Az új Kbt. meglehetősen liberális szerződésmódosítási szabályai kiterjednek a korábbi évek közbeszerzési szerződéseire is
Az új közbeszerzési törvény alapvetően újradefinálta a közbeszerzési szerződések módosításának esetköreit. Jelen bejegyzésben nem térünk ki az összes szerződésmódosítási esetkör bemutatására, kizárólag az értékalapú, ún. de minimis elvű szerződésmódosítások szabályairól szeretnénk néhány gondolatot megosztani Önökkel.
A Kbt. 141. § (2) bekezdése nyomán eltérő szabályokat kell figyelembe venni attól függően, hogy az eredeti szerződés értéke a közösségi értékhatárt meghaladja vagy sem.
Közösségi értékhatárt meghaladó értékű szerződések módosításánál az alábbi követelményeknek kell teljesülnie:
- a módosítás értéke ne érje el az uniós értékhatárt
ÉS
- a módosítás értéke ne érje el
- árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésnél az eredeti szerződéses érték 10 %-át
- építési beruházásnál az eredeti szerződéses érték 15 %-át
Nemzeti értékhatárt meghaladó értékű, de közösségi értékhatárt el nem érő értékű szerződések módosításánál az alábbi követelményeknek kell teljesülnie:
- a módosítás értéke ne érje el
- árubeszerzésnél és szolgáltatás megrendelésnél az eredeti szerződéses érték 10 %-át
- építési beruházásnál az eredeti szerződéses érték 15 %-át
Ezek a taxatív értékbeli korlátok a módosítás esetére, maga a törvény indokolása is kifejti, megerősíti, hogy amennyiben a módosítás megfelel a fenti, értékbeli követelményeknek, úgy egyéb tényezőt nem kell figyelembe venni, a módosítás jogszerű.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi a megítélése annak a szerződésmódosításnak, amely értékben ugyan eleget tesz a fentieknek, de általa a szerződés már "átkerül" egy magasabb eljárási rezsimbe, eljárásrendbe?
A Kbt. indoklása is kitér erre a kérdésre, az alábbiak szerint: "Az uniós értékhatár alatti szerződéseknél a módosítás értéke tekintetében csak a szerződés értékéhez viszonyított százalékos korlátozást kell figyelembe venni, a nemzeti közbeszerzési értékhatár meghaladása még nem jelenti a módosításra vonatkozóan ezen jogalap alkalmazásának akadályát."
Maga a jogalkotó is megerősíti tehát, hogy nem jelent közbeszerzési problémát, amennyiben egy szerződés eredeti értéke szerint még nemzeti eljárásrendbe tartozott, de a módosítás révén átkerül közösségi eljárásrendbe, ugyanígy az sem jogsértő (ezt a Közbeszerzési Hatóság is megerősítette állásfoglalásában), amennyiben egy eredendően pl. nettó 18 M Ft alatti, Kbt. 115. § szerinti (ún. 4 ajánlattevős) eljárással megkötött szerződés értékét a szerződéskötés után 10 %-kal módosítja az ajánlatkérő (így a megnövekedett értékre már nem lehetne alkalmazni a "4 ajánlattevős" eljárást).
Konkrét példákkal:
- építési beruházás esetén egy 2 Mrd Ft értékű eredeti szerződésnél a módosítás ellenértéke +299,9 millió Ft lehet minden további indok nélkül
- árubeszerzés esetén egy 50 millió Ft értékű eredeti szerződésnél a módosítás ellenértéke +4,9 millió Ft lehet minden továbi indok nélkül
- érdekes példa: szolgáltatás megrendelésnél egy 60 millió Ft értékű eredeti szerződésnél a módosítás ellenértéke + 5,9 millió Ft lehet minden további indok nélkül (a szerződés módosítás utáni értéke így már meghaladja a közösségi értékhatárt - nem probléma!!!)
- még egy érdekes példa: árubeszerzésnél egy 17,9 millió Ft értékű eredeti szerződés akár a megkötése utáni napon módosítható 1,78 millió Ft-tal (a szerződést eredetileg 4 ajánlattevős eljárással kötötte meg az ajánlatkérő, azonban a módosítás után az ellenérték már meghaladja a 4 ajánlattevős eljárás alkalmazási értékhatárát - nem probléma!!!)
Szerző: Támis Norbert felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
