Egy nagyon fontos kérdésben tett közzé a minap egy állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóság, ezt szeretnénk megosztani Önökkel.
Uniós támogatásból megvalósuló projekteknél bevált, és Ajánlatkérők által gyakran használt eljárási megoldás a Kbt. 53. § szerinti, ún. feltételes közbeszerzés alkalmazása.
A Kbt. feltételes közbeszerzésnek nevezi azokat az eljárásokat, amelyek esetében az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően valamely előre meghatározott, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény következhet be (például nem kap meg valamilyen engedélyt, jóváhagyást).
Ajánlatkérőnek erre az eljárást megindító felhívásban fel kell hívnia a gazdasági szereplők figyelmét, jelezve, hogy a feltétel bekövetkezésekor az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. A Kbt. 53. § (4) bekezdésben foglalt esettől eltérően a törvény az előre nem láthatóságot itt nem követeli meg, és az eredménytelenné nyilvánítás is csak lehetőség az ajánlatkérő számára, tehát a körülmény bekövetkezte esetén is dönthet úgy, hogy az eljárást lefolytatja. A feltételként meghatározott jövőbeli eseményre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell határozni a felhívásban.
Támogatások esetében bizonytalan jövőbeli eseménynek minősül, hogy az ajánlatkérő a támogatást megkapja-e, illetve az igényelt teljes összegben kapja-e meg. Amennyiben erre az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, de dönthet az eljárás folytatásáról is (például saját költségvetésből finanszírozza a beszerzést).
A Közbeszerzési Hatóság részletesebb állásfoglalása
A keretmegállapodás a Kbt. XVI. fejezetében foglalt sajátos beszerzési módszerek egyike, amelynek során ajánlatkérő valamely a Kbt.-ben szabályozott közbeszerzési eljárást folytat le elsőként és ennek eredményeként keretmegállapodást köt a nyertes ajánlattevővel/ajánlattevőkkel. A keretmegállapodás alapján megvalósított beszerzések tekintetében irányadóak a Kbt.-nek a keretmegállapodások alcímében írottak.
Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzést a Kbt. 53. § (5) bekezdés szerint abban az esetben indíthat, ha ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése várható, azonban erre a bizonytalanságra már az eljárást megindító felhívásban fel kell hívnia a gazdasági szereplők figyelmét. A Kbt. 53. § (6) bekezdése értelmében egy támogatási igény benyújtása is feltételes közbeszerzés indítására adhat okot, de ez esetben is jelezni kell ezt a tényt az eljárást megindító felhívásban.
Tekintettel arra, hogy a keretmegállapodás megkötését egy Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás előzi meg, amely eljárást megindító felhívással indul, így ez alapján kimondható, hogy ebben az eljárást megindító felhívásban lehetősége van az ajánlatkérőnek jelezni azt a tényt, hogy feltételes közbeszerzést indít. Ennek megfelelően vagy eredménytelenné nyilvánítja az eljárását, és nem köti meg a keretmegállapodást, ha a bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezik, vagy megköti a keretmegállapodást, de annak hatálybaléptető feltétele bekövetkezéséig az nem lesz hatályban.
A Kbt. 104. § (2) bekezdése értelmében a keretmegállapodás alapján lefolytatott beszerzésre a 104-105. §-ban írottak az irányadók, így ezek vizsgálata szükséges a körben, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti verseny újranyitások esetében alkalmazható-e a Kbt. 53. § (5)-(6) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzés. A Kbt. 104-105. §-i nem utalnak vissza a Kbt. 53. §-ára, mint a keretmegállapodások alapján megvalósított beszerzések során alkalmazandó eljárási szabályra, így a Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint nincs lehetőség a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti verseny újranyitások esetében feltételes közbeszerzést alkalmazni. Ezt támasztja alá azon szabályozási környezet is, hogy a feltételes közbeszerzés tényét a Kbt. 53. § (5) bekezdés alapján az eljárást megindító felhívásban kell jelezni a gazdasági szereplők felé, de a kérdéses esetben a verseny újranyitások során már nem eljárást megindító felhívásról beszélünk, hanem a Kbt. 105. § (3) bekezdése alapján ajánlattételi felhívásról, így ez utóbbiban már nincs lehetőség a feltételes közbeszerzés tényét jelezni.
A Kbt. 104. § (7) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, ami szintén azt támasztja alá, hogy verseny újranyitás esetén nem értelmezhetőek a feltételes közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok, hiszen ha ajánlatkérő nem köteles versenyt újraindítani, akkor kizárólag akkor kell, hogy újra versenyeztesse a keretmegállapodásban résztvevőket, ha a beszerzés tárgyára megfelelő fedezettel rendelkezik, így értelmetlen lenne feltételes közbeszerzési eljárás indítása.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács a keretmegállapodásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott útmutatójában (2021. május 6.) felhívja a figyelmet arra, hogy a keretmegállapodás nem pusztán sajátos beszerzési technika, hanem a Kbt. 130. § (1) bekezdése alapján szerződés is.
Az előzőekben írottakat támasztja alá a Kbt. 135. § (12) bekezdésében írott azon szabály is – mely szintén az eljárást megindító felhívásra hivatkozik –, hogy a feltételes eljárás miatti felfüggesztő feltételt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződésben kell kikötni. A Kbt. 130. § (1) bekezdése alapján a Kbt. XX. Fejezetében a szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések a keretmegállapodásokra is alkalmazandó szabályok, így magában a keretmegállapodásban lehetséges felfüggesztő feltétel megjelölése, azonban a keretmegállapodás alapján lefolytatott beszerzés eredményeként megkötött szerződésben nincs erre lehetőség, jogszabályi felhatalmazás hiányában."
Fentiek alapján egy keretmegállapodás második részében a feltételes közbeszerzés szabályai nem alkalmazhatók, azaz verseny újranyitás sem indítható feltételes közbeszerzésként.
Forrás:
Közbeszerzési Értesítő Plusz (https://ertesitoplusz.kozbeszerzes.hu/szam/vi/2022-juniusi-osszefoglalo/)