D.449/10/2022.
Ajánlatkérőnek joga van arra, hogy meghatározzon olyan legkedvezőbb ajánlati tartalmat, amely számára úgy a legkedvezőbb, hogy egyébként létezik annál elvileg kedvezőbb műszaki paraméter, tudás is a közbeszerzés tárgyát illetően, de ajánlatkérő számára az már nem jelent előnyt.
Önmagában tehát az, hogy az ajánlatkérő a bekért három indikatív ajánlatból az egyik ajánlattevő ajánlatából emelt ki három olyan paramétert, amelyben létezik ugyan jobb műszaki tartalom a többi indikatív ajánlat alapján is, mégis az érintett ajánlattevő tartalmát tette a legmagasabb pontszámot kapó tartalommá, nem ütközik a Kbt. előírásaiba.
D.491/15/2022.
Átalánydíjas építési beruházás esetén az árazatlan költségvetés mintegy 18 %-ára (értékben) tett 0 Ft-os vállalás mind az anyagdíj, mind a munkadíj tekintetében sem jelenti azt, hogy hiánypótlási felhívás vagy felvilágosítás-kérés nélkül érvénytelenné nyilvánítható az ajánlat, hiszen a benyújtott ajánlattevői válasz szükséges ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a hiba jelentős-e, jelentős kihatással van-e az ajánlat mögötti árazatlan költségvetésre, melyet ajánlatkérő a szakmai ajánlat részének tekintett.
D.490/21/2022.
Mivel ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntése meghozataláig lehetősége van bírálati cselekményeket végezni, így bármely ajánlattevőt árindokolás benyújtására felhívni, továbbá nincsen olyan kötelezettsége, hogy valamennyi érintett ajánlattevőt egyidejűleg hívja fel árindokolás benyújtására, így az a tény, hogy a nyertesnek nyilvánított ajánlattevőtől nem kér indokolást, csak az összegezés megküldésével válik ismertté a kérelmező számára. Ez a tudomásszerzés időpontja.
D.490/21/2022.
Ajánlatkérő és ajánlattevő is kötve van az ajánlatkérő által az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolás-kéréséhez, illetve kiegészítő indokoláskéréshez, amennyiben a kérelmező azt határidőben nem támadja meg.
Ajánlattevőnek ez alapján az indokolást olyan szerkezetben és tartalommal kell megadnia, ahogyan azt az ajánlatkérő kérte.
A KDB rámutatott, hogy ajánlatkérő a saját felhívásához maga is kötve van, azaz az indokolást csak akkor fogadhatja el, ha az általa elvárt információt teljeskörűen tartalmazza.
A további kiegészítő árindokolás-kérés ilyen esetben nem alkalmazható, mivel nem lehet helye ismételt indokolásadásra vonatkozó felhívásnak, mert a Kbt. 72. § (3) bekezdése csak további, a megadott indokolásra épülő tájékoztatáskérés lehetőségét biztosítja.
D.8/22/2023.
A Kbt. 70. § (1), (2) és (2a) bekezdései egymásra tekintettel, együtt értelmezendők, amely alapján a (2a) bekezdés jogalkotói indoklására és az Alaptörvény 28. §-ára és a Kbt. kógenciájára is figyelemmel a (2a) bekezdés szerinti, százhúsz napot meghaladó ajánlati kötöttség meghosszabbítására is az az irányadó, hogy ha ajánlattevő nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát fenntartja.
D.6/26/2023.
Ugyanazon gyógyszerészeti terméknek (ugyanaz a gyártó, azonos hatóanyag és hatóanyagmennyiség/kiszerelés) különböző árakon történő megajánlása alternatív ajánlat, mivel az egyes termékekkel szemben elvárt műszaki leírásokat pontosan megadta az ajánlatkérő (ATC kódokkal), a termékek paramétereinek és egységárának megadása szakmai ajánlatnak minősül.
Explicit módon az ajánlatkérő ugyan nem zárta ki, de nem is engedélyezte konkrétan ugyanazon termék különböző árakon történő megajánlását, de logikailag csupán eltérő gyártótól származó, azonos hatóanyagú termékek megajánlására volt lehetőség, ellenkező esetben az ajánlattevőnek a konkrét beszerzés során lehetősége lenne eldönteni, hogy melyik ugyanazon termékre vonatkozó ajánlati árat kell figyelembe venni, melyiket ajánlja meg a megkötött keretmegállapodás alapján.
D.499/17/2022.
A tárgyalásos eljárásban csak a közbeszerzési dokumentumoknak mindenben megfelelő ajánlatával / részvételi jelentkezésével lehet résztvevője a bírálatnak és az értékelésnek, ezért abban az esetben, ha ajánlattevő egyáltalán nem nyújtja be a tételes árazott költségvetést, mivel az a szakmai ajánlat lényeges eleme, így jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó hiány és nem hiánypótolható, így az ajánlat érvénytelen.
A Döntőbizottság hivatkozott az Európai Unió Bírósága a C-561/12. sz. ügyben hozott ítéletére, amelyben a bíróság kimondta, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 30. cikkének (2) bekezdése nem teszi lehetővé az ajánlatkérő szerv számára, hogy olyan ajánlatokról folytasson tárgyalást az ajánlattevőkkel, amelyek nem felelnek meg a szerződés műszaki leírásában rögzített kötelező követelményeknek. Ugyanis, bár az ajánlatkérő szerve a tárgyalásos eljárások során jogosult tárgyalásokat folytatni, ám mindig köteles gondoskodni a közbeszerzési szerződés azon követelményeinek betartásáról, amelyeknek kötelező jelleget tulajdonított. Amennyiben ez nem így lenne, azon elv sérülne, miszerint az ajánlatkérő szervek átláthatóan járnak el, és így az ajánlatkérő szerv részrehajlása és az önkényessége kockázatának elkerülésére irányuló cél nem lenne elérhető. Egyébiránt a kötelező feltételeknek meg nem felelő ajánlat elfogadhatóságának a tárgyalás lefolytatása céljából való elismerése szükségtelenné tenné a kötelező követelmények ajánlati felhívásban történő rögzítését, és nem lenne lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő szerv a hivatkozott feltételekből álló, az ajánlattevőkre vonatkozó közös kiindulási alapnak megfelelően folytasson tárgyalásokat, és így őket egyenlő bánásmódban részesítse.
D.499/17/2022.
Ajánlatkérő saját belső információi alapján nem fogadhatja el az általa előírt tartalmi elemek tekintetében hiányos referenciaigazolásokat az ajánlatkérő által bevont közbeszerzés tárgya szerinti műszaki bíráló bizottsági tag által megadott információk alapján.
D.476/9/2022.
Ajánlattevő nem nyújthatja olyan formában a jótállási biztosítékot, amelyet a Kbt. nem tartalmaz a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában, vagy amelyet ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott, írt elő a Kbt. 134. § (6) bekezdés b) pontja szerint. Ekként az óvadékként az ajánlatkérő számlájára befizetendő összeget sem teljesítheti biztosítékként az ajánlattevő oly módon, hogy készpénzben adja át az ajánlatkérő számára. Ez akkor is jogsértő, ha a biztosíték a funkcióját így is betöltheti, pénzügyi érdeksérelem nem következik be. Ajánlattevő csak olyan biztosítékra térhet át a szerződés teljesítése során, amelyet ajánlatkérő szabályozott a szerződésben.
D.431/11/2022.
Mind az ajánlatkérő, mind a kérelmezett megsértik a Kbt. 131. § (1) bekezdését, ha a megkötött szerződés mellékletét képező ártáblázat eltérő egységárakat tartalmaz, mint a kérelmezett nyertes ajánlatában csatolt táblázat, még akkor is, ha az elszámolás az ajánlatban foglaltak szerint történik. Az adminisztratív hiba ekörben nem elfogadható ok.
D.484/22/2022.
Jogszerű az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, amennyiben ajánlattevő az árindokolásban és kiegészítő árindokolásban nem adja meg az ajánlatkérő által kifejezetten kért megbontásban és adattartalommal az adatokat, eltérő fogalomhasználattal adja meg az indokolását, amely alapján a kimutatni és alátámasztani kért költségek nem azonosíthatók be az ajánlatkérő előírása szerint.
D.469/21/2022.
Ajánlatkérő megsérti az eljárás előkészítésére és a közbeszerzés tárgya és a műszaki leírás meghatározására vonatkozó szabályokat akkor, ha nem határozza meg azokat a minimumkövetelményeket, egységesen értelmezhető fogalmakat, amelyeket ugyanakkor az ajánlatok bírálata során elvár (országos vagy térségi ismertségű előadó, catering során ellátandó feladatok, milyen típusú kordont kíván meg, interaktív játék fogalma és darabszáma a résztvevők számához viszonyítva)
D.504/18/2022.
Ugyanazon kérdésben újabb kiegészítő indokolás-kérés kiadása jogsértő, mivel a kiegészítő indokolás-kérés a korábbi indokolásban szerepelő nem egyértelmű adatok pontosítására, tisztázására szolgál.
D.480/15/2022.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy az üzleti titok körének meghatározása az érintett titokgazda gazdasági szereplő által meghatározott adatokat jelenti, az üzleti titokká minősítés az ajánlattevő kompetenciájába tartozik. Az üzleti titokká nyilvánítás jogának tartalmi korlátait egyfelől az üzleti titoknak a hivatkozott 2018. évi LIV. törvény 1. §- a szerinti fogalmi meghatározása, másfelől a Kbt. 44. § (2) és (3) bekezdésében szabályozott tilalom adja meg. A Kbt. 44. § (1) bekezdése formai követelményt is előír a helyes eljárásra. Eszerint az üzleti titkot tartalmazó iratokat elkülönített módon kell elhelyezni az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, illetőleg a Kbt. 72. §-a szerinti indokolásban. Az ilyen módon és okból elkülönített irathoz a gazdasági szereplő köteles indokolást csatolni, amelyben számot ad a nyilvánosság kizárásának jogszerű indokairól.
A jogalkotó a megfelelő indokolás tartalmi feltételeit tételesen nem adja meg, hanem az elérendő eredményre fogalmaz meg iránymutatást: az indokolásnak azt kell alátámasztania, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő számára aránytalan sérelmet okozna. Az indokolás nem fogalmazható meg az általánosság szintjén, olyan részletezettséggel kell elkészíteni, hogy abból megállapítható legyen, hogy a nyilvánosság miért és milyen módon okozhat a konkrét gazdasági szereplőnek aránytalan sérelmet.
A Kbt. 44. § (4) bekezdésében és a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában a jogalkotó a törvény által védett közérdek, a nyilvánosság szükséges mértékű érvényesülésének biztosítása érdekében vizsgálati és cselekvési kötelezettséget írt elő az ajánlatkérő számára. A jogszabályban előírtak betartatásához, a jogsértő helyzet reparálásához jogi eszközt is biztosított: a hiánypótlás alkalmazhatóságát, végső soron a jogsértő magtartás szankcionálhatóságát, az érvénytelenség megállapítását, amennyiben a hiánypótlást követően is jogsértő az üzleti titokká nyilvánítás, illetve elégtelen az indokolás.
D.489/7/2022.
Ha ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja, hogy alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, és egy ajánlat érkezik, köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani. Az, hogy a tárgyi eredménytelenségi ok a Kbt. 75. § (2) bekezdésében szerepel, így opcionális, ebben az esetben a (6) bekezdésben írtak miatt nem azt jelenti, hogy ajánlatkérő bármikor dönthet arról, hogy alkalmazza-e, hanem ha előírja, akkor köti a későbbiekben az alkalmazása.
D.515/6/2022.
A szerződéskötési moratórium beáll a jogorvoslati kérelem benyújtásával, nem szükséges ahhoz az, hogy a KDB meg is indítsa a jogorvoslati eljárást.
A szerződéskötési moratórium megsértése nem eredményez semmisséget, ha a később megindított jogorvoslati eljárásban a kérelmet a KDB alaptalanság miatt elutasítja.
D.473/17/2022.
A szerződéskötés alóli jogszerű mentesülés esete nem állapítható meg, ha ajánlattevő nem az ajánlati kötöttség, illetve a szerződéskötési kötelezettség meghosszabbított ideje alatt, hanem annak lejártát követően közli azokat az indokokat, amelyek alapján állítása szerint nem képes a teljesítésre (az veszteséges lenne az alábbi okok miatt: minimálbér nem várt változása, nem várt infláció, építőanyag árak előre nem várt emelkedése, jegybanki alapkamat emelés, üzemanyag árának emelkedése, árfolyamkockázat)
Ajánlattevő hivatkozása arra, hogy ajánlatkérő indokolatlanul elhúzta a bírálatot és ez okozta az ellehetetlenülést, nem volt megalapozott, figyelemmel arra, hogy ajánlattevő nem kifogásolta a bírálat elhúzódását, jogorvoslattal azt nem támadta, így ezeket az érveket a KDB nem vehette figyelembe.
D.430/10/2022.
Ajánlatkérő azon előírása, amely szerint az előző 2 év átlagos közbeszerzés tárgyából származó árbevétele érje el legalább a 40 millió Ft-ot, valójában 80 millió Ft-os árbevételi követelményt takar, és mivel ez az érték meghaladja a becsült érték 75 %-át, így jogsértő előírásnak minősül a Kbt. 65. § (5) bekezdése alapján.
D. 430/10/2022.
A kisebb értékű beszerzések esetén a környezetirányítási és minőségirányítási rendszerek tanúsítványának megkövetelése inkább szerződéskötési feltételként, semmint alkalmassági követelményként indokolt és jogszerű. Az előírás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ajánlatkérő a 321/2015. Korm. rendelet 24. § (3)-(4) bekezdései alapján biztosítsa az uniós egyenértékű tanúsítványok és egyenértékű intézkedések elfogadását és ennek előírását.
D.383/14/2022.
A szerződésmódosítás tartalmától eltérő tartalommal közzétett hirdetmény jogsértő. A KDB a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az ajánlatkérő és a kérelmezett olyan munkák tekintetében is módosította a szerződést (különböző pályafelújítási munkák), ezzel szemben ezen feladatok nem kerültek szerepeltetésre a szerződésmódosításról szóló hirdetményben, vagyis a közzétételre kerülő adatok és információk nem feleltek meg a valóságnak.
D.293/13/2022.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni a kérelmezett azon hivatkozását, hogy a szakember visszalépése az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény volt, amelyre befolyást nem gyakorolhatott és hogy hogy a szakember visszalépése előre nem látható körülmény volt. A Döntőbizottság álláspontja szerint, a felelősen és kellő gondossággal eljáró kérelmezettnek az ajánlattétellel járó üzleti kockázatok között kell kezelnie azt a kérdést is, hogy egy hosszabb távra szóló szolgáltatási szerződés során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében bemutatott szakemberek körében változások következhetnek be.
Ezeket a változásokat a Kbt. lehetővé is teszi, a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdései akként rendelkeznek, hogy az alkalmasság körében, illetőleg az értékelés során figyelembe vett szakember bevonása akkor maradhat el, illetve személye úgy változhat, hogy az új szakember személye egyenértékű módon megfelel az alkalmassági, illetve az értékeléskor figyelembe vett követelményeknek.
D.288/23/2022.
A közbeszerzési dokumentumok nem tartalmaztak olyan előírást, mely szerint az ajánlattevőknek ajánlatukban a „megajánlott készülék forgalmazója által kiállított készülék forgalmazására feljogosító nyilatkozatot” csatolni kellett volna, ilyet a Döntőbizottság kifejezett felhívására az ajánlatkérő sem jelölt meg a jogorvoslati eljárás során. A Döntőbizottság tehát egyetértett a kérelmezővel abban, hogy az ajánlatkérő nem követelhette meg ezen dokumentum csatolását, annak akár magyar, akár idegen nyelvű benyújtásának elmaradása tehát nem képezhette volna az érvénytelenség alapját. Az ajánlatkérő tehát a Kbt. 69. § (1) bekezdésére és a Kbt. 81. § (11) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjába ütközően nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát a forgalmazói nyilatkozat hiánya miatt.
D.382/5/2022.
A rendkívüli sürgősségre alapított Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti közbeszerzési eljárást a jogalkotó nem a sürgős, hanem a rendkívül sürgős, kivételes helyzet fennállása esetén engedi alkalmazni és az előre nem látható oknak az ajánlatkérőtől független körülmények miatt kell előállnia.
A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérő által előre nem látható, hirtelen, váratlanul előállt esetekre nyújtson segítséget, ennélfogva ajánlatkérő csak a rendkívüli sürgősség által indokolt, a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mértékben, mennyiségben és időtartamban (több éven át tartó szerződésekre nem) jogosult a beszerzésre. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy nem alkalmazható jogszerűen az eljárásfajta olyan esetekben, amikor az ajánlatkérőnek bármilyen ráhatása van a rendkívüli helyzet bekövetkezésére (pl. az ajánlatkérő döntött úgy, hogy meghatározott időpontra teljesít valamilyen kötelezettséget, vagy az ajánlatkérő késlekedett, illetve elmulasztott valamilyen intézkedést megtenni).
A Döntőbizottság elsőként rámutat arra, hogy töretlen és egységes joggyakorlata szerint nem tekinthető előre nem látható körülménynek az, ha az ajánlatkérő eljárása, vagy annak részei tekintetében a közbeszerzés eredménytelenül zárult. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor számolnia kell azzal, hogy a közbeszerzési eljárása, vagy annak egyes részei tekintetében nem kerül sor szerződéskötésre. Emellett a Döntőbizottság egységes közbeszerzési joggyakorlata szerint sem jogszerű a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pont szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, ha valamilyen határidő, illetve esemény közeledte készteti intézkedésre az ajánlatkérőt.
D.355/17/2022.
Elsődlegesen az ajánlatkérőnek kell meghatároznia műszaki elvárások rögzítésével, hogy mire kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlatkérő előírása szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a megajánlott termék beazonosításához szükséges adatát, amit lehet gyártó, típus, cikkszám megjelölésével teljesíteni. Ezen előírás célja egyrészt az, hogy az ajánlatkérő ellenőrizni tudja a bírálat során - és nem a szerződés teljesítésekor -, hogy az általa elvárt paramétereknek megfelelő-e az ajánlat. Másrészt az ajánlati kötöttség is ezen termékekre áll be az adott vállalási áron. A Döntőbizottság rögzítette, hogy – bizonyos termékek esetén – az ajánlati tartalom hiánypótlás/felvilágosítás keretében pontosítható/kiegészíthető. Ez a pontosítás viszont nem eredményezheti azt, hogy a konkrétan be nem azonosítható termék a hiánypótlás/felvilágosítás során kerül konkrétan megjelölésre, mivel ebben az esetben még ajánlat sem került benyújtásra, ami hiánypótlás során nem javítható.
A Döntőbizottság fontosnak tartja annak rögzítését, hogy az alapelvek önmagukban is, és a tételes szabályok mellett is válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé. Ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamilyen magatartás - amely egyébként a Kbt. által szabályozott közbeszerzési eljárási rend része - ugyan a tételes rendelkezéseknek megfelel, de elégtelen arra, hogy valamely alapelvi rendelkezést érvényre juttassa, akkor az alapelvi sérelem megállapítására kerülhet sor. A jogalkotó az alapelvek megfelelő alkalmazásának értelmezését nem segítette, erre részletszabályt nem alkotott, azonban konkrét jogi szabályozás hiányában is egyértelmű, hogy a Kbt. szerinti alapelvi rendelkezéseket a Kbt. minden egyes rendelkezésének megítélésekor szem előtt kell tartani.
A beazonosítható konkrét termékre vonatkozó nyilatkozat, adatközlés utólag, hiánypótlás során sem adható meg, mivel a konkrét szakmai ajánlati tartalom nem került közlésre. A szakmai ajánlat ilyen tartalmú pótlása nem minősülhet egyedi nem jelentős kiegészítésnek, és a konkrét ajánlati vállalás utólagos megadása a versenytisztaságát, átláthatóságot és az egyenlő elbánás alapelvi követelményét is sérti, így az nem felel meg a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglaltaknak.
A Kbt. 45. §-a tartalmazza az iratbetekintésre vonatkozó előírásokat, melyben meghatározza annak tartalmát, az iratbetekintők körét, valamint az iratbetekintés időpontját, de nem rendelkezik arról, hogy az iratbetekintésről ne lehetne másolatot, vagy esetleg felvételt készíteni. Ilyen rendelkezést az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet sem ismertet. Más jogágba tartozó alapelvet rögzíti a kérelmező által hivatkozott rendelkezést, hogy a jogtalanul szerzett bizonyíték az eljárásban jogszerűen nem használható fel, így ez a közbeszerzési eljárásban nem alkalmazható.
D.356/6/2022.
Az ajánlattevők is csak abban az esetben jogosultak jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, amennyiben az általuk állított jogsértés közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a jogukat, jogos érdeküket. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetőleg a közbeszerzési döntésből származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Nyilvánvalóan minden ajánlattevő érdeke az, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat jogszerűen bírálja el, „ez az általános elvárás azonban még nem teremti meg a közvetlenül kimutatható jog vagy érdeksérelmet a közbeszerzési eljárással kapcsolatban.
Nem alapozza meg a kérelmezői státuszt, ha - figyelemmel az Irányelvben foglaltakra is - az ajánlattevő a jogsértés megállapítása esetén sem kerül kedvezőbb helyzetbe. Az eljárás eredménytelensége esetére feltételezett újabb közbeszerzési eljárás megindítása egy olyan jövőbeni, bizonytalan szempont, amely nem igazolja, hogy a jogsértés megállapítása az ajánlattevő jogi helyzetét pozitívan befolyásolná.
D.347/13/2022.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indokolás a kiegészítő árindokolás 2. pontjában foglalt adatok kapcsán egyáltalán nem mutatta be, hogy a kérdéses információk nyilvánosságra kerülése az ajánlatot tevő gazdasági szereplő (nyertes ajánlattevő) üzleti tevékenysége szempontjából miért és hogyan okoz sérelmet. Ilyenre a vele szerződéses viszonyban álló harmadik fél üzleti tevékenysége szempontjából hivatkozott, amely azonban a Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján az indokolást nem támasztja alá. A Döntőbizottság nem azt vitatja, hogy a harmadik fél üzleti érdeke a nyilvánosságra hozatal miatt adott esetben sérülhet, csupán arra kíván rámutatni, hogy az nem alkalmas az ajánlattevő üzleti érdeke lehetséges sérelmének alátámasztására. Az ajánlattevőnek azt kellett volna bemutatnia indokolásában, hogy az ő üzleti érdeke szempontjából milyen kihatása lehet annak, ha a harmadik fél üzleti érdeke miatta sérülne. A Döntőbizottság megjegyzi továbbá, hogy az ajánlattevő üzleti partnerétől származó, az egyedi kedvezménye igazolására csatolt üzemanyagkereskedői nyilatkozat nem tartalmaz olyan kitételt, amely kifejezetten megtiltaná az abban szereplő adatok közlését.
Az ajánlatkérő valójában a nyertes ajánlattevő helyett indokolt, ahelyett, hogy e körben hiánypótlásra hívta volna fel.
A KDB kimondta, hogy aránytalan sérelmet szükséges valószínűsíteni, és a nyilvánosságra kerülő üzleti titok és ezen sérelem között fennálló okokozati összefüggést is, mindezt a konkrétumok és nem az általánosság szintjén alátámasztva.
A Döntőbizottság önmagában nem vitatja, hogy egy gazdasági szereplő árképzésének lehetnek olyan speciális, egyedi elemei, amelyek ismerete számára versenyelőnyt jelentenek a végső ajánlati ár kialakításánál, és annak nyilvánosságra kerülése sértheti üzleti érdekeit, azonban ezt az üzleti titok indokolásában legalábbis konkretizálnia szükséges. Be kell mutatnia, hogy melyek azok az egyedi árképzési tényezők, amelyeket ha másik versenytárs is alkalmazna, ezzel őt versenyhátrány érheti. Mindezeken túl azt is valószínűsíteni kell, hogy ez a versenyhátrány, mint sérelem, aránytalan mértékű kárt okozna számára. Önmagában nem fogadható el az olyan érvelés, amely csupán azzal indokolja az üzleti titoknak kezelni kért adat vagy információ megismerésének tilalmát, hogy ez esetben kialakulna egy versenyhelyzet, amely során a másik üzleti szereplő (konkurens ajánlattevő) kedvezőbb ajánlatot tehetne. Ez ugyanis magának a közbeszerzési eljárásnak – alapelvi szinten rögzített – alapvető célja.
Maga az iratbetekintés lebonyolítása kapcsán a Kbt. csak az előzőekben már ismertetett követelményeket határozza meg (időtartam, betekintéssel érintett iratok köre). Arra vonatkozóan nem tartalmaz szabályt, hogy az iratbetekintés módja miként (az EKR-be való közvetlen betekintéssel vagy abból származó kinyomtatott dokumentumok átadásával) történjen. Ezzel kapcsolatban a vonatkozó kormányrendelet (Kr.) sem ad további eligazítást, mindösszesen annyit rögzít, hogy az iratbetekintés a gazdasági szereplő képviselőjének személyes jelenléte útján zajlik le. Olyan megkötést azonban nem tartalmaz, hogy ennek során az ajánlatkérő az iratbetekintést csak és kizárólag az EKR rendszerbe való közvetlen betekintéssel köteles teljesíteni. E tekintetben a Döntőbizottság irányadónak tekintette és maradéktalanul egyetértett a Kbt.- hez fűzött Kommentár megállapításaival: „[…] az EKR alkalmazásával lefolytatott eljárások esetében iratbetekintés biztosítható úgy is, hogy az ajánlatkérő kinyomtatja, majd megtekintésre átadja a kérelmezőnek az EKR-ben található dokumentumokat, de akár úgy is, hogy az ajánlatkérő egyik saját számítógépén az EKR-be belépve jeleníti meg a dokumentumokat a kérelmező képviselője számára. Így biztosítható ugyanis az, hogy a kérelmező az ajánlatkérő kontrollja mellett kizárólag azon dokumentumokat tekintse meg, amelyeket az iratbetekintési kérelmében megjelölt.”
D.344/17/2022.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Döntőbizottság és a bíróságok egységes és következetes gyakorlata szerint a jogorvoslati kérelem előterjesztésének törvényi feltételeként meghatározott jog vagy jogos érdeksérelem a kérelmező vonatkozásában közvetlenül kell, hogy felmerüljön az adott közbeszerzési eljárás során. A Kbt. 148. § (2) bekezdésében deklarálja a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét, külön nevesíti az ajánlattevőt. A Kbt. indokolása hangsúlyozza, hogy „a jog vagy jogos érdek sértésének vagy veszélyeztetésének azonban a bírói gyakorlat alapján kellően közvetlennek kell lennie ahhoz, hogy a kérelem benyújtásának jogát megalapozza. Csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben.”
A Kbt. indokolása azt is kimondja, hogy „nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is: az ajánlattevő (részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.”
A fentiekkel összefüggésben a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy az állandósult joggyakorlat szerint önmagában a kérelmező közbeszerzési eljárásbeli ajánlattevői minősége nem alapozza meg a Kbt. 148. § (2) bekezdés szerinti jog vagy jogos érdek sérelmét.
D.333/19/2022.
Az előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozóan az ajánlatkérő álláspontja megküldésének határidejét a Kbt. 80. § (3) és (4) bekezdés rögzíti. Ezen előírásokat a Kbt. 148. § (3) és (7) bekezdés d) pontjában foglaltakkal együttesen értelmezve rögzíthetjük azt, hogy mivel jogsértésenként kell a tudomásra jutás időpontját vizsgálni és az előzetes vitarendezéshez jogvesztő jogorvoslati határidők kapcsolódnak, így az előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozó ajánlatkérői válasz megadására irányadó határidőt is minden egyes, a kérelmező által megjelölt jogsértés esetében külön kell vizsgálni. Ezen értelmezést erősíti meg a Fővárosi Törvényszék 104.K.704.979/2020/13. számú ítélete [21] pontjában, melyben rögzíti, hogy a bíróság nem osztotta azt az érvelést, mely szerint az előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlatkérő csak egyetlen és egységes álláspontot fejthet ki. Az előzetes vitarendezési kérelemben több jogsértés is előadható, melyek kapcsán a Kbt. 80. § (3) - (4) bekezdései a válaszadásra eltérő határidőt írnak elő, attól függően, hogy az ajánlatkérő kér-e az előzetes vitarendezés során felvetett egyes kérdésekben felvilágosítást, hiánypótlást vagy árindokolást; továbbá a Kbt. 80. § (2) bekezdéséből adódóan az ajánlatkérőnek álláspontját az előzetes vitarendezési kérelemben felvetett jogsértésenként kell megfogalmaznia. Az ajánlatkérőnek is az egységes dokumentumba foglalt több kérelem, több megjelölt jogsértés esetén is elemenként köteles azt vizsgálni, hogy a kérelmet az előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a Kbt. 80. § (1) bekezdésében előírt határidőben terjesztette-e elő. Az ajánlatkérő az egyes jogsértésekkel összefüggésben kialakított álláspontját teljeskörűen, a sérelmezett döntési elemekre vonatkozóan egyértelműen azonosíthatóan köteles ismertetni.
D.340/16/2022.
A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek a felhívásban és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell meghatároznia az ajánlatadás feltételeit. Az ajánlattevőknek az érvényes ajánlattételük érdekében úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy valamennyi ajánlatkérői előírást teljesítsenek, az ajánlatkérőt pedig az a kötelezettség terheli az ajánlatok bírálatának során, hogy az általa előre meghatározott feltételek szerint vizsgálja meg a benyújtott ajánlatokat azok érvényessége szempontjából. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényességi vizsgálatát a Kbt. 66. § (1) bekezdésében és a 69. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott előírások szerint kell elvégeznie és megállapítania, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott előírásoknak.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során az előírásai alapján kell eldöntenie, hogy az ajánlatok az előírásoknak megfelelnek-e és amennyiben megfelelnek, meg kell állapítania az ajánlat érvényességét, ellenkező esetben az érvénytelenséget. Az ajánlatkérő azonban csak az általa konkrétan és egyértelműen meghatározott feltételeket kérheti számon az ajánlattevőktől, amit az ajánlatkérő nem határoz meg egyértelműen, arra nem lehet érvénytelenséget alapítani. Érvénytelenséget arra vonatkozóan lehet megállapítani, amit a Kbt., illetve a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok, vagy maga az ajánlatkérő határoz meg. Az ajánlatkérő feladata, hogy a felhívásban, illetve a dokumentációban pontosan meghatározza a közbeszerzés tárgyát, annak paramétereit egyértelműen közölje, továbbá meghatározza annak körét, hogy mit kér az ajánlat /szakmai ajánlat részeként benyújtani. A felhívásban, és a dokumentációban az ajánlatkérő kifejezetten felhívta arra a figyelmet, hogy az organizációs tervet (indikatív) a szakmai ajánlat részeként kéri csatolni az ajánlatba. Az ajánlatkérői előírások a Döntőbizottság véleménye szerint összhangban voltak a Kbt. 3. § 37. pontban foglaltakkal.
A Döntőbizottság véleménye szerint az, hogy az ajánlatkérő indikatívnak nevezte el az organizációs tervet, a megnevezése alapján utalhatna arra, hogy az javasló, irányadó stb., de az ajánlatkérői előírások és a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján a benyújtott organizációs tervre, mint a szakami ajánlat részére beáll az ajánlati kötöttség, még ha azt indikatívnak is nevezik. Az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy az organizációs terv önkéntes hiánypótlás keretében való benyújtása a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti hiánypótlási tilalomba ütközött.
D.331/8/2022.
Amely gazdasági szereplő nem szerepel aktív státusszal az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, az nem képes üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, és konkrétan a tárgy szerint a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő vállalkozási szerződés teljesítésére. Ezért e szervezet nem minősül a teljesítésre képes gazdasági szereplőnek.
D.329/13/2022.
A Döntőbizottság rá kíván mutatni, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló a 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) 9. §-a a gazdasági társaságok vonatkozásban meghatározza az aláírási címpéldány, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmát és az alakiságait. Ezzel szemben az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény nem határozza meg az egyéni vállalkozók vonatkozásában az aláírás minta fogalmát, annak tartalmi, formai követelményeit.
A Ktv. fentiekben idézett szakaszai alapján közokiratnak tekintendő a közjegyző által a törvényben írt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat és a közjegyzői tanúsítvány. Lényeges különbség azonban közöttük, hogy a közjegyzői okirati forma azoknak a jogügyleteknek és jognyilatkozatoknak az írásba foglalására szolgál, melyekhez különleges bizonyító erőt kívánnak fűzni, a tanúsítvánnyal a közjegyző olyan tényeket rögzít, amelyek általában nem lehetnek közjegyzői okirat tárgyai.
A közjegyzői okirat a közjegyzői törvényben meghatározott kötelező előírások és alakiságok betartásával készül, míg a tanúsítványok kiállítása jegyzőkönyv vagy záradék formájában történik.
Az ajánlatkérői előírások alapján nem volt előírás az aláírás mintával szemben, hogy az a közjegyzői törvényben meghatározott alakiságok megtartásával készüljön. Ezek alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő nem tett olyan előírásokat, hogy közokirati formában kérte csatolni az aláírás mintát, hanem azt írta elő, hogy az aláírás-mintát közjegyző hitelesítse. Az ajánlatkérő előírásai alapján a természetes személy gazdasági szereplő vonatkozásában közokirati formában és a Pp. 325. § c) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyújtható be az aláírás-minta. Fontos azt is kiemelni, hogy az aláírás minta tartalmára vonatkozóan sem volt ajánlatkérői előírás, az nem került meghatározásra, hogy pontosan mit, milyen adatokat kell, hogy tartalmazzon.
Mint a fentiekben a Döntőbizottság rámutatott, hogy a gazdasági szeplők vonatkozásában a Ctv. az aláírási címpéldány, aláírás minta tartalmi, alaki formáját meghatározza, addig a nem gazdasági társaság formájában működő gazdasági szereplő, a természetes személy gazdasági szereplő vonatkozásában jogszabály ilyet nem határoz meg. Az ajánlatkérő a bírálat során helyesen döntött a hiánypótlás elfogadásáról és a Bihar Generál Építő Kft. ajánlatának az érvényessé nyilvánításról az alábbiak szerint. A felhívás alapján a természetes személy gazdasági szereplő vonatkozásban az ajánlatkérő közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokirati vagy közokirati formában írta elő az aláírás minta benyújtását.
D.390/16/2022.
Egy adott jogsértésről egyszer lehet tudomást szerezni, akkor, amikor a kérelmező a jogsértés ténybeli alapját megismeri, megismerheti az annak alapjául szolgáló iratokból, eseményekből.
D.400/12/2022.
Kbt. 114. § (6a) bekezdése értelmében az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nem köteles az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára. Fontos ugyanakkor annak figyelembevétele, hogy a Kbt. 114. § (6a) nem ad általános felmentést az aránytalanul alacsony ár vizsgálta alól. A Kbt. 114. § (6a) bekezdését a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. §-ával együttesen szükséges értelmezni.
A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. §-a kizárólag egy meghatározott esetben teszi kötelezővé az árindokoláskérést, mégpedig abban az esetben, ha a nemzeti eljárásban a rezsióradíj a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, és az ajánlattevő által megajánlott rezsióradíj alacsonyabb az építésügyi miniszter rendeletében megállapított rezsióradíj mértékénél. Tehát a Kbt. 114. § (6a) bekezdés alkalmazásában az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára, míg a 322/2015. Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerint a rezsióradíjat el nem érő ajánlat – feltéve, hogy a rezsióradíj értékelésre kerül – minden vizsgálat nélkül aránytalanul alacsonynak minősül.
A Döntőbizottság e körben osztotta az ajánlatkérő álláspontját, miszerint arra figyelemmel, hogy a megkötni tervezett szerződés átalánydíjas nem szükséges az egyes költségelemek egyenkénti vizsgálata, mivel a nettó végösszegnek kell tartalmaznia a szerződésszerű teljesítés során felmerülő valamennyi költséget.
D.433/18/2022.
Az ajánlattételi határidő óta a kérelmezett által megjelölt körülmények következtében a szerződés teljesítésének költségei jelentősen megemelkedtek, de a jogalkotó kizárólag az összegezés megküldését követően beállott tényeket engedi a Kbt. 131. § (9) bekezdése körében figyelembe venni.
D.437/14/2022.
A Döntőbizottság megállapította a Kbt. 65. § (9) bekezdésének negyedik mondata alapján, hogy a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2022. október 14-én megkötött előszerződés a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak minősül a kérelmező esetében. A 2022. október 14-én megkötött előszerződés alapján a Fanitex Kft. mint a kapacitásait a kérelmező rendelkezésére bocsátó szervezet szakmai tanácsadást biztosít a szerződés teljesítéséhez olyan mértékben, amelyhez a kapacitásokra szükség van, amely – a kérelmező saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményekben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.
A Döntőbizottság megállapította a Kbt. 3. § 2. pontja alapján, hogy a szerződés teljesítésében való közvetlen részvétel az alvállalkozó fogalmának a tartalmi eleme. Emiatt a szerződés teljesítésében való részvétel a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet esetében akkor is lehet a Kbt. 65. § (9) bekezdésének negyedik mondata szerinti tényleges részvétel, ha az közvetett, mivel közvetlen részvétel esetében a szervezet nem a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek, hanem alvállalkozónak minősülne. A Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződés műszaki tartalmának a teljesítését jelenti a közvetlen részvétel. Az azon kívüli, de a szerződés teljesítéséhez szükséges tevékenységek elvégzése pedig közvetett részvételnek minősül. Ebből következően a szakmai tanácsadás, mint a szerződés teljesítésében való közvetett részvétel, tényleges részvételt jelent a szerződés teljesítésében.
D.479/15/2022.
A felhívás II.2.10) pontja lehetőséget biztosít opciós mennyiség lehívására, oly módon, hogy a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának feltételei és tartalma a szerződéstervezetben kerülnek pontosan meghatározásra. Az ajánlatkérői igény az opció tekintetében az 5 méteres burkolat szélességének növelése volt, azonban a felhívásban foglaltak ellenére a szerződéstervezet nem tartalmaz részletes információt a megemelt műszaki tartalommal kapcsolatban. A kezdeményező rámutatott, hogy az opcióra vonatkozóan a Kbt. kógens szabályai rögzítik, hogy a szerződésnek minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítve kell tartalmaznia az opció gyakorlásának pontos feltételeit és tartalmát. A felhívásban rögzítettekkel ellentétben azonban a szerződéstervezet 3.2. pontja csupán a felhívás szövegét ismételi meg, a szerződéstervezet az opció igénybevételének feltételei tekintetében további rendelkezést nem tartalmaz, ekként nem került meghatározásra, hogy milyen körülmények fennállása/bekövetkezése esetén kerülhet sor az opciós műszaki tartalom megrendelésére.
A Döntőbizottságnak az 1. kezdeményezési elem tekintetében abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő opcióra vonatkozó előírásai megfelelnek-e a Kbt. előírásainak. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében az alapvető rendelkezések között határozta meg a közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozó szabályokat, melyek közül kiemelendő, hogy az ajánlatkérőnek rendkívül körültekintő előkészítés után kellő pontossággal kell meghatároznia az adott közbeszerzés tárgyát, illetve annak mennyiségi adatait. A közbeszerzési irányelv szabályozásával egyezően a Kbt. 58. § (1) bekezdése a mennyiségi eltérésre vagy opcionális rész megadására vonatkozó lehetőséget az ajánlatkérők számára. A jogalkotó nem határozott meg olyan arányt vagy százalékos eltérés mértéket, amely az ajánlatkérői döntés korlátozását jelentené. Opcionális rész előírása esetén a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően az alapmennyiség vonatkozásában beáll az ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettsége, az opciós rész vonatkozásában viszont a felhívásban rögzített feltételek keretei között gyakorolhatja majd az opciós rész lehívását, vagy eltekint tőle. Ebből kifolyólag mellőzhetetlen a beszerzés alapmennyiségének a meghatározása opcionális rész előírásakor, és az opciós rész elkülönített, körülhatárolt meghatározása.
Az opcionális rész vonatkozásában bár a Kbt. nem határoz meg konkrét előírásokat, de az eljárás előkészítése során az ajánlatkérőnek a Kbt. erre vonatkozó kógens előírásait be kell tartania. Az ajánlatkérő a becsült érték meghatározásánál köteles az opcionális részt is figyelembe venni. A Döntőbizottság rámutat, hogy a becsült érték oldaláról megközelítve, az alapmennyiség becsült értékét meghatározta az ajánlatkérő, azonban az opcionális tétel vonatkozásában nem került sor becsült érték meghatározására, amire a fenti opciós tétel hiányossága miatt nem is kerülhetett sor. Jelen esetben az ajánlatkérő azáltal, hogy az opcionális tétel nagyságrendjét nem határozta meg, egy bizonytalan helyzetet generált, ahol az ajánlattevőktől ennek a bizonytalan helyzetnek a kezelését várta el. A felhívás és a dokumentáció opciós részre vonatkozó előírásaival maga az ajánlatkérő építette be a rendkívül magas kockázatot a közbeszerzési eljárásába. A piaci szereplők a rendkívül magas kockázatot „beárazzák” az ajánlatukban, az megjelenik az ajánlati árban. Ezáltal az ajánlatkérő nem biztosította azt, hogy a gazdasági szereplők képesek legyenek gazdasági szempontból reális ajánlatot adni, hiszen ezt a magas kockázatot be kellett építeniük az ajánlatukba, és a teljesítésük sem tervezhető.
A Döntőbizottság a fentiek alapján az 1. kezdeményezési elem tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 58. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 28. § (1) bekezdését.
D.485/20/2022.
A Döntőbizottság rámutat, hogy az, hogy adott esetben karakterkorlát miatt nem tudja az összegezés adott pontjában feltüntetni a kérelmezői ajánlat indokát nem menti fel az ajánlatkérőt az alól, hogy világosan és egyértelműen közölje az érvénytelenné nyilvánítás indokát akként, hogy az összegezésből akár több eltérő pontban is, de egyértelműen kitűnjön, hogy milyen körülmények miatt került sor az érvénytelenné nyilvánításra.
D.479/15/2022.
Az eredménytájékoztató közzététele és a szerződés feltöltése között 15 nap telt el, ami jogsértő. (500 000 Ft-os bírság, de volt ezen kívül még 1 jogsértés is)
