Közbeszerzési jogesetek 3/2022.

Címkék: bírálat, közbeszerzési szerződések, szerződésmódosítás, alvállalkozók, EKR, aránytalanul alacsony ár, szakmai ajánlat, hnt eljárás, részajánlattétel, felhívás módosítás, dokumentáció módosítás, jogorvoslati határidők, kifizetési szabályok, egybeszámítás, részekre bontás tilalma, korrigendum

A 2022-es év közepének érdekesebb jogorvoslati döntéseivel folytatjuk sorozatunkat, idén ez már a harmadik összeállítás, amellyel próbáljuk segíteni a mindennapi közbeszerzési jogalkalmazást. Ismét több érdekes határozat született, többek között például a szerződésekhez kapcsolódó kérdésekben (kifizetési szabályok, szerződésmódosítás, alvállalkozói minőség), vitarendezésekkel összefüggő témákban (tudomásszerzés időpontja, előzetes vitarendezési válasz határideje összetett kérelem esetén), szakmai ajánlat bírálata kapcsán (referenciatermék szerepe, nem megfelelő mennyiségek megajánlása), egybeszámítási kérdésekben, és természetesen az aránytalanul alacsony ár témaköre sem maradhatott ki a jogorvoslati témák, jogterületek közül. Fentieken túl egy újabb határozat is született a nemzeti elbánáshoz kapcsolódóan, ezt is ajánljuk az érdeklődők szíves figyelmébe! Mindenkinek jó böngészést kívánunk!

D. 201/6/2022.

Az ajánlatkérő a teljesítési határidő módosítás indokaként azt hozta fel, hogy az önkormányzat jelentős befolyással bír az ajánlatkérő döntési mechanizmusában és a becsült értékre tekintettel az ajánlatkérőnek engedélyre volt szüksége az eljárást lezáró döntés meghozatalához, azonban az önkormányzati választások miatt a döntési folyamatok lényegesen lelassultak.

KDB:

Az ajánlatkérőnek kellő gondossággal eljárva számolni kellett azzal, hogy az önkormányzati választások idejére esik a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, így ennek következtében a döntési folyamatok akár lényegesen lelassulhatnak. A KDB rögzítette egyúttal, hogy nyilvánvalóan nem tekinthető előre nem látható oknak az a körülmény, amelyet a felek egybehangzóan már a szerződéskötés időpontjában is ismertek.

A Döntőbizottság a kérelmezett vonatkozásában rögzíti, az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-263/19. számú T-Systems Magyarország Zrt. és társai kontra Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság és társai, előzetes döntéshozatali ügyben, 2020. májusában született ítélete kimondta, hogy jogellenes szerződésmódosítás esetén szabályszerű lehetőség van a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevője felelősségének megállapítására és vele szemben bírság kiszabására a felek magatartásának figyelembevételével.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 6:191. § (1) bekezdés szerint a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A Kbt. 2. § (8) bekezdés értelmében a Ptk. rendelkezéseit mögöttes jogszabályként kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel.

A kérelmezett közbeszerzési eljárás során lett nyertes ajánlattevő és kötött szerződést az ajánlatkérővel, nem hivatkozhat eredményesen a Kbt. rendelkezéseinek nem ismeretére. A kérelmezett a Kbt. alapján kötött szerződést éppen úgy csak a Kbt.-ben felsorolt törvényi követelmények fennállása esetén jogosult módosítani szerződő félként, ahogy az ajánlatkérő is. Tény, hogy az előre nem látható körülmény az ajánlatkérő oldalán kell bekövetkezzen a törvényi rendelkezések szerint, azonban az ajánlatkérő azt nem tarthatja titokban. A szerződő partnereknek a jogviszonnyal kapcsolatos valamennyi releváns tényt, körülményt ismertetni kell egymással a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből következően. A kérelmezett a szerződésmódosítás alkalmával megismerte a szerződésmódosításban foglaltakat, amely tartalmazta a szerződésmódosítás tényállásban rögzített indokait, így annak nem ismeretére eredményesen szintén nem hivatkozhat a kérelmezett.

D.184/14/2022.

A jogorvoslat tárgya az Ajánlatkérő 3 különböző időpontban megkötött szerződése közötti egybeszámítási kötelezettség volt. A szerződések tárgyai:

„Ágytálmosó fertőtlenítő berendezés különálló meleg vizes vízlágyítóval, rozsdamentes mosdótállal és a készülék beüzemelése”
„Felmosógép, szívógerenda, kézi súroló tartozékokkal, porszívó, gőztisztító univerzális tartozékokkal beszerzése”
„47 db GREEN 460 típusú takarítókocsi beszerzése”

A hivatalbóli kezdeményező kifejtette, hogy a beszerző jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását a 2021. február 3-án és 2021. december 2-án kötött adásvételi szerződést, valamint a 2021. április 30-án kötött szállítási szerződést megelőzően, mert egyrészt az esetükben ugyanazon közvetlen felhasználási cél valósult meg – a tisztítási és fertőtlenítési feladatok ellátása – mivel mindegyik beszerzett eszköz a betegellátással érintett helyiségekben a higiéniás kockázatok mérséklését szolgálja. Másrészt a beszerzések forrása ugyanazon „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban” című, EFOP-1.8.21-18-2019-00076 azonosítószámú projekt volt. A beszerzések együttes értéke – 32.170.385.-Ft – meghaladta az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az azonos felhasználás egy egyező alkalmazási területet jelent adott termékek esetében, viszont a hasonló felhasználás esetében az alkalmazási területek nem kell, hogy megegyezzenek egymással teljes méretékben két eszköz esetében, hanem elegendő, ha bizonyos, a rendeltetésüket meghatározó műszaki jellemzőik alapján kapcsolódnak egymáshoz.

A Döntőbizottság megállapította, hogy maga a beszerző jelentette ki azt, hogy a 2021. február 3-án kötött adásvételi szerződés és a szállítási szerződés tárgyainak felhasználási célja egyaránt a fertőtlenítés volt. Ebből következően megállapítható, hogy a 2021. február 3-án kötött adásvételi szerződés és a szállítási szerződés tárgyai hasonló felhasználásra szánt áruknak minősülnek.A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a 2021. április 30-án kötött adásvételi szerződésre vonatkozóan kifejtette, hogy a takarító kocsi rendeltetése az, hogy elősegítse a beszerző munkaterületeinek tisztántartását. A beszerző hangsúlyozta, hogy a takarító kocsi önmagában nem szolgál takarításra vagy fertőtlenítésre.

A Döntőbizottság megállapította, hogy a takarító kocsi önmagában valóban nem alkalmas takarításra vagy fertőtlenítésre. Viszont a takarító kocsinak önálló, más eszköztől elkülönült feladata nincsen, mivel arra jött létre, hogy kifejezetten tisztítószerek tárolását lássa el, a tisztítószerek nélkül a takarító kocsinak sem lenne létjogosultsága. Ez alapján a takarító kocsi alárendelt felhasználás szempontjából azon áruknak, amelyeket tárol, és emiatt a takarító kocsi közvetlen rendeltetése is a tisztaság fenntartása és ennek következtében a fertőzés megelőzése.

A Döntőbizottság megállapította a fentiek alapján, hogy az adásvételi szerződések és a szállítási szerződés tárgyai felhasználásának együttes célja a tisztaság fenntartása és ezáltal a fertőzés megelőzése a beszerző munkaterületein. E célt össze is foglalja közös projektcélként a mindhárom szerződés pénzügyi forrásaként szolgáló projekt tárgya: a beszerzőnél végzendő infekciókontroll. Az infekciókontroll a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet 2. § b) pontja szerint fertőzések megelőzésére irányuló beavatkozó tevékenység. Ezért bár az adásvételi szerződések és a szállítási szerződés tárgyai esetében az azonos felhasználási cél nem állapítható meg, a hasonló viszont igen, vagyis az adásvételi szerződések és a szállítási szerződés tárgyai hasonló felhasználásra szánt áruknak minősülnek.

A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgy szerinti esetben a felhasználási terület megítélését az sem befolyásolta, hogy az adott áru orvostechnikai eszköznek minősült-e vagy sem, továbbá, hogy kik alkotják a felhasználói személyzeti kört, mert az eszközök rendeltetését meghatározó műszaki tulajdonságok alapján az adásvételi szerződések és a szállítási szerződés tárgyai hasonló felhasználási területe megállapítható volt.

D.245/13/2022.

A Döntőbizottság rá kívánt mutatni, hogy az, hogy tartalékkal és nyereséggel nem számolt az ajánlattevő, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy a vállalás a gazdasági észszerűséggel nem összeegyeztethető, illetve azt sem, hogy a kért ellenszolgáltatás vagy a megjelölt költség nem megalapozott, és elfogadása nem veszélyezteti a szerződés teljesítését.

Az indokolás meg nem felelősége nem pusztán azt jelenti, hogy az adatok számszaki levezetése alapján az állapítható meg, hogy a megajánlott ár aránytalanul alacsony, hanem egyéb aspektusból – jelen esetben az adatok folyamatos módosítása, változtatása és egyéb számszaki eltérések miatt – nem megfelelő a kérelmező indokolása. Ez az eset, ha az ajánlattevő az árindokolások során az abban foglalt adatokat módosítja, az egyes költségelemeket átírja, újabb elemekkel bővíti. Amennyiben csupán magyarázza, kiegészíti a már megadott árindokolást, az önmagában nem vezet az ajánlat érvénytelenségének megállapításához.

Voltak olyan adatok, információk amelyek nem voltak megállapíthatóak az árindokolásból, ezért ezen adatok helyesbítése, pontosítása, módosítása szükségszerűen oda vezetett, hogy az árindokolás adatainak módosítását is maga után vonta, hiszen ha valamely költség helytelenül kerül meghatározásra és feltüntetésre, annak módosítása érinti és kihat további árelemek, költségek összegére is, figyelemmel arra, hogy az értékelésre kerülő részszempontokra adott megajánlások számadatai az ajánlati kötöttség miatt változatlanok maradnak.

Az INNOBOND Kft következő módosításokat hajtotta végre:

szakértői óradíj (munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony): 12 600.- Ft-ról 11 444.-Ft-ra,
a szakértő munkavállaló óradíját, terhelő közterhek: 2 331.-Ft-ról 1 488.-Ft-ra,
feladat ellátásához szükséges szakértői költségek összesen: 1 866 375.-Ft-ról 1 616 500.-Ft- ra,
asszisztensi óradíj (munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony): 3 000.- Ft-ról 3 146.-Ft-ra,
asszisztens munkavállaló óradíját, terhelő közterhek: 555.-Ft-ról 409.-Ft-ra - feladat ellátásához kapcsolódó nyereség: 0.-Ft-ról 249 875.-Ft-ra

módosult a kiegészítő árindokolásban az árindokoláshoz képest.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az eredetileg az ajánlati ár megadásakor nem megfelelően megadott költségtételek oly mértékű módosulása és módosítása következett be, amely már objektív alapú indokolásnak nem tekinthető.

Az indokolás akkor megfelelő, ha abból az ajánlatkérő meg tudja állapítani a részletezett költségelemek alapján, hogy az ajánlati ár tartalmaz valamennyi jogszabályban és egyéb módon vállalt olyan kötelezettséget, amelynek figyelembevételével a kérelmező az ajánlati ára kialakításakor kalkulált.

D.243/8/2022.

A múltbéli tapasztalat és gyakorlat, amellyel az ajánlattevő rendelkezik a Kbt. rendszerében nem az értékelési részszempontok körében értékelendő. Az, amennyiben a választott eljárásfajta megengedi az alkalmasság körében vizsgálandó/vizsgálható, az ajánlatkérő által választott, Kbt. 115. § szerinti eljárásban viszont nincs lehetőség alkalmassági követelmények előírására.

A „minőség” értékelhető értékelési résszempontként, de a referencia (darabszám)előírás, mint értékelési részszempont nem felel meg azon követelménynek, hogy azok az adott szerződés alapján nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által előírt értékelési résszempont (a felhívás II.2.5) pontjában a „Referencia (darabszám) a Kbt. 76. § (7) bekezdésére tekintettel a Kbt. 76. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakba ütközik.

D.197/20/2022.

A Fővárosi Törvényszék a 103.K.705.320/2020/5. számú ítéletében kimondta, hogy a Döntőbizottságot „a kezdeményezésben megjelölt jogszabályhely nem köti, vizsgálatát a kezdeményezés tartalma alapján kell elvégeznie.”.

D.159/13/2022.

A közbeszerzési eljárást lebonyolító szerv székhelyén 2021. július 27-én megjelent az Innova Service Kft. által megajánlott D. A. szakember, és a szakember önéletrajzát a közbeszerzést lebonyolító átvette (átadás-átvételi feljegyzés 2021.07.27. 08:40 h).

A Döntőbizottság rögzíti, hogy az nem elfogadható ajánlatkérői magyarázat, hogy adminisztrációs hiba miatt nem az EKR rendszerben rögzített hiánypótlás, felvilágosításadás keretében benyújtott szakmai tapasztalatot igazoló iratot vont bírálat alá, hanem a D. A. szakember által személyesen átadott szakmai tapasztalatot igazoló iratot. Nem lehet adminisztrációs hibának sem tekinteni, mivel azt át sem vehette volna az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem az ajánlattevő terjesztette elő, illetve ami legalább ekkora jelentőséggel bír, nem az EKR rendszeren keresztül nyújtottak be.

A Döntőbizottság rögzíti, hogy a D. A. szakember által benyújtott szakmai tapasztalatot igazoló iratra úgy kellett volna tekintenie a fentiek miatt az ajánlatkérőnek, mint ami nem létezik, mivel a benyújtó személye és a benyújtás módja alapján joghatás kiváltására teljesen alkalmatlan volt.

D.173/29/2022.

A részajánlattétel lehetőségének biztosítása körében a Fővárosi Törvényszék 15.K.700.401/2018/5. számú ítélete is hivatkozott a 2014/24/EU Irányelv preambulumának (78) bekezdésére, amely a következőket mondta ki:

„Az ajánlatkérő szerv kötelességévé kell tenni, hogy mérlegelje a közbeszerzések részekre bontásának célszerűségét, viszont meg kell hagyni számára a lehetőséget, hogy az általa relevánsnak ítélt bármely indok alapján, igazgatási vagy igazságügyi felügyelet nélkül, önállóan és szabadon hozza meg a döntését. Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy nem volna célszerű a közbeszerzést részekre bontani, az egyedi jelentésben vagy a közbeszerzési dokumentumokban meg kell jelölni az ajánlatkérő szerv döntésének főbb okait. Ilyen ok lehet például, ha az ajánlatkérő szerv úgy ítéli meg, hogy a részekre osztás a verseny korlátozásával járhat, vagy fennáll annak a kockázata, hogy a szerződés teljesítése technikailag túlságosan bonyolult vagy túlságosan drága lesz, vagy az egyes részeket elnyerő különböző szerződő felek szükséges koordinálása súlyosan veszélyeztetheti a szerződés megfelelő teljesítését.”

D.166/11/2022.

Ajánlatkérő szállítási részhatáridőket törölt utólagosan a felhívásból korrigendum útján. Ezen módosítás miatt indított hivatalból jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Hatóság Elnöke. A jogorvoslat során a KDB rögzítette, hogy ezen leszállítási részhatáridők utólagos törlése korrigendum útján a felhívásból olyan lényeges módosítás, amely a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik, mivel alapvetően alkalmas arra, hogy befolyásolja a gazdasági szereplők azon döntését, hogy részt vesznek-e a nyílt közbeszerzési eljárásban, mivel alappal nem számíthattak arra, hogy az érintett feltételt ajánlatkérő törölni fogja a felhívásból és a közbeszerzési dokumentumokból.

A KDB rögzítette továbbá, hogy nyílt eljárásban tehát nem csak azt kell mérlegelni, hogy az ajánlatkérő által már ismert, a közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők részvételi lehetőségeit milyen mértékben befolyásolja, korlátozza a módosítás, hanem azzal is számolni kell, hogy a módosítással nem alakítható ki olyan részvételi feltétel, akár az eredeti követelmények enyhítésével, amelyeknek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor közöltek ismeretében több lett volna az érdeklődő gazdasági szereplő.

E körben a Döntőbizottság kiemelte, hogy a korrigendum, az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásai módosításának a jogszerű mivolta szempontjából annak van jelentősége, hogy az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni. Az ajánlati felhívásban szerepelt a részteljesítési határidőre vonatkozó előírás, a gazdasági szereplők ennek ismeretében mérlegelték azt, hogy jelzik-e a részvételi szándékukat, tudnak-e, tesznek-e ajánlatot. Az ajánlati felhívás információi alapján abban alappal nem bízhattak, hogy az ajánlatkérő majd korrigendummal módosítja, törli az előírást. Tehát az ajánlati felhívásban szereplő előírások alapján döntöttek a gazdasági szereplők az eljárásban való indulásukról. Miután az ajánlatkérő a korrigendumával törölte a részhatáridőkre vonatkozó előírást, a végrehajtott változtatás olyan jelentős módosításnak tekintendő, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban akarnak-e ajánlatot tenni.

A Döntőbizottság véleménye szerint nem ellentmondás volt a közbeszerzési dokumentumokban, hanem az ajánlatkérő nem rendelkezett olyan kérdésekről, amelyek a részteljesítéssel kapcsolatban felmerülnek, azaz az előírások hiányosak voltak.

D.215/21/2022.

A KDB rögzítette, hogy nem foghat helyt azon kérelmezői álláspont, mely szerint amennyiben kimutatható haszonnal számol egy ajánlattevő, akkor az ajánlatkérő nem nyilváníthatja nem megfelelőnek az árindokolását.

A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő azon álláspontját, miszerint a kialakult gyakorlat konzekvens a tekintetben, hogy a teljesítés során felmerülő minden költséget ott kell figyelembe venni, ahol, vagy amivel kapcsolatban az felmerül, továbbá az ajánlatkérő az árvizsgálat során teljesítéssel együtt járó kötelezettségek és terhek alátámasztását és megalapozottságát vizsgálja a teljesíthetőség tekintetében, nem pedig a mindezeken felül jelentkező haszon észszerűségét vagy nagyságát.

A Döntőbizottság utalt továbbá a D.456/2019. számú ügyben hozott határozatára, melyben megállapította, hogy az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás megítélése szempontjából a nyereség mértékének nincs relevanciája, elsősorban azért, mert az árindokolásnak a teljesíthetőséget, és nem a nyereséges teljesítést kell alátámasztania.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy kérelmező azon álláspontja, hogy a nem kalkulált költségek a haszonból kerülnek kifizetésre, nem fogadható el objektív, megalapozott indokolásként. Ez az indokolásadások során visszaélésre adhatna okot, ha egy ajánlattevő egy-egy költségtényezőt beleérthetne a nyereségbe. Épp ezért fontos az, hogy a felmerülő költségeket abban az árelemben kell kalkulálni, feltüntetni és bemutatni, ahol azok felmerülnek. Ha az egyes árelemek nem egyértelműen kerülnek bemutatásra az ajánlattevő részéről, illetve ha az ajánlattevő nem ott kalkulálja az egyes költségeket, ahol azok felmerülnek, nem mutatja be konkrétan, hogy mekkora összeggel számolt, akkor az az ajánlatkérő számára nem ellenőrizhető, és nem tud meggyőződni az ajánlati ár megalapozottságáról, teljesíthetőségéről. Az ilyen tartalmú indokolás nem alapozza meg az ajánlati ár objektív alátámasztását, a teljesíthetőség igazolását, pedig az indokolásnak erre kell szolgálnia.

D.215/21/2022.

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a kérelmező az árindokoláskérésre becsatolt, kiegészítő árindokolás kérés körében módosított költségindokolást tartalmazó táblázatában annak ellenére nem szerepeltette a társasági- és iparűzési adó költségeit, hogy az ajánlati dokumentációban az értékelési szempontok között meghatározásra került az ajánlati ár vonatkozásában, hogy az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, felmerülő költséget, adót, közterhet magában kell foglalnia.

A kérelmező a kiegészítő indokoláskérésre 2022. május 23. napján kelt válaszában kifejtette – mintegy alátámasztva a költségelem fel nem tüntetésének okát –, hogy a társasági- és iparűzési adót nem lehet egy projektre vetített módon lebontani, azok hányada csupán a fejlesztés lezárultát magába foglaló üzleti év elszámolásakor jelenik meg a tárgyév bevételeinek arányosságában, ez pedig nem a jelenlegi költségindokolási folyamat pénzügyi aktusa.

A 2. számú indok esetében a vita a felek között abban áll, hogy a kérelmező által kapacitást nyújtóként megnevezett három szakemberrel (H. P., D. D. és T. N.) milyen minőségben (magánszemély vagy egyéni vállalkozó) kívánt a kérelmező szerződést kötni, illetve erre tekintettel kellett volna-e a kérelmezőnek adó- és járulékfizetési kötelezettséggel számolnia. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a rendelkezésre álló előszerződésekben természetes személy megnevezéssel szerepelnek a kapacitást nyújtó szakemberek. A Döntőbizottság álláspontja szerint pusztán azért, mert az előszerződésekben a kapacitást nyújtó szakemberek természetes személyként szerepelnek, nem zárható ki annak lehetősége sem – a határozat 82. pontjában hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel –, hogy egyéni vállalkozói minőségben kívánt a kérelmező velük szerződést kötni.

Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem helytállóan nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát a 2. számú indokra alapítottan, ugyanis további kiegészítő indokoláskérésnek lett volna helye.

D.158/8/2022.

A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2019. április 15-én kötött szerződés tárgyát képező szolgáltatás keretében megrendelhető feladatok jellegükben hasonlóak, bizonyos munkanemek tekintetében pedig megegyeznek a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött Vállalkozási Keretszerződés tárgyát képező szolgáltatás keretében megrendelhető feladatokkal.

Figyelemmel arra, hogy mindkét szerződés – a hozzájuk tartozó számlákon és gépüzemnaplókon, munkanaplókon, teljesítésigazolásokon feltüntetettek szerint – többek között cserjeirtásra, illegális hulladék összegyűjtésére, szétválogatására, elszállítására, ártalmatlanítására irányult.

A Döntőbizottság a kezdeményezésben megnevezett 2019. április 15-én kötött szerződés, illetve a közbeszerzési eljárás tárgya és a közbeszerzési szerződés tartalmának vizsgálata alapján megállapította, hogy a két szerződés azonos szerződő felek, az ajánlatkérő és a Fortrans 2000 Kft. között jött létre.

A tényállásban foglaltak alapján az is megállapítható volt, hogy a szerződések között időbeli átfedés is van. A közbeszerzési értékhatárt önmagában el nem érő keretszerződés 2019. április 15-én jött létre a felek között és annak alapján az utolsó számla kiállítására 2019. decemberben került sor, amelynek teljesítési határideje 2020. január 7. volt, míg a közbeszerzési eljárás eredményeként 2019. november 18. napján kötöttek szerződést a felek.

A Döntőbizottság azt is megállapította a fentiekben rögzítettek alapján, hogy a 2019. április 15-én kötött keretszerződés és a közbeszerzési szerződés tárgya azonos, illetve hasonló.

A fentiek mellett nem vitatható az sem, hogy a szerződés teljesítésének helyszíne mindkét szerződés esetében Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási körzetén belül található.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a két keretszerződés hasonló feladatok elvégzésére, átfedésben lévő területi hatállyal, egy naptári éven belül került megkötésre, ezért azok ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányulnak, műszaki és gazdasági funkcionális egységet képeznek, amelyek esetében a becsült érték egybeszámítása szükséges. A két keretszerződés egybeszámított értéke nettó 79.000.000.- Ft.

D.171/14/2022.

A Comfort Ablak Kft. a tárgyi esetben a homlokzati nyílászárók előállítójaként nem alvállalkozónak, hanem gyártónak minősült. Ugyanakkor a Comfort Ablak nem csak nyílászárók előállítását végezte gyártóként, hanem azok beépítése is a feladata volt, és ekként a szerződés teljesítésében evonatkozásban ténylegesen, közvetlenül részt vett.

Tekintettel arra, hogy a Comfort Ablak Kft. a szerződés teljesítésében – a beépítés vonatkozásában - alvállalkozónak minősül, ekként az ő beépítésre vonatkozó díjának, annak, hogy milyen összegre jogosult az ellenszolgáltatásból, mennyi az alvállalkozói teljesítés mértéke, továbbá annak a megfizetésének az igazolásának a kérelmezett dokumentumai között szerepelnie kellett volna, vagyis az alvállalkozói tevékenység vonatkozásában alkalmazni kellett volna a kétlépcsős kifizetési szabályokat.

D.186/25/2022.

A Döntőbizottság kiemelte, hogy a rögzült közbeszerzési joggyakorlat az, hogy az ajánlatkérő az általa közölt feltételekhez kötve van, az egyes előírásainak utóbb sem tulajdoníthat olyan tartalmat, amely abból egyértelműen és világosan nem következik. A félreérthetetlen rendelkezés azért különösen fontos, mert az ajánlat érvénytelen, ha nem felel meg a felhívásban, a dokumentációban vagy más közbeszerzési dokumentumban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő által ki nem nyilvánított, a lehetséges ajánlattevők előtt kifejezetten meg nem jelenített elvárás az ajánlattevőkön számon nem kérhető az ilyen követelmény nem teljesítése érvénytelenségre adhat alapot. (A Kúria Kfv.VI.37.025/2019/5. számú ítélete, 33-34. pont)

D.192/12/2022.

A felelős műszaki vezető, mint magánszemély megbízási keretszerződése ellenére, illetve az alapján is alvállalkozónak minősül, mivel egyetlen alvállalkozói kivétel sem vonatkozik rá. Ennek megfelelően a 322/2015. Korm. Rendelet 32/A. § szerinti kifizetési szabályokat az ő kifizetései tekintetében is alkalmazni kell.

D.128/10/2022.

Az elvégzendő feladat alapvetően három fő egységből állt: megépíteni az átemelő állomást; a gravitációs gerincvezetéket rákötni az új átemelő állomásra; a szennyvíz nyomóvezetéket kiépíteni.

A talajmechanikai szakvélemény megállapította, hogy a területen – a település egész területén – folyóhomok jelenétére kell számítani. A folyóhomok jelenléte abban az esetben okoz problémát, ha a réteg a talajvízszint alatt kerül megnyitásra, mivel a zárt helyen stabil vizes homok a kinyitott felület felé elmozdul. A folyóhomok problémáját víztelenítési technológia alkalmazásával lehet elkerülni, amennyiben a folyóhomok rétegből a víz eltávolításra kerül, abban az esetben – ideiglenes megtámasztással – ez a homokréteg stabil marad. A talajvízszint csökkentésére szolgáló víztelenítési módszerekre jellemző, hogy ezeket tervezni csak megközelítő pontossággal lehet, mert nagyban függ az adott szűk területen lévő talajrétegződéstől, a beékelt talajlencséktől, a vízzáró rétegek elhelyezkedésétől, a megütött talajrétegek vízátbocsátási tényezőitől, a vízadó rétegek utánpótlódásától. Ezen feltételek összessége a pontosabb talajvízszint süllyesztési tervezéshez meghatározható, kis területre összpontosuló fúrásos mintavételekkel, feltárással és laboratóriumi vizsgálatokkal jól közelíthető, de ennek a költsége jelentős a talajvízszint csökkentés költségéhez képest. Mindemelett egy adott talajvízszint csökkentési módszer lehetséges, hogy adott helyen funkcionálisan működik, de 100 méterrel arrébb már nem képes ugyanaz a módszer az elvárt szinten tartani a vízszintet.

A Döntőbizottság a felek által felhozott indokok és ennek fent levezetett – döntően építés-szakmai szempontú – vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során figyelembe vette a területre jellemző folyóhomok jelenlétét, annak kezelésére a tervező víztelenítési módszert dolgozott ki. Amikor a tervezett víztelenítési módszer – annak fentebb levezetett bizonytalansága okán – nem bizonyult elégségesnek, a kérelmezett másik műszaki megoldással próbálta a talajvíz szintjét az építéshez megfelelő szinten tartani, de az adott körülmények között még ez sem bizonyult elégségesnek.

A kivitelezés befejezéséhez további műszaki tartalombővítés volt szükséges, amelynek a megtervezéséhez az ajánlatkérő szűkített területre vonatkozó talajmechanikai szakvéleményt készíttetett, ami alapján részletes műszaki tartalom meghatározással kialakult az a műszaki tartalom, ami már tudta biztosítani a biztonságos munkavégzést.

Az ajánlatkérőnek és a kérelmezettnek kellő gondosság mellett sem kellett arra számítania, hogy a tervezett víztelenítési és munkagödör megtámasztási módszerrel az adott talajviszonyok mellett a kivitelezés nem lesz lehetséges.

A Döntőbizottság a fent kifejtettek alapján megállapította, hogy a kezdeményezéssel támadott szerződésmódosítás nem volt jogsértő, az megfelelt a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti módosítás feltételeinek, ezért a jogsértés hiányát állapította meg.

D.174/21/2022.

Amennyiben a jogorvoslati kérelem az írásbeli összegezésben rögzített jogsértő döntést vitatja és a kérelmező rendelkezésére áll valamennyi információ ahhoz, hogy a jogorvoslati kérelmét előterjessze, akkor nem a későbbi iratbetekintés időpontjától, hanem az összegezés megküldésétől számít a jogorvoslati határidő.

A tárgyi esetben a kérelmező az összegezésben foglaltakra és kérelmezett nyilvánosan elérhető céginformációira és honlapjára hivatkozott, a kérelmi elem az 1. és 3. kérelmi elemek tekintetében nem érintette az iratbetekintés során megtekintett iratokat, azokkal nem függött össze, így ezen kérelmi elemek elkéstek.

D.187/18/2022.

A referencia termék meghatározása nem jelenti azt, hogy az abban foglalt minden műszaki megoldást alapul kell venni, és ezek egyúttal műszaki követelménnyé is válnának. Ezesetben is az ajánlatkérő által egyértelműen érvényességi feltételként meghatározott műszaki követelményeket kell teljesíteni az ott írt megfogalmazás szerint.

Amennyiben azonban az ajánlatkérő meghatároz műszaki követelményt - még ha az funkcionálisan adott esetben nem is indokolt - és arra beáll az ajánlatkérői kötöttség, akkor az azt nem teljesítő ajánlat érvénytelen.

A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a kialakult közbeszerzési joggyakorlat szerint a műszaki megfelelőség tekintetében kizárólag az ajánlatkérő által konkrétan és egyértelműen meghatározott paramétereket lehet számonkérni (Fővárosi Törvényszék 104.K.700.491/2019/14. számú ítélete)."

D.112/10/2022.

A megelőző hirdetményes tárgyalásos eljárás eredménytelensége (ajánlat visszavonása) nem tekinthető előre nem látható okból bekövetkezett, rendkívüli sürgősséget okozó helyzetnek különösen akkor, ha ajánlatkérőnek már négy hónappal a sürgősségre alapított eljárás megindítása előtt tudomása van a nehéz világpiaci helyzetről, arról, hogy számos gyártó az energiaárak miatt az ammónia gyártást megszüntette illetve az ammónia drágul.

A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételes esetben, ""vis maior"" helyzetekben vehető igénybe a sürgős helyzet elhárításának idejéig és a szükséges mennyisége erejéig.

D.86/12/2022.

Ajánlatkérő utóbb, a teljesítés biztonságának biztosítására hivatkozva sem módosíthatja a szerződést akként jogszerűen, hogy az alvállalkozók felé közvetlen kifizetést vállal úgy, hogy tartozásátvállalással belép a szerződésbe. Az ilyen módosítás lényegesnek minősül, mivel az ellenszolgáltatás megfizetésének szabályai a felhívás kötelező tartalmi elemét képezik, továbbá a teljesítés biztonságának fokozásával a szerződés gazdasági egyensúlyát is megváltoztatja.

A KDB megerősítette továbbá, hogy csak a feladott hirdetményben szereplő indokok vehetők figyelembe a módosítás jogszerűségének vizsgálata során.

D.115/7/2022.

A Döntőbizottság elfogadta, hogy a teljesítési határidőre vonatkozó felhívásbeli és dokumentációbeli ellentmondás (12 hónap vs. 6 hónap) azért nem sértette a Kbt. 50. § (4) bekezdését, mivel ajánlatkérő rögzítette, hogy ellentmondás esetén az ajánlattételi felhívás rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, így az ajánlattevők számára egyértelműnek kellett lennie, hogy melyik határidő irányadó valójában.

D.148/19/2022.

Az élelmiszer alapanyagok árának folyamatos és beláthatatlan emelkedése, a már hosszabb ideje tartó tendencia nem alapozza meg a szerződéskötés jogszerű megtagadását a Kbt. 131. § (9) bekezdése alapján, mivel az ott rögzített indokokat ajánlattevőnek tételesen kell tudni igazolni.

A gazdasági folyamatok már az összegezés megküldése előtt is láthatóak ismerhetőek voltak, a szerződéskötésre nyitva a szerződéskötésre nyitva álló egy hónapos időtartam alatt alakult ki. Az a tény szintén nem indokolja a szerződéskötéstől való elállást, hogy ajánlattevő másik kapcsolódó részben nem lett nyertes ajánlattevő, így a piaci folyamatokra bizonytalanságra is figyelemmel a teljesítés nem lenne gazdaságos.

D.168/15/2022.

A Döntőbizottság megállapította, hogy attól a körülménytől nem minősül a V-Híd Építő Zrt. ajánlati ára aránytalanul alacsonynak, hogy az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők ajánlati árához képest kevesebb, mint 20%-kal alacsonyabb. A hatályos Kbt. nem tartalmaz olyan zsinórmértéket számarányban kifejezve, amely alapján egy meghatározott mértékű ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősülne. E tényt a kérelmező is kifejezetten elismerte a jogorvoslati kérelmében.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem járt el jogsértően azért, mert a V-Híd Építő Zrt.-től nem kért árindokolást a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján.

D.141/29/2022.

Az 1. rész esetében a nyertes ajánlattevőn kívüli ajánlattevők és az ajánlatkérői egységárbecslés átlagától (137.259.112,5) a nyertes ajánlattevő ajánlati ára 22,5%-kal kevesebb. A 2. rész esetében a nyertes ajánlattevőn kívüli ajánlattevők ajánlati ára és az ajánlatkérői egységárbecslés átlagától (137.234.100.- Ft) a nyertes ajánlattevő ajánlati ára 22,5%-kal alacsonyabb. A 3. rész esetében a nyertes ajánlattevőn kívüli ajánlattevők és az ajánlatkérői egységárbecslés átlagától (133.836.000.-Ft) a nyertes ajánlattevő ajánlati ára 20,5 %-kal alacsonyabb.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az ajánlatkérő egységárbecslését, amely az eljárásban beérkezett legmagasabb ajánlatot is kb. 20 millió forinttal, a legalacsonyabbat pedig majdnem 50 millió forinttal meghaladja, az állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára a többi ajánlattevő ajánlati átlagára (131.832.483.-) kb. 80,68 %-a az 1. részben, (129.081.650.- Ft) 82,40%-a a 2. részben és (123.984.500.-) 85,78%-a 3. részben.

A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek szerinti eltérés mindhárom rész esetében megalapozza a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti jogintézmény alkalmazását.

D.141/29/2022.

Amennyiben az előzetes vitarendezési kérelemben van olyan jogsértés, amelynek nyomán az ajánlatkérő nem kíván élni a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerinti bírálati cselekmények foganatosításával, akkor ezen kérelmi elemekre az általános 3 munkanapos határidővel kell válaszolnia.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy a fentiekkel azonos álláspontra helyezkedett a Fővárosi Törvényszék is 104.K.704.979/2020/13. számú ítéletében: „[21] [...] a bíróság nem osztotta a felperes érvelését, mely szerint az előzetes vitarendezési kérelemre az ajánlatkérő csak egyetlen és egységes álláspontot fejthet ki. [...] A Kbt. 80. § (3) - (4) bekezdései a válaszadásra eltérő határidőt írnak elő, attól függően, hogy az ajánlatkérő kér-e az előzetes vitarendezés során felvetett egyes kérdésekben felvilágosítást, hiánypótlást vagy árindokolást; továbbá a Kbt. 80. § (2) bekezdéséből adódóan az ajánlatkérőnek álláspontját az előzetes vitarendezési kérelemben felvetett jogsértésenként kell megfogalmaznia”."

D.133/28/2022.

Az előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz és az iratbetekintés időpontja egymástól függetlenül is érvényesülő törvényi vélelmek, azonban ha a kérelmező az iratbetekintés során nem tekint meg olyan iratokat, amelyek az előzetes vitarendezés szempontjából új információt hordoznak, akkor egymásra épülve nem érvényesülnek mint tudomásszerzési vélelmek.

Ilyen esetben egymástól függetlenül kell vizsgálni a tudomásszerzés időpontját, azaz az előzetes vitarendezés tekintetében azt, hogy a valódi tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül került-e előterjesztésre. Amennyiben nem, úgy az ajánlatkérői választ a jogorvoslati kérelem tekintetében sem lehet tudomásszerzési időpontnak tekinteni.

D.19/20/2022.

A teljesítési határidő támogatói okiratban foglalt befejezési határidőhöz való igazításával, amennyiben az műszakilag nem elegendő a tényleges megvalósításra, ajánlatkérő megsérti a Kbt. 28. § (1) bekezdésében foglalt megfelelő előkészítéssel kapcsolatos kötelezettségét.

D.19/20/2022.

Az alvállalkozók részére történő átutalásokról kiállított és ajánlatkérőnek átadandó igazolásokat nem pótolják azon alvállalkozói nyilatkozatok, amelyek szerint a kérelmezettel szemben kiegyenlítetlen lejárt követelés nem áll fenn. A Kbt. és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rend. vonatkozó rendelkezése kógens, így nem váltható ki más jellegű átvételi elismervénnyel vagy egyéb nyilatkozattal az átutalási igazolás.

D.356/6/2022.

A kérelmezői ajánlat amiatt, hogy az ajánlatkérő összegezésben rögzített döntése szerint a kérelmező ajánlati kötöttsége megszűnt - aminek okán az ajánlata bírálat alá sem lett vonva - a közbeszerzési eljárásban nem létező ajánlatnak minősül (Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.068/2015/5. sz. ítélete, „A közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat” vizsgálati tárgykörre felállított Joggyakorlat-elemző Csoport által készített 2015.El.II.JGY.E.1.1. számú Összefoglaló vélemény IV.2..3 pont).

Mivel a kérelmező ajánlata nem létező ajánlatnak minősül, ezért a kérelmező ajánlattevői minősége a közbeszerzési eljárásban megszűnt.

A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ügyfélképessége akkor lenne megállapítható jelen kérelemben foglaltak tekintetében, amennyiben a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmében, majd ezt követően jogorvoslati kérelmében vitatta volna az ajánlatkérő kérelmező vonatkozásában az ajánlati kötöttség tekintetében hozott döntését is. Erre a jelen esetben nem került sor.

Mivel a kérelmező ajánlata nem létezőnek minősül, ezért a tárgyi eljárásban a jelen esetben a nyertes és a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő ajánlatával kapcsolatosan az ügyfélképessége nem állapítható meg.