2021.01.01-jével módosult az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm.rendelet, a módosítások alapvetően az Üvegkapu (hivatalos nevén: Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer) bevezetése miatt váltak szükségessé.
A 2021. évi LXIII. törvény rendelkezik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) módosításáról. A módosítás értelmében, valamint a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, továbbá az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló, 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján az építőipari kivitelezési tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás átláthatóságának elősegítése érdekében létrejött a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer.
A 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2022. január 1-jét követően, a Kbt. hatálya alá tartozó valamennyi, 700 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységet is – az Üvegkapu alkalmazási körébe tartozik.
A 700 millió Ft-os határ kapcsán kiemelendő, hogy a közbeszerzés becsült értéke számít, nem a szerződés egyedi értéke.
Az Üvegkapu a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai rendszer, amely
a) a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása,
b) az építőipari szerződéses kapcsolatok nyomon követése,
c) a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése – a személyes adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon –
érdekében az építési munkaterületre való be- és kilépések adatait rögzíti, azokat az Étv.-ben, valamint a kormányrendeletben meghatározott szervek és nyilvántartások számára hozzáférhetővé teszi.
A rendszer célja:
• az építőipari ágazat működésének javítása, az átláthatóság növelése, a jogkövetés ösztönzése;
• az alvállalkozói lánc átláthatóságának biztosítása;
• az építési munkaterületen tartózkodó foglalkoztatottak és vendégek adatainak, be- és kilépéseinek valós idejű nyilvántartása.
A foglalkoztatottak és a vendégek az építési munkaterületre történő be- és kilépése kizárólag beléptető rendszer használatával történhet.
Az érintett szereplők:
• Minden a kormányrendeletben meghatározott becsült értékű 2022 január 1-je után indított közbeszerzési eljárás során megvalósuló építési beruházással kapcsolatos szerződéses tevékenységet végző építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó (nem EÉN köteles alvállalkozók) tevékenységet végző vállalkozások;
• A Nemzeti Adó és Vámhivatal;
• A Lechner Nonprofit Tudásközpont Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt tárhelyszolgáltatója és az Elektronikus Építési Napló üzemeltetője;
• A Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv;
• Az Építésfelügyeleti hatóság, mint ellenőrző szerv;
• A DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Kft., mint az Üvegkapu kormányrendeletben kijelölt üzemeltetője.
A 322/2015. Korm. rendelet 2022. január 1-től a fentiek miatt az alábbiak szerint módosult:
- 27. § (1) bekezdése: "Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai – amennyiben jogszabály előírja, annak Üvegkapu által generált adatai – alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt."
- 29/A. §: "Ha az építési beruházás megvalósítására kötött szerződés értéke eléri a nettó 700 millió forintot, a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles teljesíteni az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét."
- 34/A. § (1) bekezdése: "Ha az építési beruházás a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására."
- 34/A. § (2) bekezdése: "Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás során az ajánlattevő ajánlatában nyilatkozik, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte."
- 34/A. § (3) bekezdése: "Az (1) bekezdésben meghatározott építési beruházás esetén a közbeszerzési dokumentumokban is rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását."
Ajánlatkérők feladatai tehát a 2022. január 1. és azután induló, nettó 700 millió Ft-os becsült értéket elérő vagy meghaladó értékű építési beruházásoknál:
- nyilatkozat előírása arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte
- a Közbeszerzési Dokumentumokban rögzíteni kell a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételként, hogy a nyertes ajánlattevő biztosítani köteles az Üvegkapu alkalmazását.
Az Üvegkapu használata alapvetően a vállalkozók számára jelent kötelezettséget, az Ajánlatkérők számára ez a rendszer elsősorban ellenőrzési feladatokat eredményez az alábbiak szerint:
- az Ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatával győződhet meg arról a közbeszerzési eljárás során, hogy az ajánlattevő tisztában van az Üvegkapuval kapcsolatos kötelezettségeivel.
- a szerződés teljesítése során az Ajánlatkérő az építési e-naplóból győződhet meg arról, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél valóban regisztrált-e az Üvegkapuba és azt ténylegesen alkalmazza-e. Ezt a teljesítés során majd ellenőrizni szükséges, dokumentált módon.
