Több eredményes eljárás és több megkötött szerződés, de a tavalyinál lényegesen alacsonyabb összérték. Tovább erősödő dinamikus beszerzési rendszerek, közel 60 százalékos KKV-részesedés az elnyert értékből, csökkenő egyajánlatos arány – miközben az egyajánlatos uniós szerződések értékaránya jelentősen megugrott. A Közbeszerzési Hatóság a közelmúltban közzétette a magyar közbeszerzések 2026. első félévi gyorsjelentését. Megnéztük, mi olvasható ki a számok mögül.
A közbeszerzési statisztikáknál a puszta darabszámok önmagukban ritkán mondanak eleget. A piac állapotáról sokkal többet árul el, ha együtt vizsgáljuk az eljárások és szerződések számát és értékét, a KKV-k részesedését, a verseny intenzitását, az egyajánlatos eljárásokat, a dinamikus beszerzési rendszerek térnyerését, valamint az ellenőrzési és jogorvoslati adatokat.
A 2026. első félévi adatsor ebből a szempontból különösen érdekes képet mutat.
1 877,8 milliárd forintnyi közbeszerzési szerződés fél év alatt
2026 első hat hónapjában 3 739 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon, 1 866,5 milliárd forint értékben. Szerződésalapon számítva ez 8 288 közbeszerzési szerződést és 1 877,8 milliárd forintos összértéket jelentett. A darabszámok kifejezetten növekedtek: az eredményes eljárások száma 8,5 százalékkal, a szerződéseké 7,2 százalékkal volt magasabb, mint 2025 azonos időszakában.
Értékben azonban éppen az ellenkező irányú mozgás történt: az eljárások és szerződések összértéke megközelítőleg egyharmadával visszaesett 2025 első félévéhez képest. A visszaesést ugyanakkor érdemes perspektívába helyezni: a 2026-os értékek még így is 14–15 százalékkal meghaladták a 2024 első félévében mérteket.
A kép tehát nem egyszerűen az, hogy „visszaesett a közbeszerzési piac”: több közbeszerzés és több szerződés született, mint egy évvel korábban, csak lényegesen kisebb összértékben.
Alapvetően átalakult a beszerzési tárgyak közötti értékmegoszlás
Darabszám alapján 2026 első félévében továbbra is az árubeszerzések domináltak: az összes szerződés 51,4 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A szolgáltatásmegrendelések 30,5 százalékot, az építési beruházások pedig mindössze 18,1 százalékot képviseltek.
Értékben azonban egészen más a sorrend: a közbeszerzési kiadások 46,6 százaléka szolgáltatás-megrendelésekhez kapcsolódott. Az árubeszerzések részesedése 27,1 százalék, az építési beruházásoké 26,3 százalék volt. Jól látható, hogy a 2025-ös adatokhoz képest lényegében felcserélődött az építési beruházások és a szolgáltatások súlya, különösen látványos az építési piac változása.
Az első félévben 1 499 építési beruházási szerződés született 493 milliárd forint értékben. A darabszám 1,4 százalékkal még növekedett is 2025-höz képest, az érték azonban a tavalyi kiugró szint mindössze 40 százalékára esett vissza. Másfelől a 493 milliárd forintos érték még mindig 7,3 százalékkal magasabb a 2024 első félévénél, az egy építési szerződésre jutó átlagos érték pedig két év alatt 232,9 millióról 328,9 millió forintra, vagyis 41,2 százalékkal emelkedett.
A 2025-ös építési közbeszerzési volumen tehát sokkal inkább tekinthető kiugró évnek, mint olyan bázisnak, amelyhez önmagában érdemes lenne a 2026-os piacot mérni.
A közbeszerzési forintok közel 60 százaléka KKV-khoz került
A gyorsjelentés egyik legfigyelemreméltóbb adatsora a kis- és középvállalkozások szerepére vonatkozik. 2026 első félévében a szerződések 74,6 százalékához kapcsolódott nyertes KKV, az általuk elnyert szerződések pedig a teljes közbeszerzési érték 59,1 százalékát képviselték. Másképpen megfogalmazva: minden 100 közbeszerzési szerződésből nagyjából 75-ben volt KKV-nyertes, és minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 59 forint olyan szerződéshez kapcsolódott, amelynek nyertesei között KKV szerepelt.
Ez utóbbi adat különösen érdekes, mert 2025 első félévében az értékarány még mindössze 41,5 százalék volt. Egyetlen év alatt tehát 17,6 százalékponttal nőtt a KKV-khoz kapcsolódó szerződések értékrészesedése. Ennek hátterében ugyanakkor nem a KKV-k által elnyert volumen hasonló mértékű növekedése áll. A KKV-nyertest tartalmazó szerződések értéke mindössze 1,7 százalékkal mérséklődött, miközben a teljes közbeszerzési volumen közel harmadával csökkent.
Összesen 6 182 szerződésben hirdettek ki KKV-t nyertesként, közel 1 110 milliárd forint értékben. A szerződések száma 6,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
A DBR már messze nem rétegmegoldás
A dinamikus beszerzési rendszer térnyerése az elmúlt évek közbeszerzési gyakorlatának egyik legmarkánsabb folyamata. 2024 első félévében az összes közbeszerzési szerződés 11,7 százaléka kapcsolódott DBR-hez. 2025-ben ez már 17,8 százalék volt, 2026 első félévében pedig elérte a 18,4 százalékot. Az uniós eljárásrendben még látványosabb a DBR súlya: a szerződések 25,6 százaléka kapcsolódott dinamikus beszerzési rendszerhez.
Vagyis ma már az uniós rezsimben nagyjából minden negyedik közbeszerzési szerződés DBR keretében születik. Ez önmagában is jelzi, hogy a DBR a rutinszerű, ismétlődő beszerzéseknél egyre kevésbé tekinthető speciális vagy kivételes beszerzési technikának.
Az értékarány ugyanakkor jóval szerényebb: a 2024–2026 közötti első félévek átlagában a DBR-ekhez kapcsolódó szerződések mindössze 5,9 százalékát adták az összértéknek.
A DBR tehát elsősorban darabszámban vált meghatározóvá, nem a közbeszerzési kiadások értékében.
Mi történt a versennyel?
A közbeszerzési piac állapotáról szóló vitákban rendszeresen egyetlen mutató – az egyajánlatos eljárások aránya – kerül a középpontba.
A gyorsjelentés ennél árnyaltabb megközelítést alkalmaz, és három mutatót vizsgál együtt: az egyajánlatos szerződéseket, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat és az egy szerződésre jutó ajánlatok átlagos számát. Ez azért fontos, mert ugyanaz a piac egészen más képet mutathat attól függően, melyik mutatót nézzük.
Kevesebb az egyajánlatos szerződés – de van egy fontos „de”
Az uniós eljárásrendben az egyajánlatos szerződések számaránya 28,0 százalékról 26,2 százalékra csökkent. Első látásra ez egyértelműen kedvező tendencia. Ugyanezen szerződések értékaránya azonban 15,6 százalékról 27,3 százalékra ugrott – egyetlen év alatt 11,7 százalékpontos növekedés történt. A nemzeti eljárásrendben ezzel szemben lényegében stabil maradt a helyzet: az egyajánlatos szerződések számaránya 13,1 százalék, értékaránya 7,3 százalék volt.
Ez az adatsor jól mutatja, miért veszélyes egyetlen százalékos mutató alapján minősíteni a közbeszerzési versenyt.
Kevesebb lett ugyan az egyajánlatos uniós szerződés, de ezek között 2026 első felében jóval nagyobb értékű szerződések jelentek meg. A jelentés maga is óvatos: egyelőre nincs elegendő idősoros adat annak megállapítására, hogy a változás tartós trendforduló vagy átmeneti jelenség.
Átlagosan 3,1 ajánlat érkezett egy szerződésre
A verseny másik oldalát mutatja az ajánlatok átlagos száma. Az uniós eljárásrendben egy szerződésre átlagosan 2,7 ajánlat jutott, pontosan ugyanannyi, mint 2025 első félévében. A nemzeti eljárásrendben ugyanakkor az előző két év 4,3-as átlagáról 3,8-ra csökkent a mutató. A két eljárásrendet együtt vizsgálva egy közbeszerzési szerződésre átlagosan 3,1 ajánlat érkezett. Ez összességében továbbra is érdemi versenyt jelez, ugyanakkor a nemzeti eljárásrendben bekövetkezett csökkenés olyan adat, amelyet a következő időszakban érdemes lesz figyelni.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások továbbra is kis szeletet képviselnek
A HNT-k számaránya továbbra is alacsony. A nemzeti eljárásrendben a HNT-szerződések az összes szerződés mindössze 0,7 százalékát, értékük 0,8 százalékát tették ki. Az uniós rezsimben a számarány 2,3 százalékról 2,0 százalékra csökkent.
Itt azonban ismét találunk egy figyelemre méltó ellenirányú változást: az uniós HNT-k értékaránya 3,4 százalékról 6,6 százalékra emelkedett.
2026 első félévében összesen 85 HNT-eljárást indítottak, szemben a 2024 első félévi 110-zel. A Hatóság ellenőrzése nyomán 14 megindító ajánlattételi felhívást vontak vissza az ajánlatkérők.
11 463 hirdetmény – 12 133 hiánypótlás
A Hatóság ellenőrzési tevékenységének adatai a gyakorló közbeszerzők számára talán még beszédesebbek.
2026 első félévében 11 463 hirdetmény érkezett a Közbeszerzési Hatósághoz. Ezzel szemben az ellenőrzések során kibocsátott hiánypótlási felhívások száma 12 133 volt, vagyis több hiánypótlási felhívás született, mint ahány hirdetmény érkezett a Hatósághoz.
Természetesen ebből nem következik, hogy minden hirdetmény hibás volt, hiszen egy hirdetményhez több hiánypótlási kör is kapcsolódhat. Az adat ugyanakkor jól érzékelteti, hogy a hirdetményellenőrzés továbbra is intenzív kontrollpontja a közbeszerzési folyamatnak.
Kevesebb szerződésellenőrzés, több bejelentett szerződésszegés
Érdekes változás történt a szerződésellenőrzésben is. Az elrendelt szerződésellenőrzések száma 52-ről 24-re csökkent 2025 első félévéhez képest. Ezzel szemben az eljárás lefolytatását nem igénylő egyéb vizsgálatok száma 12-ről 24-re emelkedett. Még látványosabb az ajánlatkérők által bejelentett szerződésszegések változása: ezek száma 10-ről 23-ra nőtt.
Az adatok alapján tehát nem egyszerűen az ellenőrzési aktivitás csökkenéséről van szó, hanem az ellenőrzési ügytípusok belső szerkezetének átalakulásáról.
Kevesebb jogorvoslat és lényegesen kevesebb bírság
2026 első félévében 334 jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, ez több mint 20 százalékos csökkenést jelent a 2025 első félévében regisztrált 425 ügyhöz képest. Még nagyobb változás látható a bírságoknál. A 2025 első félévi 691,7 millió forintos összeg után 2026 első felében 127,7 millió forint bírságot szabtak ki. Ez már a 2024-es első félévi értéket sem éri el.
A jogorvoslatok belső összetétele azonban tartalmaz egy figyelemre méltó tendenciát.
A kérelemre indított eljárások továbbra is dominálnak, ezekből 211 volt. A Hatóság elnöke által szerződésellenőrzési célból kezdeményezett jogorvoslatok száma viszont a 2024 első félévi 7-ről 2026 első félévére 32-re emelkedett, ez két év alatt több mint négyszeres növekedés. Ez a gyakorlati jogalkalmazás szempontjából fontos üzenet: az eljárás szabályos lezárása nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési jogi kockázat is véget ért. A szerződés teljesítése és módosítása egyre hangsúlyosabb ellenőrzési terület.
A közbeszerzések „zöldülése” már a számokban is látszik
A gyorsjelentés külön fejezetben vizsgálja a fenntarthatósági szempontokat.
2026 első félévében az összes szerződés 16,4 százaléka tartalmazott környezetvédelmi szempontot, ezek pedig a teljes közbeszerzési érték 26 százalékát képviselték. A nemzeti eljárásrendben még magasabbak az arányok: a szerződések 20,8 százaléka, értékük pedig 33 százaléka kapcsolódott zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzéshez. Az uniós eljárásrend megfelelő értékei 14,2, illetve 25,3 százalék voltak.
Az adatok értékelésekor ugyanakkor szükséges némi óvatosság. A stratégiai szempontok uniós hirdetményekben történő jelölése – egyes kötelező eseteket leszámítva – nem minden esetben kötelező, ezért a vonatkozó mezők üresen maradhatnak. Ráadásul a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet által 2025-től kötelezővé tett környezetvédelmi követelmények hatása a Hatóság szerint még nem értékelhető teljeskörűen.
A tendencia ettől még egyértelmű: a fenntarthatósági követelmények súlya növekszik a közbeszerzési gyakorlatban.
A szociális szempontok alkalmazása ehhez képest jóval ritkább: az összes szerződés 2,2 százalékában jelentek meg, ugyanakkor az érintett szerződések a teljes érték 6,1 százalékát képviselték.
Mit mondanak összességében a 2026-os számok?
A 2026. első félévi közbeszerzési piacot nehéz lenne egyetlen jelzővel leírni.
A szerződések és az eredményes eljárások száma emelkedett, miközben az összérték jelentősen csökkent. A KKV-k értékrészesedése látványosan nőtt. A dinamikus beszerzési rendszer folytatta térnyerését, és az uniós rezsimben mára minden negyedik szerződéshez kapcsolódik. A versenyhelyzet mutatói ugyanakkor vegyesebbek. Az uniós egyajánlatos szerződések számaránya javult, miközben értékarányuk jelentősen romlott. Az ajánlatok átlagos száma összességében továbbra is három felett van, de a nemzeti eljárásrendben csökkent.
A jogorvoslati ügyek és a bírságok volumene jelentősen visszaesett, miközben a szerződésellenőrzéshez kapcsolódó hivatalbóli kezdeményezések hosszabb távú növekedése arra figyelmeztet, hogy a közbeszerzési megfelelés súlypontja egyre kevésbé ér véget a szerződéskötéssel.
És végül egyre erősebben kirajzolódik egy másik tendencia is: a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok fokozatosan a közbeszerzési gyakorlat mindennapi részévé válnak.
Ha tehát egyetlen mondatban kellene összefoglalni 2026 első félévét: a magyar közbeszerzési piac aktivitása nőtt, értékben normalizálódott a kiugró 2025-ös év után, miközben a KKV-k, a DBR-ek és a fenntarthatósági szempontok súlya tovább erősödött – a verseny egyes mutatói azonban továbbra is indokolják a részletesebb figyelmet.
Forrás: Közbeszerzési Hatóság gyorsjelentése 2026. I. félévéről (www.kozbeszerzes.hu)
