Immár felesleges lesz avagy jó, ha megtartjuk...?
Elektronikus aláírás az EKR árnyékában
Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályba lépésével joggal merülhet fel a kérdés: 2018. április 15-ét követően elfelejthető-e az elektronikus aláírás alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban?
Első olvasatra a Rendelet alábbi szabályai valóban erre engednek következtetni.
A Rendelet 10. § (1) bekezdése szerint ugyanis – a közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgáló nyilatkozatok kivételével – az ajánlatkérő nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
A Rendelet 10. § (3) bekezdése pedig lehetőséget ad arra, hogy ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható:
- a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként
vagy
- olyan formában is, ahol a papír alapon megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció – ha e rendeletből más nem következik – elektronikus úton, az EKR-ben történik.
A fent hivatkozott szabályok következtében az elektronikus aláírás alkalmazása mind a közbeszerzési eljárásban résztvevő gazdasági szereplők oldaláról nézve, mind pedig az ajánlatkérők mellőzhetőnek tűnik.
Az elektronikus aláíró tanúsítvány beszerzésére/megújítására vonatkozó döntés meghozatala előtt nem árt viszont figyelemmel lenni az új szabályozás speciális rendelkezéseire.
Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az EKR valamilyen okból kifolyólag nem működik?
A Rendelet 3. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai alapján az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha:
e) az EKR üzemeltetője által – a honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást;
vagy
f) az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható.
A fenti esetekben amennyiben az ajánlatkérő felhívásának, illetve valamely eljárási cselekményre való felszólításának, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplő valamely nyilatkozatának (pl. kiegészítő tájékoztatás-kérés, előzetes vitarendezés) elektronikus úton (e-mail üzenet útján) történő megküldését választja (nyilvánvalóan az EKR rendelet által lehetővé tett esetben, de ide tartozik a fentiek alapján akár egy üzemzavar vagy üzemszünet is), az elektronikus úton történő nyilatkozattételre vonatkozóan a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 41. § (2) c) pontja alapján a Kbt. 41. § (4) bekezdése szerinti szabály lép életbe, és szükség lesz (legalább fokozott biztonságú) elektronikus aláírás alkalmazására.
A közbeszerzésekben érdekelt gazdasági szereplőknek ezen túlmenően érdemes figyelembe venniük azt a körülményt is, hogy a Kbt. 41. §-ának fent hivatkozott bekezdései alapján azokban az esetekben, amikor a Kbt. vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően[1] nem rendelkezik, az ajánlatkérő az elektronikus aláírás alkalmazását köteles lesz elfogadni.
Szerző:
dr. Mester András közbeszerzési szakértő (Target Consulting)
[1] Pl. a Rendelet 10. §-ának űrlapok kitöltésre vonatkozó szabályaiban a Kbt. Kbt. 41. § (4) bekezdésétől eltérően rendelkezik, és nem fogadja el az űrlap kitöltése helyett az elektronikus aláírással ellátott dokumentumot.)
