Elérhető-e az információ elektronikusan avagy az ESPD kitöltés kritikus pontjai

2022. február 14.
Címkék: ESPD
A mindennapi gyakorlatban rengeteg kitöltési és értelmezési probléma merül fel az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum formanyomtatvány III. részének egyes pontjaival kapcsolatosan. A vitás kérdések elsődlegesen a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okhoz kapcsolódó EEKD pontok kitöltésére vonatkoznak, ekörben a mindennapi joggyakorlat rendkívül hektikus, gyakorlatilag ahány ajánlatkérő, annyiféle elvárás létezik az EEKD ezen pontjainak kitöltése kapcsán, mindez jogbizonytalanságot okoz az ajánlattevők (és az ajánlatkérők) körében. Lentiekben ezen kérdések kapcsán mutatjuk be szakmai álláspontunkat, bízva abban, hogy előbb-utóbb sikerül elérni, hogy a joggyakorlat egységes(ebb)é váljon ezen kérdésben is.

Uniós eljárásrendben zajló közbeszerzési eljárásokban a kizáró okok igazolása során az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) előzetes igazolásként az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban (továbbiakban: EEKD) nyilatkozatukat kell beadni a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, ezt követi majd a bírálat későbbi szakaszában a tételes igazolások bekérése és a jogszabály által előírt adatbázisok ellenőrzése, az élen álló ajánlattevő vonatkozásában.

Az EEKD-ban a kizáró okokkal kapcsolatos ajánlattevői nyilatkozatokat a formanyomtatvány III. részében kell megtenni, itt számos eldöntendő kérdésre kell az ajánlattevőnek válaszolnia, megadva egyúttal azt is, hogy a konkrét válaszával kapcsolatos információ elektronikusan elérhető-e. 

A mindennapi gyakorlatban rengeteg kitöltési és értelmezési probléma merül fel az EEKD formanyomtatvány III. részének egyes pontjaival kapcsolatosan. A vitás kérdések elsődlegesen a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okhoz kapcsolódó EEKD pontok kitöltésére vonatkoznak, ekörben a mindennapi joggyakorlat rendkívül hektikus, gyakorlatilag ahány ajánlatkérő, annyiféle elvárás létezik az EEKD ezen pontjainak kitöltése kapcsán, mindez jogbizonytalanságot okoz az ajánlattevők (és az ajánlatkérők) körében. Lentiekben ezen kérdések kapcsán mutatjuk be szakmai álláspontunkat, bízva abban, hogy előbb-utóbb sikerül elérni, hogy a joggyakorlat egységes(ebb)é váljon ezen kérdésben is.

 

A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok az alábbiak szerint rendelkezik:

„62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki 

...

c) végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;”

A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint „az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni.”

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban – ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik – ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 63. § (1) bekezdésének hatálya alá, és emellett megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek.

A 321/2015. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok esetén az ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az alkalmasságot igazolónak az EEKD III. része „C” szakaszának vonatkozó pontjait kell kitöltenie. 

 

Az EEKD III. Rész „C” szakaszában az alábbi kérdésekkel találkozunk a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódóan:

  • A gazdasági szereplő csődeljárás alatt áll-e? (kapcsolódó alpont: Ez az információ elektronikusan elérhető-e?)
  • A gazdasági szereplő fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll-e? (kapcsolódó alpont: Ez az információ elektronikusan elérhető-e?)
  • A gazdasági szereplő hitelezőkkel csődegyezséget kötött-e? (kapcsolódó alpont: Ez az információ elektronikusan elérhető-e?)
  • A gazdasági szereplő a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely, a csődhöz hasonló helyzetben van- e? (kapcsolódó alpont: Ez az információ elektronikusan elérhető-e?)
  • A gazdasági szereplő vagyonát felszámoló vagy bíróság kezeli-e? (kapcsolódó alpont: Ez az információ elektronikusan elérhető-e?)

 

Az egyes pontokat álláspontunk szerint az alábbiak szerint kell(ene) helyesen kitölteni:

Először is szükségesnek tartjuk tisztázni a kizáró ok részét képező fogalmak tartalmát, a köztük levő különbségeket:

  • csődeljárás átmeneti fizetésképtelenség esetén nyújt lehetőséget arra, hogy kijelölt vagyonfelügyelő mellett az adósságait az adós cég átütemezze vagy csökkentse. Az eljárás alatt az adós fizetési haladékot (moratóriumot) kap, mely alkalmával kell az adósnak a hitelezőivel egyezséget kötnie. A csőd esetén tehát nem cél az adós megszüntetése, hanem éppen az a lényege, hogy valamilyen módon újra életképessé tegyék a céget; ha ez nem sikerül, úgy a csődeljárás felszámolásba megy át.
  • felszámolási eljárás célja legtöbbször a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és az így felosztásra kerülő vagyonból a hitelezők minél nagyobb arányú kielégítése, azaz itt kifejezetten a ledöglött cég végleges megszüntetése a cél.
  • végelszámolás célja a nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszüntetése, azaz kvázi a cég működésének befejezése, de nem abból kifolyólag, hogy a cég fizetésképtelenné vált. 

 

1. A gazdasági szereplő csődeljárás alatt áll-e? 

Amennyiben a gazdasági szereplő nem áll csődeljárás alatt, úgy értelemszerűen a NEM választ kell kiválasztani.

Az „Ez az információ elektronikusan elérhető-e?” kérdésre az alábbi válaszokat kell adni:

  • Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az információt cégek esetén az ajánlatkérő a cégkivonatból (www.e-cegjegyzek.hu) tudja ellenőrizni, a vonatkozó adat a cégkivonatban megtalálható, így IGEN választ kell beírni azzal, hogy ezen túlmenően semmilyen URL, Kód, Kibocsátó beírása nem kötelező a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán:

„6. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben azon adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információk kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

(2)A gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult – azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.”

 

  • Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

az adott ország sajátosságai szerint kell IGEN vagy NEM választ kell beírni azzal, hogy amennyiben IGEN-t választott az ajánlattevő, úgy neki meg kell adnia az URL-t és a Kibocsátó elnevezését is, a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán 

 

2. A gazdasági szereplő fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll-e? 

Amennyiben a gazdasági szereplő nem áll fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt, úgy értelemszerűen a NEM választ kell kiválasztani.

Az „Ez az információ elektronikusan elérhető-e?” kérdésre az alábbi válaszokat kell adni:

  • Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az információt cégek esetén az ajánlatkérő a cégkivonatból (www.e-cegjegyzek.hu) tudja ellenőrizni, a vonatkozó adat a cégkivonatban megtalálható, így IGEN választ kell beírni azzal, hogy ezen túlmenően semmilyen URL, Kód, Kibocsátó beírása nem kötelező a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán:

„6. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben azon adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információk kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

(2)A gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult – azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.”

 

  • Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az adott ország sajátosságai szerint kell IGEN vagy NEM választ kell beírni azzal, hogy amennyiben IGEN-t választott az ajánlattevő, úgy neki meg kell adnia az URL-t és a Kibocsátó elnevezését is, a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán 

 

3. A gazdasági szereplő hitelezőkkel csődegyezséget kötött-e? 

A csődeljárás alatt álló cég vezetője köteles bejelenteni a bíróságnak az egyezségi tárgyalás eredményét vagy 5 munkanapon belül, vagy meghosszabbított fizetési haladék esetén legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően. Ha megtörtént az egyezség, akkor a megállapodást is köteles mellékelni. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben egyezség született, a cég tovább folytathatja működését, ám nem kérhet maga ellen újabb csődvédelmet addig, amíg nem rendezte a korábbi csődeljárás megindulása előtti kötelezettségeit a hitelezők felé, ha az elmúlt egy évben a bíróság hivatalból elutasította a csődeljárás indítására vonatkozó kérelmét, vagy a legutolsó, cég ellen folytatott csődeljárás lezárása óta kevesebb, mint két év telt el. Ezekben az esetekben, az adós – fizetésképtelensége esetén – felszámolást kezdeményezhet maga ellen. Ugyanakkor, ha egyezség nem jön létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, az ezt követő felszámolási eljárásban megállapítja az adós fizetésképtelenségét, és elrendeli a cég felszámolását. 

Tehát, ha van csődegyezség, annak alapján – attól függően, hogy éppen hol tart az egész folyamat – vagy cs.a. kerül az adott cég nevéhez, vagy semmi, azaz a csődeljárás befejeződik (rosszabb esetben, felszámolás esetén a későbbiekben f.a. lesz belőle). 

A csődegyezség hitelezőkkel kérdéskör tehát akkor kerülhet elő, ha már folyamatban van a csődeljárás, vagyis ebben az esetben ott van a cégkivonatban a “cs.a.” bejegyzés, de ez a bejegyzés nem csődegyezség kötésének tényére utal, hanem a folyamatban levő csődeljárásra. Ki kell tehát hangsúlyozni, hogy önmagában az a tény, hogy egy cég csődegyezséget kötött hitelezőkkel, az nem látszik sehol sem a cégkivonatban.

Ugyanehhez kapcsolódó kérdés: 

ha egy gazdasági szereplő csődegyezséget kötött a hitelezőivel, akkor vele szemben már ezáltal fennáll-e a Kbt. 62. § (1) bek. c) pontja szerinti kizáró ok?

Amennyiben a cégkivonatában a fentiek szerint szerepel (még) a cs.a. bejegyzés, akkor fennáll a kizáró ok; ha ez bejegyzés (és egyéb, kizáró okot eredményező bejegyzés sem) szerepel, akkor a vonatkozó kizáró ok nem áll fenn.

A fentiek alapján tehát amennyiben a gazdasági szereplő nem kötött csődegyezséget hitelezőkkel, úgy értelemszerűen a NEM választ kell kiválasztani.

Az „Ez az információ elektronikusan elérhető-e?” kérdésre pedig az alábbi válaszokat kell adni:

  • Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az információt cégek esetén az ajánlatkérő a cégkivonatból és egyéb elektronikus adatbázisból SEM tudja ellenőrizni, így NEM választ kell beírni 

 

  • Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az adott ország sajátosságai szerint kell IGEN vagy NEM választ kell beírni azzal, hogy amennyiben IGEN-t választott az ajánlattevő, úgy neki meg kell adnia az URL-t és a Kibocsátó elnevezését is, a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán.

 

4. A gazdasági szereplő a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely, a csődhöz hasonló helyzetben van- e?  

A felvezetőben bemutattuk a csődeljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás közötti legfontosabb különbségeket, ehhez kapcsolódóan a cégkivonatban a cég rövid nevében az adott eljárás elrendelését követően meg is jelenik a „v.a.”, az „f.a.”, illetve a „cs.a.” toldat, ami azonnal megmutatja, hogy a céggel szemben a bíróság végelszámolási-, felszámolási- vagy csődeljárást rendelt el, és az még folyamatban van. (Ha a cégnév végén „b.a.” rövidítés olvasható, az azt jelenti, hogy a cég cégbírósági bejegyzés alatt áll, ha pedig „kt.a.” van, az kényszertörlési eljárást jelent.). Egyebekben a cégkivonat adatstruktúrája a https://occsz.e-cegjegyzek.hu/?rovatokoldal részletesen bemutatja. 

Kijelenthető tehát, hogy a csődeljárás (ami álláspontunk szerint etekintetben mindenképp csődhöz hasonló helyzetnek tekintendő, hiszen ez a csőd maga) a fentiek szerint feltüntetésre kerül a cégkivonatban. 

A csődhöz hasonló helyzet a nem a cégjegyzékbe bejegyzett vagy éppen külföldi gazdasági szereplők esetén úgy értelmezhető, ahogy a felvezetőben összefoglaltuk, azaz azt kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában fennáll-e olyan átmeneti fizetésképtelenség, ami miatt valamilyen intézményesített eljárásban az adósságai átütemezésére, csökkentésére kerül sor – főszabály szerint a hitelezőkkel együttműködve – annak érdekében, hogy a normál működést és a fizetőképes helyzetet visszaállítsák, és a tevékenységét folytathassa, azonban az ilyen eljárás kimenetele lehet a fizetésképtelenség miatti megszüntetés is. 

A fentiek alapján tehát amennyiben a gazdasági szereplő nincsen olyan helyzetben, ami a nemzeti törvények szerint csődeljáráshoz hasonló helyzetnek minősül, úgy értelemszerűen a NEM választ kell kiválasztani.

Az „Ez az információ elektronikusan elérhető-e?” kérdésre pedig az alábbi válaszokat kell adni:

  • Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az információt cégek esetén az ajánlatkérő a cégkivonatból (www.e-cegjegyzek.hu) tudja ellenőrizni, a vonatkozó adat a cégkivonatban megtalálható, így IGEN választ kell beírni azzal, hogy ezen túlmenően semmilyen URL, Kód, Kibocsátó beírása nem kötelező a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán:

„6. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben azon adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információk kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

(2)A gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult – azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.”

 

  • Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az adott ország sajátosságai szerint kell IGEN vagy NEM választ kell beírni azzal, hogy amennyiben IGEN-t választott az ajánlattevő, úgy neki meg kell adnia az URL-t és a Kibocsátó elnevezését is, a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán 

 

5. A gazdasági szereplő vagyonát felszámoló vagy bíróság kezeli-e?  

Amint azt már a fentiekben bemutattuk, a felszámolás, csőd, végelszámolás stb. már a cégnévben is megjelenik, illetve az adatok – bár nem túl informatív módon, mert csak azt mutatja, hogy ki, mikor, milyen számon rendelte el – megjelennek a cégjegyzék rovataiban, ideértve a bírósági végrehajtás és a biztosítási intézkedés adatait is.

Felszámolás esetében egyértelműen igaz az, hogy ha megjelenik a cégkivonatban az erre vonatkozó információ (f.a.), akkor ebből egyenesen következik, hogy a cég vagyonát felszámoló kezeli.

Csődeljárásnál és végelszámolásnál - mivel a működőképesség helyreállítása a cél, illetve a nem fizetésképtelen jogi személy megszüntetése – a felszámoló általi vagyonkezelés fogalmilag kizárt, ugyanakkor ezesetben nincsen bírósági vagyonkezelés, miután bírósági vagyonkezelésre a biztosítási intézkedésnél, büntetőjogi intézkedésnél vagy akár kényszertörlésnél kerülhet sor.

Álláspontunk tehát magyarországi cégek esetében a felszámoló illetve adott estben bíróság általi vagyonkezelés ténye megtalálható a cégkivonatban.

A fentiek alapján tehát amennyiben a gazdasági szereplő nincsen olyan helyzetben, hogy vagyonát felszámoló vagy bíróság kezelné, úgy értelmszerűen a NEM választ kell kiválasztani.

Az „Ez az információ elektronikusan elérhető-e?” kérdésre pedig az alábbi válaszokat kell adni:

  • Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az információt cégek esetén az ajánlatkérő a cégkivonatból (www.e-cegjegyzek.hu) tudja ellenőrizni, a vonatkozó adat a cégkivonatban megtalálható, így IGEN választ kell beírni azzal, hogy ezen túlmenően semmilyen URL, Kód, Kibocsátó beírása nem kötelező a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán:

„6. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben azon adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információk kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

(2)A gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult – azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.”

 

  • Nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén: 

Az adott ország sajátosságai szerint kell IGEN vagy NEM választ kell beírni azzal, hogy amennyiben IGEN-t választott az ajánlattevő, úgy neki meg kell adnia az URL-t és a Kibocsátó elnevezését is, a 321/2015. Korm. rendelet 6. § (1)-(2) bekezdései nyomán.

Kövesse szakmai blogunkat!

további híreink

Aktuális

Ismét közbeszerzési szakreferens képzés indul!

Ismét közbeszerzési szakreferens képzés indul!

2022. január 17.

Az OKJ megszűnésével sem állt meg az élet a közbeszerzési szakképzések terén.

bővebben
Elérhető a Közbeszerzési Hatóság éves szerződésellenőrzési terve!

Elérhető a Közbeszerzési Hatóság éves szerződésellenőrzési terve!

2022. január 10.

81 db közbeszerzési szerződést biztosan ellenőrizni fog idén a Hatóság, íme a lista!

bővebben
Megszűnő egyetemes villamos energia szerződések a közszférában!

Megszűnő egyetemes villamos energia szerződések a közszférában!

2022. január 07.

2022. február 1. napjával nagy változások jönnek az egyetemes villamos energia piacon

bővebben
Az Üvegkapu bevezetésének közbeszerzési vonatkozásai

Az Üvegkapu bevezetésének közbeszerzési vonatkozásai

2022. január 07.

Módosult a 322/2015. Korm. rendelet, a változások a január 1. után induló, 700 M Ft-ot elérő értékű építési beruházásokat érintik!

bővebben