A hatályos közbeszerzési jogszabályi környezet az értékelési szempontok meghatározásánál szakított a korábbi törvény szerinti elhatárolással, és az új irányelvi rendelkezéseknek megfelelően a legalacsonyabb ár és az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontok helyett minden esetben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását tűzi célul.
Gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak tekinthető a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség (amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani), vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok kombinációja, amelyek között az ár vagy a költség is szerepel.
A legjobb ár- érték arányt megjelenítő szempontok vonatkozhatnak különösen a minőségre, műszaki értékre, esztétikai és funkcionális tulajdonságokra, szociális, környezetvédelmi, innovatív tulajdonságokra, a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet, a szerződés teljesítésének színvonalára.
Egyértelműen a minőség alapú kiválasztást erősíti, hogy az ajánlatkérőnek csak abban az esetben van lehetősége a legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként figyelembe venni, ha az igényeinek kifejezetten konkrétan meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja.
Kiemelendő, hogy a legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként nem lehet alkalmazni tervezési, mérnöki és építési szolgáltatások esetében, valamint építési beruházások megvalósítása során!
Az építési beruházások közbeszerzéséről szóló 322/2015. Korm. rendelet 9. § és 24. § részletesebben is szabályozza ezt a témakört. A 9. § a tervező és mérnök kiválasztására, a 24. § a kivitelező kiválasztására vonatkozóan rögzít az értékelési szempontrendszer összeállításával kapcsolatosan részletszabályokat.
A szabályozás egységes atekintetben, hogy akár tervező, mérnök, akár kivitelező beszerzéséről van szó, a Korm. rendelet előírja, hogy a “minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttese”
Az ajánlatkérő amennyiben szeretné ezen rendelkezések betartása mellett is megtartani az ajánlati ár dominanciáját az értékelési szempontrendszerén belül, akkor érheti el célját, ha az ajánlati ár mellé minél több értékelési részszempontot emel be a szempontrendszerébe.
Ennek egyszerű matematikai okai vannak:
Tegyük fel, hogy a súlyszámok összege 100.
Amennyiben egy kivitelezési tenderben az ajánlatkérő a fenti rendelkezések betartása érdekében az ajánlati ár mellé mindössze egy további részszempontot (pl. teljesítési határidő) szerepeltet, úgy szükségszerű, hogy az ajánlati ár súlya max. 50 (ezt nyilván ki fogja használni az Ajánlatkérő, mert azért van annyira árérzékeny, hogy legalább ezt az 50 %-nyi súlyt az ajánlati árhoz rendelje), és a teljesítési határidő súlya is 50 lesz (azaz meg fog egyezni az ajánlati ár súlyszámával).
Ritka az az eset, amikor az ajánlatkérő számára a teljesítési határidő valóban ugyanakkor súlyt képvisel, mint maga az ajánlati ár…
Jelen esetben azonban nincsen más lehetősége a súlyozás kapcsán…
Kivéve, ha további részszemponto(ka)t is talál még, amelyeket be tud építeni az értékelési szempontrendszerébe!
Ugyanis ezesetben fenntartva, hogy az ajánlati ár súlya a maximálisan hozzárendelhető 50, a “fennmaradó” 50 egységnyi súlyszámot immár nem egy, hanem kettő vagy több részszempont között kell “szétosztania”, ezáltal alakulhat ki például hasonló szempontrendszer:
PÉLDA 1:
I. ajánlati ár (nettó Ft), súlyszám: 50
II. Teljesítési határidő (naptári nap), súlyszám: 30
III. A teljesítésbe bevonni kívánt építőmérnök gyakorlati ideje, súlyszám: 20
PÉLDA 2:
I. ajánlati ár (nettó Ft), súlyszám: 50
II. Teljesítési határidő (naptári nap), súlyszám: 20
III. A teljesítésbe bevonni kívánt építőmérnök gyakorlati ideje, súlyszám: 15
IV. Késedelmi kötbér mértéke, súlyszám: 15
Fentiek nyomán egyértelműen látható, hogy tervezői, mérnöktendereknél, illetve kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérő, amennyiben szeretné megtartani az ajánlati ár dominanciáját a jogszabályi rendelkezések, korlátok betartása mellett, úgy törekednie kell arra, hogy az ajánlati áron kívül minél több további részszempontot szerepeltessen az értékelési szempontrendszerében!
Itt már “legfeljebb” az objektivitással lehet probléma, bár az új szemlélet (“value for money”) már sokkal nagyobb terepe lesz/lehet a szubjektív szempontoknak is, de ez egy következő bejegyzés témája lesz majd…
Szerző: Támis Norbert felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
