A közelmúltban hatályba lépett egy rendkívül fontos uniós rendelet, amely jellegéből fakadóan közvetlenül hatályos valamennyi EU tagállamban, így hazánkban is.
A rendelet hatálya az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzésekre terjed ki, azaz:
- azokra, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárokat, vagy
- amelyeket az ajánlatkérők uniós eljárásrendben folytatnak le.
A rendelet közvetlen hatással van ezen közbeszerzési eljárások lefolytatására, még a korábban kötött szerződések teljesítésére is, ennek apropóján készítettük ezt a figyelemfelhívó összefoglalót, a mindennapi jogalkalmazás elősegítése érdekében.
2022. április 8-án jelent meg, és 2022. április 9-én lépett hatályba a Tanács 2022/576 rendelete, amely az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szól.
A rendelet preambulumában rögzítésre kerül mintegy előzményként, hogy az Európai Unió Tanácsa 2022. április 8-án elfogadta a (KKBP) 2022/578 határozatot, amely megtiltja közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélését is orosz állampolgároknak, oroszországi székhelyű szervezeteknek vagy szerveknek, és az ilyen szerződések teljesítésének folytatását orosz állampolgárokkal, oroszországi székhelyű szervezetekkel vagy szervekkel.
Ezen határozat folyományaként az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022/576 EU rendelet 1. cikk 23. pontja nyomán életbe lépett, 833/2014/EU rendelet 5k. cikke alapján az Európai Unió 2021. április 9-i hatállyal számos, közbeszerzési eljárások odaítélési folyamatát alapvetően érintő tilalmat vezetett be. Ezen tilalmak fenn nem állásáról Ajánlatkérőnek főszabály szerint a szerződés odaítélése (azaz az eljárás eredményhirdetése) előtt meg kell győződnie.
„5k. cikk
(1) Tilos a közbeszerzési irányelvek, valamint a 2014/23/EU irányelv 10. cikke (1) és (3) bekezdésének, (6) bekezdése a)–e) pontjának, (8), (9) és (10) bekezdésének, 11., 12., 13. és 14. cikkének, a 2014/24/EU irányelv 7. és 8. cikkének, 10. cikke b)–f) és h)–j) pontjának, a 2014/25/EU irányelv 18. cikkének, 21. cikke b)–e) és g)–i) pontjának, 29. és 30. cikkének, valamint a 2009/81/EK irányelv 13. cikke a)–d), f–h) és j) pontjának hatálya alá tartozó bármely közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés odaítélése a következők részére vagy az ilyen szerződések teljesítésének folytatása a következőkkel:
a)orosz állampolgár, vagy oroszországi székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv;
b)olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetlenül vagy közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy
c)olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el;
ideértve a szerződés értékének több mint 10 %-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.”
A 833/2014/EU rendelet 5k. cikk (4) bekezdése a fenti tilalomhoz kapcsolódóan rögzíti, hogy az (1) bekezdésben foglalt tilalmak nem alkalmazandók a 2022. április 9. előtt kötött szerződéseknek a 2022. október 10-ig történő teljesítésére.
Fentiek kapcsán álláspontunk szerint az alábbi teendők szükségesek a közbeszerzési eljárások során:
- megindítás előtt álló eljárások felhívásába és vagy egyéb közbeszerzési dokumentumaiba minimálisan az alábbi előírás beépítését javasoljuk:
„Ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022/576 EU rendelet 1. cikk 23. pontja nyomán életbe lépett, 833/2014/EU rendelet 5k. cikk szerinti tilalom vonatkozásában.”
- folyamatban levő, de még ajánlattétel előtt álló eljárásoknál, ahol a közbeszerzési dokumentumok módosítása korrigendum és határidő halasztás nélkül megoldható, szintén a fenti rendelkezés beépítését javasoljuk
Álláspontunk szerint a fenti előírás beépítése nem minősül lényeges módosításnak, miután a tilalmat megfogalmazó rendelet enélkül is hatályos és alkalmazandó, így azzal, hogy az ajánlatkérő ezt beépíti a dokumentációjába, nem tesz olyan módosítást (illetve nem az ajánlatkérő teszi a módosítást), amely a piaci szereplők eljáráson való indulási szándékát / képességét alapvetően érintené.
- bírálati szakaszban levő eljárások esetében álláspontunk szerint hiánypótlás keretében be kell kérni az ajánlattevők nyilatkozatát
- egyrészt arról, hogy az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022/576 EU rendelet 1. cikk 23. pontja nyomán életbe lépett, 833/2014/EU rendelet 5k. cikk szerinti tilalom esetükben nem áll fenn,
- másrészt arról, hogy Ajánlattevő vállalja, hogy amennyiben ezen körülményben bárminemű változás áll be, úgy erről az Ajánlatkérőt haladéktalanul tájékoztatni fogja.
Szakmai véleményünk szerint fel kell hívni ekörben az ajánlattevők figyelmét arra, hogy mivel maga a nyilatkozat az eljárásban nem került előírásra (mivel a megindításkor a hivatkozott uniós rendeleti előírás még nem létezett), így Ajánlatkérő jelen hiánypótlás keretében kéri ezen nyilatkozatot első alkalommal, így közbeszerzési-jogi értelemben ezen cselekmény nem minősül hiánypótlásnak, vagyis ha a nyilatkozat határidőre nem vagy nem megfelelően kerül benyújtásra, úgy a Kbt. 71. § szerinti hiánypótlás lehetősége biztosított lesz, ezen esetkörre a Kbt. 71. § (6) bekezdés utolsó mondata szerinti tilalom nem vonatkozik.
- eredményhirdetés után, de még szerződéskötés előtti állapotban levő eljárások esetében álláspontunk szerint be kell kérni a nyertes ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy az általa képviselt szervezet nem esik, továbbá az általa képviselt szervezet által a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt vagy igénybe vett, a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozók, szállítók vagy olyan szervezetek, amelyek a kapacitásait az általa képviselet szervezet igénybe kívánja venni vagy igénybe veszi, nem esnek a Rendelet szerinti tiltó intézkedések – ideértve különösen, de nem kizárólagosan a Rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket – hatálya alá.
- a teljesítési szakaszban levő szerződések esetében – ha a szerződéskötésre 2022. április 9. előtt került sor:
Ahogy azt a fentiekben rögzítettük, a 833/2014/EU rendelet 5k. cikk (4) bekezdése a fenti tilalomhoz kapcsolódóan rögzíti, hogy az (1) bekezdésben foglalt tilalmak nem alkalmazandók a 2022. április 9. előtt kötött szerződéseknek a 2022. október 10-ig történő teljesítésére.
Ebből a „felmentésből” adódóan 2022. október 10-ig bezárólag kell gondoskodni arról, hogy minden közbeszerzési szerződéses partner nyilatkozzon az 5k. cikk (1) bekezdése nyomán arról, hogy hogy az általa képviselt szervezet nem esik, továbbá az általa képviselt szervezet által a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt vagy igénybe vett, a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozók, szállítók vagy olyan szervezetek, amelyek a kapacitásait az általa képviselet szervezet igénybe kívánja venni vagy igénybe veszi, nem esnek a Rendelet szerinti tiltó intézkedések – ideértve különösen, de nem kizárólagosan a Rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket – hatálya alá.
- a teljesítési szakaszban levő szerződések esetében – ha a szerződéskötésre 2022. április 9. után került sor:
Amennyiben erre a szerződéskötés előtt nem került sor, úgy álláspontunk szerint haladéktalanul be kell kérni a szerződéses partner nyilatkozatát arról, hogy az általa képviselt szervezet nem esik, továbbá az általa képviselt szervezet által a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt vagy igénybe vett, a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozók, szállítók vagy olyan szervezetek, amelyek a kapacitásait az általa képviselet szervezet igénybe kívánja venni vagy igénybe veszi, nem esnek a Rendelet szerinti tiltó intézkedések – ideértve különösen, de nem kizárólagosan a Rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket – hatálya alá.
Fentiekhez kapcsolódóan meg kell említenünk, hogy a 833/2014/EU rendelet 5k. cikkének (2) bekezdése alapján a hatáskörrel rendelkező hatóságok lehetővé tehetik a tilalmi körbe tartozó olyan szerződések odaítélését és teljesítésének folytatását, amelyek célja a rendelet ezen bekezdésében felsorolt célok valamelyikébe tartozik, úgymint:
a) az atomenergia polgári célú felhasználása tekintetében meglévő képességek működtetése, karbantartása, leszerelése és radioaktívhulladék-gazdálkodása, fűtőanyag-ellátása és fűtőanyag-utókezelése, valamint biztonsága, továbbá a polgári célú nukleáris létesítmények befejezéséhez szükséges tervezés, építés és megbízások folytatása, valamint prekurzor anyagok szállítása orvosi radioizotópok előállításához és hasonló gyógyászati alkalmazásokhoz, környezeti sugárzási helyzet ellenőrzését szolgáló kritikus technológia, továbbá a polgári célú nukleáris együttműködés, különösen a kutatás és fejlesztés területén;
b) az űrprogramok keretében való kormányközi együttműködés;
c) olyan, feltétlenül szükséges termékek vagy szolgáltatások nyújtása, amelyek csak az (1) bekezdésben említett személyek által, illetve amelyek elegendő mennyiségben csak e személyek által nyújthatók;
d) az Unió és a tagállamok Oroszországban található diplomáciai és konzuli képviseleteinek működése, ideértve a küldöttségeket, nagykövetségeket és missziókat, vagy a nemzetközi joggal összhangban mentességet élvező, Oroszországban található nemzetközi szervezetek működése;
e) földgáz és kőolaj – többek között finomított kőolajtermékek –, valamint titán, alumínium, réz, nikkel, palládium és vasérc megvásárlása, behozatala vagy szállítása Oroszországból vagy Oroszországon keresztül az Unióba; vagy
f) a XXII. mellékletben felsorolt szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok megvásárlása, behozatala vagy szállítása az Unióba 2022. augusztus 10-ig.
A 833/2014/EU rendelet 5k. cikkének (3) bekezdése alapján az érintett tagállam az e cikk alapján megadott bármely engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.
