Kit mikor és miről kell értesíteni az új Kbt. szerinti vadonatúj bírálati folyamat során?

2016. május 08.

Alapjaiban változtatta meg az új Kbt. a közbeszerzési eljárásokban a jelentkezések / ajánlatok bírálati folyamatát. A szándék jó, a megvalósítás azért hordoz még magában kérdéseket...

Az új közbeszerzési törvény új alapokra helyezte a közbeszerzési eljárásokban a részvételi jelentkezések / ajánlatok bírálatának menetét, és a jelentkezők / ajánlattevők által az egyes szakaszokban benyújtandó dokumentumok körét.

A bírálat a 2015. november 1-jét követően indult eljárásokban kvázi két szakaszból, az előzetes igazolási és a tételes igazolási szakaszból áll.

 

 

Az előzetes igazolási szakasz közösségi eljárásrendben alapvetően 

  • a kizáró okok és az alkalmassági minimumkövetelmények tekintetében az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kitöltéséből / ellenőrzéséből,
  • a különféle adatbázisok ellenőrzéséből,
  • és az ajánlatkérő által (a kizáró okokon és az alkalmassági követelményeken kívül) megkövetelt egyéb dokumentumok (ideértve pl. nyílt eljárásban a szakmai ajánlatot, aláírási címpéldány(oka)t, egyéb nyilatkozatokat) ellenőrzéséből áll.

Mielőtt az ajánlatkérő belekezdene a tételes igazolási szakaszba, fenti dokumentumok kapcsán fennáll az ellenőrzési és adott esetben a Kbt. 71. § szerinti hiánypótlási, felvilágosítás kérési kötelezettsége, természetesen a Kbt. vonatkozó szabályai mentén, valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítésével.

Amennyiben ezen eljárási szakaszban valamely ajánlat még a hiánypótlás / felvilágosítás után sem felel meg az ajánlati felhívásban, közbeszerzési dokumentumokban illetve a jogszabályokban rögzített feltételeknek, úgy ezen ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítania az ajánlatkérőnek még azelőtt, hogy belekezdene a tételes igazolási szakaszba.

A tételes igazolási szakasz első lépése az ajánlatoknak az értékelési szempontrendszer szerinti sorbarendezése, pontozása. Ezen értékelés eredményeként kialakul egy sorrend, ezen sorrend nyomán az ajánlatkérő az élen álló ajánlattevővel kezdi meg a tételes igazolási szakaszt.

Első lépésként 5 munkanapos határidővel fel kell szólítani az élen álló ajánlattevőt (legyen "A" Kft.) az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban tett nyilatkozatainak tételes igazolásokkal történő alátámasztására. Fontos kiemelni, hogy ezen felszólítást az iratok benyújtására az ajánlatkérőnek úgy kell kiküldenie, hogy arról nem kell tájékoztatnia a többi ajánlattevőt

Az "A" Kft. ezen felszólítás nyomán a kért határidőre benyújtja tételes igazolásait, melyet a Bíráló Bizottság részletesen áttekint, és amennyiben szükséges, hiánypótlást / felvilágosítás kérést rendel el az "A" Kft. részére. Ezen ponton érdemes felhívni a figyelmet a Kbt. általános, hiánypótlási szabályaira, melyek szerint a hiánypótlást az összes ajánlattevő egyidejű értesítésével kell kiküldeni, tehát az "A" Kft. tételes igazolásairól szóló hiánypótló / felvilágosítást kérő levelet minden ajánlattevő látni fogja, annak ellenére, hogy ennek előzményéről, a tételes igazolások bekéréséről nem kaptak tájékoztatást!

A hiánypótlás / felvilágosítás benyújtását követően a Bíráló Bizottság feladata, hogy megítélje az ajánlat megfelelőségét. Fontos azonban kiemelni, hogy a Bíráló Bizottság nem döntéshozó szerv, csak döntéselőkészítő és javaslattevő szerepe van az eljárásban, érdemi döntés meghozatalára kizárólag a Döntéshozó jogosult!

Amennyiben a Bíráló Bizottság a szükséges szakmai kompetenciák (jogi, pénzügyi, közbeszerzési, beszerzés tárgya szerinti) birtokában úgy ítéli meg, hogy az "A" Kft. tételes igazolásai megfelelőek, úgy elkészíti ezzel kapcsolatos döntési javaslatát a Döntéshozó részére, aki amennyiben egyetért a Bíráló Bizottság javaslatával, szentesíti azt, és ezáltal megszületik az eljárást lezáró döntés, amelyet a döntéstől számított 3 munkanapon belül az írásbeli összegezés kiküldésével közölni kell valamennyi ajánlattevővel.

Jól látható, hogy ebben az esetben a többi ajánlattevő kapcsán el sem jutottunk az eljárásban oda, hogy az ő tételes igazolásaikat is ellenőrizni tudná az ajánlatkérő. Felvetődik a kérdés, hogy ebben az esetben vajon mi lesz ezen ajánlattevők ("B" Kft., "C" Kft., "D" Kft.) minősítése az írásbeli összegezésben. Egyértelmű a válasz: érvényes és alkalmas ajánlattevőként kell őket is feltüntetni, esetükben az érvényesség és alkalmasság megállapítása az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban tett nyilatkozataik alapján került megállapításra. Ha ajánlatkérő komfortosabbnak érzi, ezt a tényt külön jelezni is lehet (nem kötelező!) az írásbeli összegezésben.

Amennyiben a Bíráló Bizottság úgy ítéli meg, hogy az "A" Kft. tételes igazolásai nem megfelelőek, úgy mi a teendő?

Fontos kiemelni, hogy a Kbt. ezen a ponton nem használja az érvénytelenség kifejezést, helyette úgy fogalmaz, hogy ezen ajánlatot "figyelmen kívül kell hagyni az értékelésnél". Nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez konkrétan, miért van ennek jelentősége!

Azáltal, hogy a törvény nem használja az érvénytelenség kifejezést, kijelenthető, hogy az eljárásban ezen a ponton az "A" Kft. ajánlatát még nem kell érvénytelenné nyilvánítani (ami döntéshozói hatáskör), nincsen szó egyébről, mint egy bíráló bizottsági álláspontról, ennek megfelelően ez nem minősül döntésnek sem, amelyből következik, hogy a figyelmen kívül hagyás tényéről nem kell tájékoztatni sem az érintett ajánlattevőt, sem a többieket. 

Még egy következménye van az értékelésnél történő "figyelmen kívül hagyásnak":

az eljárást ezt követően úgy kell folytatni, hogy a megmaradt ajánlatokat újra kell pontozni az értékelési szempontrendszer szerint, és azt az ajánlattevőt kell felkérni a tételes igazolások benyújtására, amely az élre került. Mindennek azért van különös jelentősége, mivel egyáltalán nem törvényszerű, hogy az eredetileg élen álló "A" Kft. figyelmen kívül hagyása után a többiek sorrendje változatlan marad. Annál is inkább így van ez, mivel az értékelési szempontrendszerekhez kapcsolódó értékelési (pontozási) módszerek nagyon gyakran arányosításon (a legkedvezőbbhöz mért pontozáson) alapulnak, így tehát ha változik adott esetben a legkedvezőbb ajánlattevő személye, ez átrendezheti a többiek pontszámát, adott esetben sorrendjét is!

Újra kell tehát pontozni a fennmaradó ajánlatokat és az így élre került ajánlattevőt (pl. "C" Kft.) kell felkérni a tételes igazolások 5 munkanapon belül történő csatolására. A felkérés tényéről ismét csak az érintett, azaz a "C" Kft. kap értesítést, ami felvethet érdekes eljárási helyzeteket, hiszen gondoljunk bele: az "A" Kft. momentán semmilyen információval nem rendelkezik arról, hogy az ő tételes igazolásai rendben vannak-e vagy sem, nem kap értesítést sem arról, hogy az ajánlatát figyelmen kívül hagyta a Bíráló Bizottság az értékelésnél, sem arról, hogy időközben már a "C" Kft.-vel is elkezdte a tételes igazoltatási szakaszt... Komoly félelmek vannak atekintetben, hogy ebben a helyzetben bizony fognak csörögni az érdeklődő telefonok az ajánlatkérőnél... 

A "C" Kft. helyzete is érdekes, hiszen ő eddig látott egy "A" Kft.-nek címzett hiánypótló levelet, aztán néhány nap után pedig kapott egy felkérést a tételes igazolások benyújtására. Mindez akár azt a feltételezést is kialakíthatja a "C" Kft.-ben, hogy immáron reális esélye van a nyertességre, hiszen nyilván azért kérték fel őt is a tételes igazolások benyújtására, mert az "A" Kft. igazolásai nem voltak megfelelőek.

Ezen a ponton sajnos ki kell ábrándítanunk a "C" ajánlattevőt, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az az igazság, amit ő gondol. Persze lehet, hogy valóban ez az igazság, de van másik lehetséges forgatókönyv is: a Kbt. ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben az ajánlatkérő a nyertes mögött második helyezettet is szeretne hirdetni, úgy ezt csak akkor teheti meg, ha tőle is bekérte a tételes igazolásokat. Ennek okán aztán a "C" Kft. nem tudhatja biztosan, hogy őt azért kérték-e fel a tételes igazolások benyújtására, mert valóban ő áll jelenleg az élen (és az "A" Kft. ajánlatát nem tartotta megfelelőnek a Bíráló Bizottság) vagy csupán azért, mert az ajánlatkérő szeretne megnevezni egy második helyezettet is az "A" Kft. mögött az eredményhirdetéskor.

Különösen érdekes fordulatot vesz a történet akkor, amikor az ajánlatkérő egyszercsak kiküld egy hiánypótló levelet a "C" ajánlattevőnek címezve, immár ismét minden ajánlattevő egyidejű értesítésével. Az "A" Kft. ekkor kap egy nyilvánvaló visszajelzést, hogy nemcsak ő "van a kalapban", de ő sem tudhatja, hogy a "C"-vel ajánlatkérő milyen okból kezdett bele a tételes igazolásokba (lásd előző bekezdés okfejtése)...

Az egész történet akkor válik csak egyértelművé, amikor a Döntéshozó meghozza az eljárást lezáró döntését, ezen pillanattól kezdve szűnnek meg a feltételezések, és válik tényszerűvé minden ajánlatkérői álláspont.

Nem véletlenül mondja ki a Kbt., hogy az Ajánlatkérő által a fenti folyamatban esetlegesen elkövetett jogsértésekkel szemben kizárólag az eljárást lezáró döntés kézhezvételét követően van lehetőség jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, és azt is rögzíti a törvény, hogy minden ilyen ajánlatkérői jogsértés kapcsán a tudomásra jutás napja az eljárást lezáró döntés kézhezvételének napja, garantálva, hogy nem tud senki "kicsúszni" az időből. 

Ami viszont érdekes és némi űrt jelent a törvényben: az előzetes vitrandezést azonban nem tiltja a jogszabály a fenti folyamat alatt sem, ami minden bizonnyal érdekes jogi helyzeteket fog eredményezni, különösen arra tekintettel, hogy a fenti folyamat alatt (ahogy láthattuk is) az ajánlattevők a legtöbb esetben legfeljebb vélelmezhetnek jogsértéseket, nem rendelkeznek elég információval ahhoz, hogy egy esetleges előzetes vitarendezési kérelemben már konkrét jogsértésről írjanak és kérjenek választ az ajánlatkérőtől.

 

Szerző: Támis Norbert felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Szakmai tréning a 2018. évi közbeszerzési szabályokról

Szakmai tréning a 2018. évi közbeszerzési szabályokról

2017. október 24.

A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó tréning a Target Consulting szervezésében a 2017. december 31-től hatályos új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója

2017. július 03.

A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában

bővebben