Közbeszerzési jogesetek 1/2020.

2020. január 27.
A Közbeszerzési Döntőbizottság tanulságos határozatai, avagy mire figyeljünk a gyakorlatban a közbeszerzéseinknél?

A Közbeszerzési Döntőbizottság elmúlt 2 hónapját foglalja össze aktuális blogbejegyzésünk, melyben igyekeztünk kiválogatni azokat a határozatokat, amelyek szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, több ilyen is akadt az elmúlt időszakban.

A témákról először címszavakban:

- több határozatot is találunk az egybeszámítás (részekre bontás tilalma) kérdéskörében

- remek összefoglaló tartalmaz az egyik határozat arról, hogy a Döntőbizottság álláspontja szerint milyennek kell lennie egy jó üzleti titok indoklásnak

- ismét (továbbra is) napirenden vannak a szakmai ajánlat módosításával összefüggő témák

- döntést hozott a KDB egy olyan ügyben, ahol az ajánlatkérő saját maga döntött a fedezet csökkentéséről, majd erre alapozva eredménytelenné nyilvánította az eljárását

- hamis adatszolgáltatással összefüggő jogorvoslat is volt az elmúlt időszakban, méghozzá elmarasztalással zárult

- nullás tételek kezelése ajánlatkérő részéről a költségvetések áttekintését követően

- többszörös megjelenés tilalma közbeszerzési eljárást lezáró eredményhirdetés után

- összefonódás vizsgálata közbeszerzési eljárásokban

Az érdemi határozatok a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapításaival:

D.495/18/2019.

A közszolgáltató beszerző munkavállalói számára biztosítandó öltözet beszerzésére irányuló szerződések értékét egybe kell számítani azok felhasználási célja alapján akkor is, ha azok tárgya a beszerző szerint eltérő, mivel munkaruha, védőruha és eszköz, egyenruha, illetőleg lábbelik beszerzésére vonatkozik. Az eltérések ellenére a fő felhasználási cél egybekapcsolja ezen beszerzéseket.

 

D.526/14/2019.

Ha ajánlatkérő egy konkrét termékre, annak műszaki paramétereire hivatkozással határozza meg a műszaki leírását és minimumkövetelményeit, akkor pusztán azon az alapon, hogy a megajánlott termék nem teljesíti az egyik megadott paramétert (4 cellás helyett 3 cellás akkumulátor) az egyenértékűség tartalmi vizsgálata nélkül nem nyilváníthatja érvénytelenné az ajánlatot az ajánlati kötöttség beálltára való hivatkozással. Ajánlatkérő megsérti a Kbt. 79. § (1) bekezdését, ha a kötelező egyenértékűségi vzsgálat eredményét nem közli az érvénytelenné nyilvánítás indokai körében.

Konkrét terméktípussal meghatározott műszaki leírás esetén nem lehet az ajánlat érvénytelenségét önmagában arra alapozva megállapítani, hogy a megajánlott termék egyetlen műszaki adata eltér a műszaki leírásban megjelölt termék műszaki adataitól. A 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján úgy is lehet ilyen esetben érvényes ajánlatot benyújtani, ha az ajánlatkérő által meghatározott és az ajánlattevő által megajánlott termék műszaki tartalma különböző, feltéve, ha ajánlatkérő megállapítja, hogy a két termék egymással egyenértékű.

 

D.522/24/2019.

Az ajánlati ár megadásának módszerét részletező ár-részletezőben megadott egyes árelemek, adatok módosítása az ajánlati ár Kbt. 72. §-a szerinti indokolása körében az ajánlat érvénytelenségéhez vezet a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mivel sérti az ajánlati kötöttséget.

 

D.522/24/2019.

A Kbt. az üzleti titokká nyilvánítást indokoláshoz köti azzal, hogy általános, a jogszabály szövegét megismétlő magyarázattal az ajánlat nem maradhat érvényes.

A közbeszerzési eljárásban az üzleti titkot érintően kulcsfontosságú az üzleti titokká nyilvánítás indokolása, hiszen részben az indokolástól válik függővé az, hogy az ajánlat/részvételi jelentkezés érvényes lesz-e, továbbá az ajánlatkérő az indokolás alapján fogja tudni eldönteni, hogy a nyilvánosság korlátozása valós és tényszerű indokokon alapul-e. A Kbt. nem ad útmutatást arra, hogy milyen elvárások, követelmények alapján kell az üzleti titokról szóló indokolást összeállítani. Az üzleti titok védelme a gazdasági szereplő érdekkörébe esik, a gazdasági szereplő alanyi joga, ebből adódóan alapvető az az elvárás, hogy az indokolás az ajánlatkérőt olyan helyzetbe kell, hogy hozza, hogy az meg tudja ítélni, hogy a nyilvánosságra hozatallal valóban beállhat-e a gazdasági szereplőre nézve az aránytalan sérelmet eredményező helyzet.

A Döntőbizottság a kialakult joggyakorlatot követve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gazdasági szereplő a védeni kívánt információ tényleges jelentőségét azzal tudja alátámasztani, ha az ajánlatkérőnek megadott információ ténylegesen kimeríti az üzleti titok jogszabályi fogalmi feltételeit. Szükséges annak bemutatása, hogy védendő információ tekintetében az üzleti titok törvényi fogalmi elemei adottak. Az indokolásban szükséges hivatkozni magára a védendő információra, valamint meg kell jelölni azt a dokumentumot, amely a védendő információt tartalmazza, és bemutatni a védendő információ és a gazdasági szereplő tevékenysége közötti kapcsolatot.

A védendő információ az indokolásban általános jelleggel, körülírással, az üzleti titkot tartalmazó dokumentum tartalmára való utalással jelölendő meg, mivel a gazdasági szereplők az indokolás nyilvánosságra hozatalát nem tilthatják meg. A törvényi definíció alapján ugyanis az üzleti titok kizárólag olyan tény lehet, amely titkos, tehát egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető. Ha magát az üzleti titkot a gazdasági szereplő olyan dokumentumban helyezi el, amelynek nyilvánosságra hozatala a közbeszerzési eljárásban nem tiltható meg, úgy titokgazdaként nem tanúsítja az adott helyzetben a titokban tartáshoz szükséges, elvárható magatartást.

A Kbt. attól teszi függővé, hogy az ajánlat az üzleti titokká nyilvánítás mellett érvényes marad-e, hogy a gazdasági szereplő kellő részletezettséggel alátámasztja-e, hogy a nyilvánosságra hozatal aránytalan érdeksérelmet eredményez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőnek be kell tudni mutatnia, hogy az érdeksérelem a nyilvánosságra hozatal következménye (ok-okozati összefüggés), továbbá azt, hogy miként realizálódik az érdeksérelem. Nyilvánvaló, hogy az alátámasztást rengeteg szempont és körülmény (a védett információ és a sérelemmel érintett érdek jellege/jelentősége, a gazdasági szereplő piaci helyzete, üzletpolitikája, stb.) befolyásolja.

Ebben a körben mindenképpen hivatkoznia kell arra, hogy milyen anyagi, technikai szellemi ráfordításokat eszközölt annak kidolgozásához, kifejlesztéséhez, megismeréséhez, felfedezéséhez, alkalmazásához és a nyilvánosságra hozatal következtében mindezen ráfordítás milyen jellegű, vagy nagyságrendileg mekkora kárt realizálna, vannak-e olyan szerződéses, vagy jogszabályon, hatósági döntésen alapuló kötelezettségei, amelyek megkövetelik a védetté nyilvánított információ titokban tartását, és melyek azok a szerződéses, illetve egyéb hátrányos jogkövetkezmények, szankciók, amelyek a titoktartás megsértése következtében a gazdasági szereplővel szemben alkalmazhatóak lesznek. Hivatkozhat ezen túlmenően arra is, hogy a nyilvánosságra hozatal következtében milyen előnyökre tehetne szert más konkurens gazdasági szereplő az információ birtokában, a nyilvánosságra hozatal a piaci verseny szempontjából milyen és mekkora hátrányt eredményezne a gazdasági szereplő részére, a gazdasági szereplőre nézve milyen hátrányos folyamatokat indítana el nyilvánosságra hozatal.

 

D.563/10/2019.

Nem jogszerű a Kbt. 75.§ (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítani a közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha az ajánlatkérő saját maga hoz meg olyan intézkedést, amelyben csökkenti a rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékét.

A KDB a jogorvoslat során arra az álláspontra helyezkedett, miszerint az ajánlatkérőnek költségvetési szervként tisztában kell lennie költségvetési tervezésével, gazdálkodására vonatkozó szabályaival, azok időrendjével , folyamataival továbbá a saját felróhaó magatartására, esetleges hibás belső eljárására nem hivatkozhat.

 

D.565/7/2019.

Az ajánlatkérő által megadott kiegészítő tájékoztatás nem oldhat fel ellentmondást, nem korrigálhat adatot, csupán segítheti a megfelelő ajánlattételt.

 

D.504/9/2019.

A központosított keretmegállapodás idő előtti lezárása miatt szerződés nélkül igénybevett szolgáltatás utólagos elszámolása jegyzőkönyv alapján a közbeszerzés mellőzésének minősül.

 

D.527/22/2019.

A műszaki ellenőrzési szolgáltatások mérnöki szolgáltatásnak minősülnek, ebből fakadóan azok beszerzésére a 322/2015. Korm. rendelet megfelelő rendelkezései alkalmazandók, és egyértelműen vonatkozik rájuk az a szabály, mely szerint az ajánlati ár az értékelési szempontrendszerben nem vehető nagyobb arányban figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen.

 

D.496/5/2019.

A külön beszerzésként nem közbeszerzés keretében beszerzett endoszkópos kamerarendszer és a hozzá kapcsolódó archiváló rendszer, optika és szívó-öblítő szett, azaz kiegészítők, tartozékok rendeltetésük és a kisegítő szempontok (jelen esetben: azonos ajánlatkérő, a beszerzések időben közel estek, azonos támogatási szerződésből valósultak meg, azonos volt a szállító) alapján műszaki-gazdasági funkcionális egységet képeznek.

 

D.462/22/2019.

Kbt. 115. § szerinti eljárás alkalmazása esetén jogsértő, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. § (7) bekezdése szerinti adatokat a jogszabályi határidő előtt (azaz már az ajánlattételi határidőt megelőzően) feltölti a KBA-ba, pl. Jelen esetben így kerültek feltöltésre az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők adatai.

 

D.517/23/2019.

KEF keretmegállapodás második részeként indított verseny újranyitás keretében bekért ajánlat felolvasólapján megadni kért KEF termékazonosító egy pontosan meghatározott műszaki tartalmat takar a KM adott, 2. részének műszaki leírása alapján, ily módon a szakmai ajánlat lényeges elemét képezi a KEF termékazonosító valamennyi eleme, melyben a KM meghatározott részét jelölő számra vonatkozó egy karakter elírás nem adminisztratív hiba vagy nem lényeges elem, hanem lényeges, az az ajánlat tartalmát meghatározó szakmai ajánlat, amelyre beáll az ajánlati kötöttség. Ily módon a konkrét esetben a helyes KEF azonosító (swf-02-005) helyett az swf01-005 megadása hiánypótlási felhívással vagy felvilágosítás kéréssel nem volt kijavítható

Ilyen, jogszabályba ütköző hiánypótlás megadására a Kbt. 2. § (1)-(3) bekezdése szerinti alapelvekre figyelemmel az ajánlatkérő nem hívhatja fel az ajánlattevőt, továbbá nem kérhet olyan körben felvilágosítást, amely nem alkalmas a hiba, ellentmondás orvoslására, hanem pusztán arra irányul, hogy ajánlatkérő kiderítse az elírás okát.

 

D.520/12/2019.

Ajánlatkérő nem köteles az egyes részek eredménytelensége esetén az azokhoz rendelt pénzügyi fedezet átcsoportosításával más részben szerződést kötni, ha az adott részben benyújtott ajánlatok meghaladják a rendelkezésre álló anyagi fedezet igazolt összegét, más módon sem köteles a fedezet összegét megemelni.

 

D.499/43/2019.

Az építési napló a jogszabályi rendeltetésénél fogva fontos bizonyíték, melybe, ha nem felelős műszaki vezetőként van bejegyezve egy adott szakember, akkor ezen minősége - egyéb bizonyítékok hiányában - nem állapítható meg.

Mindeközben, ha az ajánlatban benyújtásra kerülő dokumentumban úgy nyilatkozik, hogy az adott munka során felelős műszaki vezetőként vett részt, akkor megvalósul a valóságtól eltérő adat közlése, vagyis a hamis adatközlés.

 

További megállapításként a KDB rögzítette, hogy álláspontja szerint a közműépítést követő úthelyreállítás nem tekinthető közútépítésnek és közútfelújításnak sem.

 

D.494/15/2019.

Ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást illeve felvilágosítás-kérést kell kibocsátania, ha a benyújtott költségvetésből nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő minden tétellel, így anyag- és munkadíjjal is zámolt az ajánlat összeállításakor. Különösen igaz ez, ha "0"-ás (nullás) tételek szerepelnek a benyújtott költségvetésben. Ennek elmulasztása esetén nem állapítható meg, hogy érvényes ajánlatot nyújtott-e be az ajánlattevő (tekintettel arra, hogy a nullás tételek esetében ajánlatkérő nem tudja megállapítani, hogy az ajánlattevő mindenhol számolt felmerül anyagköltséggel, az ajánlatkérő továbbá a bírálat során nem zárhatta ki, hogy a 0 Ft értékek szerepeltetése ingyenes megajánlásnak minősül.)

 

D.510/9/2019.

A Kbt. 48. §-a szerinti határidő számítási szabályok az alkalmasság körében vizsgált időtartamokra is alkalmazandók. Ennek nyomán pl. a felhívás 2018. április 12-i feladása esetén, ha a vizsgált időszak a visszafelé számított 12 hónap, úgy a határidő kezdete az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követő napra esik, így az időtartam a 2018. április 13-től visszafelé számított 12 hónap.

 

D.443/12/2019.

A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével zárul le, így ezen időpontig jogsértő más ajánlattevő alvállalkozóként a teljesítésbe bevonni. Ha ilyen történik, ajánlatkérőnek fel kell szólítani az érintetteket a jogsértő állapot megszüntetésére, ellenkező esetben megsérti a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéseket.

 

D.443/12/2019.

Ha ajánlatkérő a megadott email címek és székhely/lakcímek alapján két külön ajánlattevő közötti összefonódást észlel, főként ha erre vonatkozó nyilatkozat is rendelkezésére áll, akkor élnie kell a GVH felé való jelzéssel és intézkedéseket kell tennie az összefonódás, viszonyrendszer tisztázása érdekében.

 

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Felnőttképzések a veszélyhelyzet idején - megjelent a kormányrendelet!

Felnőttképzések a veszélyhelyzet idején - megjelent a kormányrendelet!

2020. március 27.

A Magyar Közlöny 20/55.számában megjelent 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet, amely rendezi a felnőttképzések szabályait a jelenlegi veszélyhelyzetben

bővebben
Közbeszerzések a koronavírus elleni védelem érdekében

Közbeszerzések a koronavírus elleni védelem érdekében

2020. március 26.

5 db hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyomán szerződött különféle védőeszközökre, fertőtlenítőszerekre a Semmelweis Egyetem.

bővebben
Megjelent a Közlönyben a Kbt. módosítás!

Megjelent a Közlönyben a Kbt. módosítás!

2019. december 19.

A Magyar Közlöny 208. számában (2019. december 18.) megjelent a 2019. évi CXX. törvény a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról.

bővebben
7 hatósági útmutató aktualizálásáról döntöttek

7 hatósági útmutató aktualizálásáról döntöttek

2019. november 27.

7 útmutató aktualizálásáról döntött 2019. november 20-án a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács.

bővebben