Közbeszerzési jogesetek 1/2021.

2021. március 11.
Idén első alkalommal jelentkezünk, az elmúlt negyedév legérdekesebb döntőbizottsági határozataival, érdemes átnézni a válogatást, számos tanulságos jogesetet gyűjtöttünk össze a közelmúlt "terméséből". A határozatokban napirendre kerül több, szerződésmódosítással összefüggő kérdés, a mintapéldányok tesztelésének témája, az immár "szokásos" aránytalanul alacsony ár vizsgálatának kérdésköre, a szakmai ajánlat tartalma, bírálata és a közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenőrzés is.

D.518/13/2020.

Ajánlatkérő az eljárás előkészítésekor és a szerződéskötéskor tervezhető, kellő gondossággal előre látható körülményekre a szerződés módosítása körében nem hivatkozhat alappal, ha a szerződésmódosítás lényeges. Ilyennek minősül a teljesítési határidő több, min 100 %-os meghosszabbítása, illetőleg a fizetési feltételek, részszámlázás nyertes ajánlattevőre kedvezőbb alakítása egy további részszámlázási lehetőség és nagyobb arányú részszámla benyújtási lehetőség biztosítása.

A KDB a Kúria Kfv.II.37.434.2017/12. számú ítéletében foglaltakra is tekintettel deklarálta, hogy a jogsértő szerződésmódosítás körében a résztvevő felek felelőssége objektív, a szerződésmódosítást jogsértő módon megvalósító mindkét féllel, vagyis az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben is bírságot szabott ki. A bírság mértéke (2 M Ft, szerződés értéke: 130 M Ft) mindkét fél számára azonos volt, tekintettel arra, hogy a jogsértés megvalósításában közrehatásuk és felelősségük azonos volt.

 

D.557/13/2020.

Ha egy aránytalanul alacsony ár körében benyújtott indokolás „kevésnek” bizonyul, az ajánlatkérő úgy érzi, hogy kétséges a megítélése, mert az adatok esetleg nem elég részletesek, ilyenkor az ajánlatkérő meggyőződési kötelezettsége okán kötelességévé válik a kiegészítő indokoláskérés, akár felvilágosításkérés. Másik eset, amikor az indokolás kapcsán az adatok, tények részletesen rendelkezésre állnak, bekérésre kerültek és azok megítélése nem kétséges, ezáltal az ajánlatkérő igazoltan, megalapozottan meg tudja állapítani, hogy az az ajánlat érvénytelen vagy érvényes.

Az ajánlattevőknek alapvetően meg adni a lehetőséget arra, hogy ajánlatukat ismertessék, annak megalapozottságát bemutathassák, az ajánlatkérő pedig csak azt az ajánlatot nyilváníthatja érvénytelenné, amelyik ténylegesen, indokoltan valamely Kbt.-ben előírt érvénytelenségi okban szenved.

 

D.542/18/2020.

A becsatolt tesztpéldány szabályszerű, az ajánlatkérő előírásainak megfelelő tesztelése során megvalósult olyan körülmény, amely alapján a tesztpéldány akár csak egy okból is nem megfelelőnek minősül a műszaki követelmények, előírások tartalmi követelményei tükrében, az ajánlat jogszerű érvénytelenségét eredményezi.

Ekörben lényeges, hogy az ajánlatkérő a vizsgálat menetét előre részletesen rögzítette és a vizsgálat tényleges lefolytatásával kapcsolatos körülményeket is hasonlóképpen részletesen jegyzőkönyvbe foglalta.

 

D.515/15/2020.

Ajánlatkérő a szerződésmódosítás esetén kizárólag a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokra hivatkozhat, azokat később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során nem egészítheti ki, nem térhet át más indokokra. A KDB a határozatában visszautalt a Kúria Kft.VI.37.948/2019/5. számú ítéletében foglaltakra, ahol a Kúria kimondta, hogy "a szerződésmódosítás jogszerűségének megítélésénél csak azt lehet vizsgálni, hogy az ajánlatkérő milyen indokokat hozott fel a szerződés módosítására. A hirdetmény nem közölt, szerződésmódosításra okot adó körülmény akkor sem értékelhető, ha egyébként alátámasztaná a Kbt. 141. § szerinti valamely jogcím fennállását."

A közbeszerzési szerződés tervezettnél később történő aláírása nem minősülhet az ajánlatkérő által kellő gondossággal előre nem látható körülménynek, amely szerződésmódosítást alapoz meg a Kbt. 141. § (4) bekezdése alapján. A Kúria a Kfv.VI.37.948/2019/5. számú ítéletében is rögzítette, hogy "az ajánlatkérőnek kell a közbeszerzési igényét meghatároznia, ennek során - a törvény keretei között - az egyes feltételeket maga szabja meg. A szerződés teljesítésének határidejét is megjelölheti a szerződés aláírásától számított időpontban, de konkrét naptári napban is. Az erre vonatkozó választása éppen úgy a saját kockázata körébe tartozik, mint annak kalkulálása, hogy a szerződést ténylegesen mikor fogják megkötni. [...] Az ajánlatkérőt terhelő kellő gondosság a szerződéskötési időpontra is vonatkozik. Közömbös, hogy ezt az ajánlatkérő mely okoknál fogva mérte fel tévesen. Szerződésmódosításra ugyanis csak akkor kerülhet sor jogszerűen, ha azt olyan körülmények indokolják, amelyeket kellő gondossággal nem lehetett előre látni. [...] Ha a felhívásban - a kellő gondosságot nélkülözve - hibásan méri fel a szerződéskötés időpontját, és erre figyelemmel a teljesítési határidőt, akkor annak következményeit viselnie kell, tévedését nem korrigálhatja szerződésmódosítással."

 

D.532/25/2020.

Ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárást nem megfelelően készíti elő, ha az indikatív ajánlatkérés tárgyát képező és a korábbi évek szerződéses tapasztalatai alapján összeállított 4000 típusú alkatrész összesített ára alapján méri fel a becsült értéket, erre folytatja le az előzetes piaci konzultációt, azonban az eljárást a tárgyi típusú szivattyúk valamennyi lehetséges alkatrészének (csaknem 200.000 db alkatrész) beárazásával folytatja le és az egységárak összegét értékeli.

Ilyen esetben az ajánlatkérő nem tudja a beérkezett ajánlati árakat a becsült értékkel összehasonlítani az aránytalanul alacsony vállalások megítélése tárgyában. Ilyen eljárás előkészítése esetén az előkészítés során a gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatást nem kapnak, a piaci konzultáció a beérkezett ajánlatok bírálatának alapjául nem szolgálhat.

 

D.2/13/2021.

Jogsértő, ha ajánlatkérő az eljárás bírálatát nem fejezi be a lehető legrövidebb idő alatt, egyben az ajánlati kötöttség jogszerű meghosszabbításának időtartama alatt, hanem az anyagi fedeztet meghaladó ajánlati összeg beérkezésére és a pótfedezet biztosításával kapcsolatos körülményekre hivatkozással több, mint 1 évvel (kb. 18 hónappal) később dönt az eljárás eredményességéről és a nyertes ajánlat kihirdetéséről. Ez a késedelem olyan kirívó mértékű, amely sérti a Kbt. 70. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdésének első mondatát az adott körülmények mellett.

 

D.553/14/2020.

A hamis adat tényét ajánlatkérőnek kell tudnia bizonyítania, feltételezésekre a kizárás nem alapítható. A hamis nyilatkozattal, adatszolgáltatással kapcsolatos kizárás jogintézménye és feltételei a Kbt.-ben évek óta formálódik, de annak megállapítása a gazdasági szereplő jövőjére is kiható hatással bír, így a kizárásra csak kétséget kizáró tények birtokában kerülhet sor. A kizárás három feltétele konjunktív, így bármelyik hiánya kizárja a jogszerű kizárás lehetőségét. Ha ajánlatkérő nem bírálja el a referencianyilatkozatok tartalmát, akkor nem állapítható meg, hogy azok befolyásolják-e a döntését, szintúgy, ha más okból érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot az ajánlatkérő, hiányzik ez a feltétel.

 

D.473/9/2020.

A beszerző szerv néhány nappal a közbeszerzési szerződése lejártát megelőzően indította az új közbeszerzési eljárást, amely időtartam alatt nyilvánvalóan nem folytatható le az új közbeszerzési eljárás. A beszerzőnek folyamatosan fennállt a beszerzési igénye, számolnia kellett azzal, hogy a határozott időtartamú közbeszerzési szerződése 2019. május 3. napján lejár és ezt követően is közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként létrejött szerződéssel tudja majd biztosítani a feladatai ellátását. A közbeszerzési eljárás időigényét a beszerző tehát nem megfelelően becsülte meg, hiszen 4 nap alatt nem folytatható le a közbeszerzési eljárás és nem köthető közbeszerzési szerződés. Az sem teszi jogszerűvé a szerződés megkötését, hogy az eredménytelenségről szóló hirdetmény feladását követően néhány napon belül intézkedett a szerződés módosításáról és időbeli hatályának meghosszabbításáról.

Amíg a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos generális polgári jogi szabályok nem tartoznak az Európai Unió szabályozási jogkörébe, azaz e területen a tagállamok maguk alkothatják meg kötelmi jogi joguk e jogterületre vonatkozó szabályait, addig a közbeszerzési szerződések esetén - a lex specialis, valamint az uniós jog hatékony érvényesülésének elvére is figyelemmel - a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó klasszikus szabályaihoz képest mind az érvénytelenség kimondására, mind annak jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok az uniós jogra is tekintettel, eltéréssel érvényesülnek.

Az irányelvi célkitűzések megvalósítását célzó magyar szabályok csak akként értelmezhetők, hogy amíg általánosságban szerződés semmissége esetén a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, addig a 2007/66/EK irányelv célkitűzéseinek megfelelően értelmezett Kbt. 137. §-a (a régi Kbt. 127. §) szerint az irányelv által körülírt esetekben a közbeszerzések alá eső polgári jogi jogviszonyokban megkötött szerződések esetén a közbeszerzési eljárások szabályainak megsértése miatti semmisség megállapítására, annak bíróság általi kimondására mindenképpen szükség van. Az irányelv 21. preambulum bekezdése szerint az irányelv hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok tagállamok általi meghatározásakor azt a célt kell szem előtt tartani, hogy a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése és teljesítése megszűnjön.

 

D.517/15/2020.

A Döntőbizottság által vizsgált konkrét esetben az ajánlatkérő árindokolást kért a kérelmezőtől a Kbt. 72. § (1) bekezdés alapján, mert az ajánlata a megkötni tervezett szerződés tárgyára és a 150/2020. (IV. 24.) Korm. rendeletben megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértékére (azaz nettó 2336 forint/óra) figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett kereskedelmi ajánlat megjelölt sorai tekintetében.

A Döntőbizottság rögzítette,hogy az ajánlatban található valamennyi ajánlati elem kihatással van az ajánlati árra, amely minden esetben kötelezően értékelésre kerül a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok vonatkozásában. A jogszabály által előírt kötelező minimális munkabér megajánlását az ajánlatkérő nemcsak jogosult, de köteles is ellenőrizni.

A kérelmező által benyújtott indokolás alapján az ajánlatkérő kiegészítő árindokolást is kért a kérelmezőtől, amelyben a megadott összegek számításokkal, dokumentumokkal történő alátámasztását is kérte.

A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevők csak abban az esetben kerülnek olyan helyzetbe, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére tudjanak bocsátani valamennyi, az ajánlati ár megalapozottságat alátámasztó dokumentumot, amennyiben az ajánlatkérő kellő pontossággal határozza meg az indokoláskérés tartalmát.

A kérelmező nem vitatta, hogy az árindokolásban egyes elemeknél megváltoztatta az ajánlatához csatolt, kitöltött 2. sz. melléklet szerinti táblázatban szereplő adatokat, azonban ez a változtatás egyetlen esetben sem érintette a megajánlott és a felolvasólapon szereplő vagyonvédelmi szolgáltatási óradíjak mértékét, következésképpen az azokból képzett ajánlati árat sem.

A KDB álláspontja szerint az ajánlatkérő közbenső döntéséből nem állapítható meg, hogy bármilyen jogszabályi rendelkezésre vagy a maga által kiadott közbeszerzési dokumentumra alapította a döntését, így a Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a közbenső döntés 3. pontja tekintetében teljesült a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjának követelménye, azaz az ajánlat nem felelt meg a felhívásban, a közbeszerzési dokumentációban rögzített ajánlatkérői előírásoknak vagy valamely jogszabályban meghatározott feltételnek.

 

D.544/11/2020.

Amennyiben ajánlatkérő nem határoz meg műszaki paramétereket, elvárásokat a műszaki leírásában a szállítandó notebook paramétereként igen/nem vállalással megajánlandó kártyaolvasó vonatkozásában, akkor el kell fogadnia az ún. külső kártyaolvasó megajánlását is, ennek egyenértékűségét sem tudja mihez viszonyítani.

Ugyan ajánlatkérő a kártyaolvasó port kapcsán nem kérte sem a típus, sem a cikkszám megadását, ennek ellenére ilyen esetben sincsen elzárva attól, hogy felvilágosítás-kérés keretében rákérdezzen a megajánlott kártyaolvasó típusára. Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonban nem volt jogszerű a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mivel nem volt olyan ajánlati kötöttséggel rendelkező előírás, amelybe az ajánlat tartalma beleütközne vagy amellyel ne lenne egyenértékű.

 

D.543/16/2020.

Ajánlatkérő nem alapíthat érvénytelenséget olyan műszaki paraméter (pl. akkumulátor teljesítmény) nem teljesítésére, amelynek kiszámításához nem adott egzakt adatokat. A szakmai ajánlatot abban a körben kell megadni, amely körben arra ajánlatkérői elvárás volt, így többlet adatot ajánlatkérő nem kérhet.

 

D.469/10/2020.

A jelenlegi Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti (korábbi Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti) ajánlatkérői jogalanyiság értelmezése kapcsán a KDB megállapította, hogy a beszerző szervezet (Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.) 2009. május 22. napján kelt Alapító Okirata szerint közhasznú nonprofit társaság, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat. A beszerző által végzett közhasznú tevékenység körében - többek között - rögzítésre került, hogy a beszerző tudományos tevékenységet, kutatást, természetvédelmet, állatvédelmet, illetve környezetvédelmet végez, ekörben például gondoskodik az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartásáról, folyamatos megújulásáról, valamint a víz élővilág és a vizek természeti környezete védelméről; a védett természeti értékes és a védett természeti területeket a jelen és a jövő nemzeték számára megőrzi, azokat szükség szerint helyreállítja, fenntartásukat, fejlődésüket biztosítja; vagy biztosítja az élőlények általános védelmét.

A Döntőbizottság álláspontja szerint a társadalmi, a társadalom széles érdekét, társadalmi közös szükségletet megjelenítő, kielégítő tevékenységek minősülhetnek közérdekű tevékenységnek. Magyarország Alaptörvényének XX. cikke szerint a testi és lelki egészség alapelve érvényesülését Magyarország többek között a környezet védelmének biztosításával segíti elő. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Preambuluma rögzíti, hogy „a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását”.

A fentiekre tekintettel azon tevékenységek, amelyekre a beszerzőt létrehozták, illetve amelyeket a beszerző a saját nyilatkozata szerint is ellát, tipikusan közérdekű tevékenységnek minősülnek.

Akörben következetes a Döntőbizottsági gyakorlat, hogy ipari, vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg az ajánlatkérői minőség. Az ipari, kereskedelmi jelleg fogalmát sem az irányelv, sem a Kbt. értelmező rendelkezései, illetőleg tételes szabályai nem határozzák meg, e vonatkozásban nincs kifejezett normatív iránymutatás, a közösségi joganyagot pedig lényegében az Európai Unió Bírósága eseti döntései képezik. A tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzés céljából piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységre utal, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint az ipari, kereskedelmi jelleg a közjogi intézmények közérdekű célok megvalósítására vonatkozó rendeltetése tükrében, a konkrét eset összes ténybeli és jogi körülménye alapján ítélhető meg. E körben vizsgálni kell különösen a gazdasági környezetet, amelyben a szervezet a közérdekű tevékenységét végzi, a versenyfeltételek meglétét, a tevékenységet végző társaság profitorientált, vagy nonprofit jellegét, nyereségorientáltságát, az üzleti kockázatok önálló viselésének feltételét, mely feltételek összességében történő értékelése alapján állapítható meg a tevékenység ipari, vagy kereskedelmi jellege. Az Európai Bíróság a C-360/96. számú „BFI Holding” ügyben, az ítélet 49. pontjában megállapította, hogy a fejlett verseny megléte arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű. Ugyanakkor a Bíróság rámutatott, hogy a versenyhelyzet megléte önmagában nem alapozza meg az ipari kereskedelmi jelleg fennállását.

Az Európai Bíróság a C-526/11. sz. ügyben kifejtette, hogy a 2004/18 irányelv 1. cikke (9) bekezdése második albekezdésének megfelelően valamely jogalany e rendelkezés értelmében akkor minősül „közjogi intézménynek”, és ennek alapján ezen irányelv rendelkezései akkor irányadók rá, ha három kumulatív feltétel teljesül, vagyis: e jogalany kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, jogi személyiséggel rendelkezik, valamint többségi részben az állami hatóságok finanszírozzák, vagy irányítása ezek felügyelete alatt áll, illetve olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, hogy tagjainak többségét e szervek nevezik ki [c) pont]. Az Európai Bíróság kifejtette, hogy a három alternatív feltétel mindegyike az állami hatóságoktól való szoros függést tükrözi. Ez a függés ugyanis lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy a kérdéses szerv határozatait a közbeszerzési szerződések tekintetében befolyásolják, ami lehetőséget teremt arra, hogy e döntéseket ne csak gazdasági megfontolások vezessék, és különösen fennáll annak kockázata, hogy nemzeti ajánlattevőknek vagy pályázóknak kedvezzenek, ami akadályozná a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását, és amit a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányelvek éppen hogy meg kívánnak akadályozni. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a fenti célkitűzések tükrében a szempontok mindegyikét funkcionálisan (lásd a 2004/18 irányelvet megelőző, megegyező tartalmú rendelkezések kapcsán a Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 43. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a fent hivatkozott Bayerischer Rundfunk és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját), vagyis az alkalmazás alaki szabályaitól függetlenül kell értelmezni (lásd analógia útján a C-360/96. sz. BFI Holding ügyben 1998. november 10-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-6821. o.] 62. és 63. pontját), és úgy kell tekinteni, hogy mindegyik szempont az állami hatóságoktól való szoros függést hoz létre.

 

D.524/16/2020.

A gyártói honlapon elérhető katalógus adataitól eltérő műszaki paraméterekre tett ajánlat magyarázataként elfogadható, ha az ajánlattevő a gyártóval való egyedi megállapodásra, a termék egyedi paraméterekkel történő gyártására hivatkozik, ha ezt egyértelműen vállalja és ajánlatkérő nem írja elő, hogy csak kész, létező termékkel lehet ajánlatot tenni.

 

D.528/13/2020.

Amennyiben a szakmai ajánlat tárgya a gyártmány és a típus, és az árindoklás során derül ki, hogy az ajánlattevő a cikkszám egy számjegyét elírta, akkor ez nem jelentős, egyedi részletkérdésként javítható, ha egyébként a megadott adatokkal a beszerzés tárgya egyértelműen beazonosítható.

 

D.495/18/2020.

A törvény nem tiltja a KDB számára a hivatalbóli kiterjesztés alkalmazását abban az esetben, ha egyes ajánlattevők vagy más szervezetek (pl. Közbeszerzési Hatóság) nem valószínűsítenek jogsértést, vagy ha más közbeszerzési eljárásban látszólag vagy ténylegesen a hivatalbóli kiterjesztéssel azonos tartalmú előírások kerültek alkalmazásra vagy jogsértések elkövetésre, illetve a hivatalbóli kiterjesztés alkalmazásához ilyen jellegű vizsgálati előfeltételt a törvény nem támaszt.

 

D.521/18/2020.

Jogszerű az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, ha az ajánlattevő a hiánypótlás ellenére annak csak egyik részét teljesíti, és kizárólag a szakember önéletrajzában egészíti ki az adatokat év-hónap-nap tételekre, és ezt a nyilatkozatban nem ismétli. Ez nem csupán formai hiba, ami miatt nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot, mert a két iratnak külön funkciója volt. Egyrészt az alkalmassághoz szükséges időt, másrészt a másikkal az értékelési szemponthoz figyelembe vehető plusz gyakorlati időt kívánta az ajánlatkérő megállapítani.

 

D.471/22/2020.

A következetes közbeszerzési joggyakorlat alapján, amennyiben a kérelmező tételes jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozik és többlettényállási elemet nem ad elő, akkor az alapelvek megsértésének külön vizsgálata nem lehetséges. A közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülését elsősorban az egyes tételes jogi rendelkezések biztosítják. Az alapelvi sérelem vizsgálatakor tehát nem lehet megkerülni a konkrét eljárásra irányuló speciális rendelkezéseket. Az alapelvek önmagukban csak akkor válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé, ha valamely magatartás a tételes rendelkezések szerint nem ítélhető meg. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.197/2008/6.)

 

D.471/22/2020.

Az árindoklásnak az adott foglalkoztatási jogviszony (pl. saját munkavállaló) és a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban megadott adatok alapján valamennyi potenciális teljesítési lehetőség szerinti költségre (pl. Vasárnapi munkavégzés bérpótléka) is alátámasztó adatot kell tartalmazni, azonban az alvállalkozó bevonására vonatkozó nyilatkozat abban az esetben, ha az ajánlattevő megfelelő létszámú saját munkavállalóval is rendelkezik és ezt ajánlatában bemutatta, nem jelenti azt, hogy az alvállalkozó költségeit is szükségszerűen be kell mutatnia, mivel azokat nem kötelező bevonnia (nem kerültek az alkalmasság körében ismertetésre). Az alkalmasság körében bemutatott saját munkavállaló szakemberek kötelezően bevonandók a teljesítésbe, így a rájuk vonatkozóan az indokolásban számított összköltség részletes alátámasztása nem mellőzhető.

 

D.505/17/2020.

Ajánlatkérő a megajánlott termék megfelelőségét, annak alátámasztását a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban tett előírásai alapján köteles vizsgálni, további iratokat, igazolásokat akkor kérhet, amennyiben kétsége merül fel vagy ellentmondásos azok tartalma. Ajánlatkérőtől nem elvárható, hogy olyan iratok benyújtására hívja fel az ajánlattevőt, amelyek műszaki megfelelőség alátámasztására szolgáló benyújtását nem írta elő, ilyen iratok bekérése tőle számon nem kérhető.

 

D.491/15/2020.

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke által hivatalból indított jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérő megjegyezte, hogy a Hatóság Hirdetménykezelési és Statisztikai Főosztálya a hiánypótlás során két alkalommal nem arra hívta fel az ajánlatkérőt, hogy a vitatott alkalmassági előírás sérti a Kbt. 65. § (3) bekezdését, hanem csak hogy az ajánlatkérő ellenőrizze az alkalmassági követelményt a Kbt. 65. § (3) bekezdésre tekintettel. A felszólításaz az ajánlatkérő álláspontja szerint nem értelmezhető akként, hogy a kezdeményező a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező alkalmassági követelményt túlzónak, illetve jogsértőnek tartotta.

 

D.491/15/2020.

Az ezen műszaki, szakmai alkalmassági feltételeken túlmenően írta elő az ajánlatkérő a korábbi 3 év mindegyikében a 150 fő fizikai állományt, az éves átlagos statisztikai állományi létszámot, mely a Döntőbizottság szerint közvetlenül, ténylegesen nem támasztja alá a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. Egy nagy állományú ajánlattevő bizonyos dolgok tekintetében (ahogy az ajánlatkérő hivatkozott rá pénzügyi, számviteli, adminisztrációs kötelezettségei tekintetében) többletképességekkel rendelkezik, azonban a tárgybani takarítási tevékenység minél szakszerűbb teljesítéséhez közvetlenül nem járul hozzá, viszont szűkíti az ajánlattevők körét, akik egyébként korábban sikeresen láttak el ilyen nagyságrendű, egészségügyi intézményben végzett – az ajánlatkérő által előírt feltételekkel – takarítási szolgáltatást, akár több esetben is. Ezen ajánlattevők a tárgybani takarítási feladatokat megfelelő színvonalon, szakértelemmel el tudnák végezni, azonban nincs ekkora nagyságrendű állományuk, amely miatt nem tudnak részt venni a versenyben, nem tudnak ajánlatot tenni.

Tárgybani szolgáltatási tárgy, a takarítási feladatok végzése tekintetében általánosan elterjedt, hogy az ajánlattevők a saját állományban lévő dolgozói létszámot alvállalkozók bevonásával egészítik ki és így teljesítik a takarítási szolgáltatásokat. Így a takarítási feladatok ellátásával foglalkozó gazdasági szereplők általában nem rendelkeznek nagyszámú saját fizikai állománnyal, így a jelen beszerzési tárgy tekintetében még inkább túlzott mértékűnek tűnik a más beszerzési tárgy tekintetében is magas számúnak minősülő állományi létszám megkövetelése.

A hivatalbóli kezdeményező (KH Elnöke) a jogorvoslati eljárás során hozzátette, hogy a statisztikai állományi létszám előírása fogalmilag korlátozza az alvállalkozók igénybevételének lehetőségét. Ezt támasztja alá a kezdeményezésben is idézett D.555/20/2017. sz. határozat, amely kifejezetten arra hivatkozva állapította meg a jogsértést, hogy ajánlattevők nem kizárólag saját állománnyal láthatják el feladataikat. Rögzítette, hogy az valóban megállapítható, hogy a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV.2.) KSH közlemény alapján az alkalmazásban állók közé nem kizárólag a munkaviszonyban állók tartoznak, hanem az ott írt feltételeknek megbízási szerződés formájában is eleget lehet tenni. Ugyanakkor a KSH közlemény szerint alkalmazásban állók közé csak az sorolható, aki a munkáltatónál munkavégzése irányuló megállapodás alapján folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában díj ellenében munkavégzésre kötelezett. Ezek a feltételek rendkívül leszűkítik az alvállalkozók, kkv-k igénybevételét.

 

D.451/34/2020.

A jogorvoslati kérelem alapján a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozóan, a műszaki leírásban rögzített érvényességi feltételt: „Ipari vezérlő számítógép: Az operációs rendszer Linux vagy Android lehet” jogszerűen írta elő az ajánlatkérő. A kérelmező arról nyilatkozott, hogy e feltétel előírásával az ajánlatkérő indokolatlanul korlátozta a versenyt, jogsértően zárta ki annak lehetőségét, hogy a Windows operációs rendszerrel egybeépített ipari vezérlő számítógépet magában foglaló LCD technológiát alkalmazó, utastájékoztatási és készpénzmentes jegyértékesítési funkciókat is ellátó berendezéssel tehessen ajánlatot. Az ajánlatkérő azt állította, hogy a sérelmezett előírása szakmailag indokolt, nem versenykorlátozó, a megvalósítással elérendő célok, az IT biztonság, sérülékenység, licencelés, frissítések, továbbfejlesztések szempontjait együttesen veszi figyelembe. A kijelölt operációs rendszer a piacon bárki számára hozzáférhetőek, ezáltal senkit nem zárt el az érvényes ajánlattétel lehetőségétől.

A KDB határozatában hivatkozott a kialakult közbeszerzési joggyakorlatra miszerint ugyan az ajánlatkérő kompetenciája meghatározni a beszerzési igényét, azonban felelősséggel tartozik azért, hogy a közbeszerzés tárgyának meghatározása során a tételes anyagi jogi előírások mellett biztosítania kell a közbeszerzési alapelvek érvényesülését is. A verseny tisztaságának és az esélyegyenlőséget előíró alapelvek alapján nem fogadható el az olyan feltétel állítása, amelynek következtében az ajánlatkérő egyes gazdasági szereplőket előnyhöz juttat, míg mások elé indokolatlan akadályokat állít vagy kizár a versenyből.

A 2014/24 irányelv 18. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében továbbá pontosításra került, hogy a közbeszerzési eljárást nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy az adott közbeszerzési eljárás kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt és hogy akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal határozták meg a közbeszerzési eljárás feltételeit, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek. Hasonlóképpen, a 2014/24 irányelv (74) preambulumbekezdése kifejti, hogy a műszaki leírásokat „olyan módon kell összeállítani, amely kivédi a verseny olyan követelmények révén történő mesterséges korlátozását, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik”. Ugyancsak ezen preambulumbekezdés szerint ugyanis „lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását [...]. Ezeknek a követelményeknek a tiszteletben tartása még inkább fontos, ha – ahogy a jelen esetben – a szerződés dokumentációjában szereplő műszaki leírások különösen részletesen kerültek meghatározásra. Minél részletesebben határozzák ugyanis meg a műszaki leírásokat, annál jelentősebb a kockázata annak, hogy az adott gyártó termékét előnyben részesítik.” [EUB C-413/17, ECLI:EU:C:2018:865, 35-37. pont]

A KDB rögzítette, hogy Ajánlatkérő nem hivatkozhat a jogorvoslati eljárásban alappal olyan indokokra, műszaki elvárásokra - a verseny meghatározott gyártmányokra szűkítését megalapozandó - amelyekkel kapcsolatos előírásokat, követelményeket nem rögzített a felhívásában, a dokumentumok körében. Az ilyen korlátozás igazolásához nem elegendő azt alátámasztani, hogy adott esetben ajánlattevőknek lehetőségük van kisebb erőforrás felhasználásával alkalmazásaik átalakítására és ily módon ajánlattételre, hanem azt kell bemutatniuk, hogy a beszerzési igény kizárólag a megjelölt gyártmányokkal (jelen esetben: Linux avagy Android) elégíthető ki.

 

D.451/34/2020.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő a konkrét gyártmányú operációs rendszerrel meghatározott beszerzési tárgy vonatkozásában a beszerzési igénye megnevezése mellett nem szerepeltette a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést. Az ajánlatkérő a műszaki leírás általános bevezetőjében formálisan deklarálta ugyan, hogy olyan esetekben, amikor meghatározott gyártmányú dologra hivatkozik, az csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében teszi és biztosítja az egyenértékűség igazolásának lehetőségét. Ezen általános nyilatkozattal ellentétesen azonban az ajánlatkérő kifejezetten a vezérlő számítógépek operációs rendszerének konkrét gyártmány szerinti megjelölésének egyértelmű, félre nem érthető célja az volt, hogy az ajánlatkérő kizárólag a megjelölt kétféle gyártmányú operációs rendszerre engedte meg az ajánlattételt.

 

D.475/20/2020.

A gyártóval kötött keretszerződés alapján a gyártó által vállalt gyártói szolgáltatások díjának árindokolásban történő további megbontása nem vizsgálható, mivel a gyártó nem alvállalkozónak, hanem polgári jogviszony szerinti közreműködőnek minősül, így árképzése az eljárásban vizsgálat tárgyává nem tehető. A gyártó árát meghatározó, keretszerződéssel igazolt adatok tényszerű adatok, így objektív alátámasztást jelentenek.

 

D.483/11/2020.

Ha az érintett ajánlattevők szakmai ajánlata teljes és pontos, abból a megajánlott eszköz és annak paraméterei megállapíthatók, de az egyik ajánlattevő nem az értékelni kívánt üzemmódban elért értéket tünteti fel a felolvasólapon, ajánlatkérő jogszerűen tisztázza a kérdést felvilágosítás-kérés keretében és jogszerűen veti ösze az ajánlatokat az azonos üzemmódban elért értékek alapján. A felolvasólap az ajánlat része, ugyanakkor az ajánlat, melyre az ajánlati kötöttség beáll, az egységes egész.

 

D.486/5/2020.

Abban az esetben, ha az egyes utak, illetve érintett útszakaszok önállóan funkcionálnak, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósítják, egyik szakasz a másik nélkül is használható, azok értéke jogszerűen részekre bontható. Ha viszont az egyes útszakaszok a funkciójuk betöltésére önállóan nyilvánvalóan nem alkalmasak, az azok építésére vonatkozó becsült értékeket jogszerűen nem lehet részekre bontani. Például körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét azok műszaki egységére tekintettel nem javasolt részekre bontani, ugyanakkor, ha két eltérő földrajzi helyen egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, azok értékét jogszerűen részekre lehet bontani.

A KDB megállapította, hogy mindkét közbeszerzés ugyanazt a célt szolgálta, mivel az volt a rendeltetésük, hogy az érintett 7 közterület útjait, járdáit szilárd burkolattal fedjék le.

A közbeszerzések műszaki tartalma is azonos volt, hiszen az ajánlatkérő a felhívásokban egyértelműen előírta, hogy – a szinte teljesen egyező tartalmú dokumentációkban részletezettek szerint – az egyes közterületeken aszfaltburkolatú utat, illetve térkő burkolatú járdát kell építeni.

 

D.478/11/2020.

Ajánlatkérő bírálati kötelezettsége felsőfokú végzettség igazolása esetén kiterjed arra is, hogy a bizonyítvány valóban felsőfokú végzettséget igazol-e, annak kiállítója jogosult-e valóban felsőfokú végzettséget igazoló bizonyítvány kiállítására.

 

D.334/22/2020.

Ajánlatkérőnek a szerződésben is előírt feltételek teljesülését megfelelő eszközökkel kell ellenőriznie és azt megfelelő módon kell dokumentálnia.

 

D.421/10/2020.

Az ajánlatkérőnek a teljesítés dokumentálása és ellenőrzése körében intézkedéseket kell tennie abban az esetben, ha az értékeléskor figyelembe vett szakember helyett más szakember végzi a szakterületére tartozó feladatokat anélkül, hogy az ajánlatkérő a szakembercseréhez hozzájárult volna.

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Online szakmai workshop a Kbt. módosításokról - PÓTALKALOM!

Online szakmai workshop a Kbt. módosításokról - PÓTALKALOM!

2021. január 18.

MÉG EGY IDŐPONT! A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó online workshop a Target Consulting szervezésében a 2021. évi új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
Online szakmai workshop a 2021. évi közbeszerzési szabályokról

Online szakmai workshop a 2021. évi közbeszerzési szabályokról

2020. november 29.

A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó online workshop a Target Consulting szervezésében a 2021. évi új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
Megszűnik a 320-as Korm. rendelet szerinti központi ellenőrzés!

Megszűnik a 320-as Korm. rendelet szerinti központi ellenőrzés!

2020. október 30.

A rendelet 2021. január 1-től hatályát veszti, de már október 30-tól nem kezdeményezhetők új ellenőrzések.

bővebben
Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

2020. május 04.

Május 1-től hatályos az a Korm.rendelet módosítás, amely a központosított közbeszerzések körébe vont számos új termékkört!

bővebben