Közbeszerzési jogesetek 1/2022.

2022. március 28.
Idén első alkalommal jelentkezünk, az elmúlt néhány hónap legérdekesebb döntőbizottsági határozataival. Érdemes átnézni a válogatást, számos tanulságos jogesetet gyűjtöttünk össze a közelmúlt "terméséből". A határozatokban napirendre kerül több, szerződésmódosítással összefüggő kérdés, a közbeszerzési eljárások nem megfelelő előkészítése, az értékelési szempontrendszer összeállítása, az immár "szokásos" aránytalanul alacsony ár vizsgálatának kérdésköre, a szakmai ajánlat tartalma, bírálata és a közbeszerzési szerződések módosítása és teljesítésének ellenőrzése is.

D.479/25/2021.

Az építési műszaki ellenőri tevékenység a jogszabályban meghatározott, az építtető felelősségi körébe tartozó feladatok ellátását jelenti, amely feladatokat a műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselőjeként lát el. Az építési műszaki ellenőr és az építtető között létrejött megbízást írásba kell foglalni. Az alvállalkozók munkájának fővállalkozói felügyelete nem azonos az építési műszaki ellenőr tevékenységével. Az építési műszaki ellenőr a kivitelezőtől független szervezet vagy személy, amely a kivitelezőtől való függetlensége révén tudja ellátni az építtető felelősségi körébe tartozó feladatait, az építtetővel kötött megbízási szerződés alapján. A műszaki ellenőri tevékenység - amely a közbeszerzési eljárás tárgyát is képezi - az építtető felelősségi körébe tartozó feladatoknak az építtető megbízásából történő ellátása, ennek következtében kizárt, hogy a fővállalkozó- alvállalkozó viszonylatában megvalósuló felügyeleti tevékenység műszaki ellenőri tevékenységnek minősüljön. 

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban az idézett hatályos kormányrendeletek összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései szerint a kérelmezők ajánlatában megjelölt szakemberek a fentiek szerinti, jogszabály által meghatározott műszaki ellenőri tevékenységet nem végezhettek. Az építési műszaki ellenőr ugyanis nem láthat el építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési munka esetében, ahol a kivitelezési feladatokat olyan gazdálkodó szervezet végzi, amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 

A Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti jogszabályi előírások alapján nem tiltott és a gyakorlatban előfordul, hogy a fővállalkozó kivitelező műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező szakembert vesz igénybe a teljesítés során, aki szakmai tudásával segíti a kivitelező valamely feladatát, pl. egy alvállalkozó szakági ellenőrzését. Fontos annak kiemelése, hogy a 266/2013. Korm. rend. 21. § (4) bekezdése alapján az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési- szerelési munka vonatkozásában. Ezen összeférhetetlenségi szabályok megsértésével végzett műszaki ellenőri tevékenység sem minősülhet jogszabály szerinti műszaki ellenőri tevékenységnek. 

 

D.507/11/2021.

A Döntőbizottság a határozatban utal a Miniszterelnökség közleményében foglaltakra, melynek értelmében az egyenlő bánásmód és átláthatóság alapelvi követelménye abban az esetben is sérülhet, amennyiben a módosítással az alkalmassági követelmények bővítésére kerül sor. Ugyanis az egyes gazdasági szereplők nem feltételen követik nyomon az olyan eljárásokat, melyek kapcsán annak megindításakor arra az álláspontra jutott, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek nem tud megfelelni és amennyiben a módosítást érzékeli is, úgy előfordulhat, hogy nem áll elegendő idő az ajánlat összeállítására, megtételére. 

Azon gazdasági szereplők, akik kizárólag az eljárás megindításakor vizsgálták meg a felhívást és az alapján elvetették az ajánlatadás lehetőségét, később nem feltétlen szereztek tudomást a módosításról. A Döntőbizottság kiemeli, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően kell felelősségteljesen kialakítania, hogy mely végzettséggel rendelkező szakember meglététét követeli meg a teljesítés során, így utóbb arra alapítottan módosítás, hogy az adott eljárásban teljesítendő feladatokat tulajdonképpen más végzettséggel rendelkező szakember is teljesíteni tudja, nem lehet elfogadható hivatkozási alap. 

 

D.433/15/2021.

A Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén a műszaki és szakmai alkalmasság előírását kizárja a Kbt., még abban az esetben is, ha a beszerzés tárgya műemléki jellegű építési beruházás. 

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet) 34. §-a műemléki jellegű építési beruházás esetén kötelezővé teszi bizonyos alkalmassági követelmények előírását. 

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése értelmében a műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében előírja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mutassa be a teljesítésbe bevonni kívánt, legalább a következő jogosultsággal vagy a jogosultság megszerzéséhez szükséges képzettséggel, illetve szakmai tapasztalattal rendelkező szakembereket. 

A speciális szabályokat tartalmazó Korm. rendelet jelen esetben nem rontja le a törvényi szabályozást, mivel a lex specialis derogat legi generali elve csak a jogforrási hierarchiában azonos szinten álló jogszabályok vonatkozásában érvényesül. 

Abban az esetben, ha a Kbt. kizárja az alkalmassági követelmények előírását, azt nem írja felül a Kormányrendelet vonatkozó rendelkezése, másként fogalmazva, a Kormányrendelet speciális rendelkezései akkor lehetnek alkalmazandók, ha a Kbt. megengedi az alkalmassági követelmény előírását. Jelen jogeset kapcsán a Kbt. kógens szabályként elrendeli, hogy ajánlatkérő nem írhat elő alkalmassági követelményt, ekként a Kormányrendelet részletszabályai nem alkalmazhatóak. 

 

D.347/10/2021.

A Kbt. 76. § (7) bekezdése szerint a szerződés tárgyához kapcsolódó az értékelési szempont, ha az adott szerződés alapján szállítandó áruhoz bármely módon kapcsolódik, ideértve az áru előállítását, nyújtását vagy a vele való kereskedés folyamatát is, vagy az áru életciklusának valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódik, még akkor is, ha érdemben nem határozza meg az áru végeredményének tulajdonságait. 

Ezen szabályozásból látható, hogy a szerződés tárgyához kapcsolódás tágan értelmezendő, a szempontnak a közbeszerzés tárgyához bármilyen formában való kapcsolódása megfelelő lehet. A fizetési határidő a szerződés teljesítésének fontos eleme, lényeges feltétele, így maga az árubeszerzéshez, a közbeszerzési tárgyához, az arra vonatkozó szerződéshez, annak teljesítéséhez kapcsolódik, még ha maga az áru tulajdonságaira, minőségére nincs is kihatással. Azonban a Kbt. 76. § (7) bekezdés utolsó fordulata ezt lehetővé teszi. 

A 76. § (3) bekezdés a) pontja, mely példálózó jelleggel mutatja be, hogy az értékelési szempont mire vonatkozhat, megjelöli a teljesítés időpontját, időszakát is, mely magában foglalja nemcsak az ajánlattevő teljesítését, hanem az ajánlatkérő szerződés teljesítését is, vagyis a beszerzett áru értékének megfizetését. 

A Döntőbizottság nem látta a fizetési határidő értékelési szempontként való előírását jogsértőnek, a Kbt. 76. § (7) bekezdésébe ütközőnek. 

 

D.518/7/2021.

A jóváhagyási terv felülvizsgálata a teljesítés során újabb energetikai megoldás esetleges alkalmazása érdekében és emiatt a teljesítés felfüggesztése nem megfelelő előkészítésre utal, különösen akkor, ha ajánlatkérő arra hivatkozik, hogy nem rendelkezik megfelelő adatokkal a döntéshez. Ajánlatkérőnek a megfelelő előkészítés körében be kell szereznie valamennyi, az eljárás megindításához szükséges műszaki adatot, elemzést, az üzemeltetési lehetőségekkel kapcsolatban is, és ezeket az információkat fel kell tüntetnie a közbeszerzési dokumentumokban. 

 

D.518/7/2021.

A szerződő felek által felvett emlékeztető is szerződésmódosításnak minősül, ha a tartalma és a Ptk. háttérszabályai alapján közös megegyezést tartalmaz, pl. a teljesítési határidő elhalasztására.

Az előre nem láthatóságra nem hivatkozhatnak alappal a felek abban az esetben, ha a szerződésmódosítás indokaként hivatkozott körülmény hosszú ideje fennáll (104.K.705.291/2020/15.). A Döntőbizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont alapján a szerződés jogszerű módosításához igazolni kell azt is, hogy az adott körülmény változásával az ajánlatkérő – kellő előrelátás mellett – nem számolhatott.

 

D.20/16/2022.

A Döntőbizottság rámutatott, hogy egy gazdasági társaságnál minden esetben merülnek fel különböző költségek, amelyek az adott közbeszerzéssel kapcsolatban lehetnek közvetlenek vagy közvetettek. Közvetlennek azok a költségek minősülnek, amelyek konkrétan kapcsolódnak az adott közbeszerzéshez, közvetettek, amelyek magához az adott közbeszerzéshez szorosan nem kapcsolódnak, azonban mivel működési költségek, így azokkal, de legalábbis egy részükkel az ajánlat összeállítása során számolni, kalkulálni kell.

A nyertes ajánlattevő kiegészítő árindokolásában bemutatott indokolásából nem következik olyan körülmény, amely arra mutatna, hogy a nyertes ajánlattevő bármelyik támadott költségelem vonatkozásában, annak bármekkora részét jelen közbeszerzési eljárás során elszámolta volna. Az ténykérdés, hogy a nyertes ajánlattevőnek, mint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szereplőnek több párhuzamosan folyó projektje lehet (valószínűleg van is) és a hivatkozott költségelemek több projektnél is felmerülnek, ebből eredően nem lehetséges a támadott költségelemek vonatkozásában az általuk keletkezett kiadást egyetlen – jelen közbeszerzés eredményeként megvalósuló – projektnél elszámolni. A Döntőbizottság rámutat, hogy attól lesz megalapozatlan a nyertes ajánlattevő ajánlati ára, illetve lehetetlen az a kötelezettségvállalása (Kbt. 73. § (2) bekezdése), hogy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozik abban a kérdéskörben, hogy ajánlati ára képzésekor egyáltalán, semmilyen mértékben sem vette figyelembe a támadott költségelemeket, amelyek az adott projekt teljesítésekor közvetetten, de felmerülnek.

Ha az egyes árelemek nem egyértelműen kerülnek bemutatásra az ajánlattevő részéről, illetve, ha az ajánlattevő nem ott kalkulálja az egyes költségeket, ahol azok felmerülnek, nem mutatja be konkrétan, hogy mekkora összeggel számolt, akkor az az ajánlatkérő számára nem ellenőrizhető és nem tud meggyőződni az ajánlati ár megalapozottságáról, teljesíthetőségéről. Az ilyen tartalmú indokolás nem alapozza meg az ajánlati ár objektív alátámasztását, a teljesíthetőség igazolását, pedig az indokolásnak erre kell szolgálnia.

 

D.519/19/2021.

Megalapozatlan és indokolatlan kizárás, a mesterségesen kialakított egységes beszerzés jogsértő és egyben versenykorlátozó, hiszen ezzel az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőket zár el az eljárásban való részvételtől, mely gazdasági szereplők csak a beszerzés egy adott részére lennének képesek ajánlatot tenni.

Az ajánlatkérőnek a részajánlattétel lehetőségének megítélése kapcsán elsőként a beszerzés tárgyát szükséges megvizsgálnia, és amennyiben a beszerzés tárgyának jellegére tekintettel a részajánlattétel lehetősége biztosítható, úgy az egyéb szempontokat megvizsgálva hozhat döntést arról, hogy ésszerű lehet-e az egyes részekre akár különböző gazdasági szereplővel több szerződést kötni, vagy adott esetben fennállnak az egységes beszerzés megvalósításának törvényi feltételei. A mérlegelés alá eső szempontok lehetnek szakmai, gazdasági, műszaki, minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontok egyaránt, az észszerűséget pedig minden esetben az adott beszerzés egyedi körülményei szerint szükséges megítélni. Amennyiben nincs ellentét a vizsgált szempontok tekintetében és a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi, akkor az ajánlatkérő biztosíthatja a részajánlattétel lehetőségét, ugyanakkor annak elmulasztása kizárólag abban az esetben kérhető számon rajta, ha azáltal indokolatlanul, az alapelvi előírásokat megsértve zár el gazdasági szereplőket az ajánlattétel lehetőségétől.

A tételes anyagi jogi szabály alkalmazása kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem köteles a felhívásban azt is megindokolni, hogy az egyes közbeszerzési részeket milyen indokból alakította ki. Egy közbeszerzési rész tárgyát többféle áru képezi, még nem sérti az alapelveket. Egyetértett azzal is a Döntőbizottság, hogy a beszerzés tárgyának jellege nem zárja ki az egységes beszerzést, és az egyéb szerződéses körülmények is lehetővé teszik az egy szerződés megkötését. Az ajánlatkérő helyesen mutatott rá arra, hogy a beszerzési rész tárgyának meghatározása nem zárja ki több gazdasági szereplő, többféle gyártású berendezés megajánlásának lehetőségét, ilyen körülményre a kérelmező sem hivatkozott. 

Az nem volt vitás, hogy a különböző gyártási technológiák, a különböző földrajzi helyekről történő eszközszállítások, az egyes gyártók, forgalmazók esetében nem azonos volumenű költségekkel járnak, és ezek az árképzésben különböző súllyal jelennek meg, de ez önmagában a piaci verseny velejárója. 

Pusztán amiatt, mert egy gazdasági szereplő azért nem tud nyertes ajánlatot adni, mert az egyik megajánlásra kerülő eszköze nem rendelkezik az ajánlatkérő által többletponttal jutalmazott előnyös műszaki tulajdonságokkal, az nem a részekre bontás jogszerűsége körében bír jogi relevanciával.

 

D.17/13/2022.

A Kbt.-ben az ajánlatkérőnek nem csak kötelezettsége, de joga is van annak meghatározásához, hogy mit kíván beszerezni. Az ajánlatkérő döntési jogosultsága – a Kbt. tételes rendelkezéseinek figyelembevételével – az is, hogy mely paramétert tekinti a beszerzési igényéhez kapcsolódó olyan értékelési szempontnak, ami alapján a legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az orvos-szakmai prioritások felállítása az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik.

 

D.523/8/2021.

A Kbt. 28. § (1) bekezdésével összefüggésben a közbeszerzési eljárás előkészítése körében, amennyiben az adott közbeszerzés tárgyát árubeszerzés képezi, azonban a tárgyi eszközök beépítésének helyéül szolgáló gyárépületet fel kell építeni, és a gyárépület megépítésének helyszíne, a gyárépület bankhitelből történő finanszírozása az árubeszerzés teljesítésének előfeltétele, az ajánlatkérő nem hivatkozhat külső körülményekre, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthatott előre.

A COVID-19 járványhelyzetre való általános hivatkozás az olasz gyártó gyártásleállításával kapcsolatban nem alapozza meg a szerződésmódosítást, az okot dokumentáltan alá kell támasztani, csakúgy, mint az ok-okozati összefüggést.

 

D.532/11/2021.

Tárgybani esetben a beszerző a Sajószöged, Ady E. u. 37. szám alatti óvoda felújítása kapcsán kötötte meg az óvoda épületének és konyhájának fejlesztésére vonatkozó szerződést, továbbá az óvoda udvarának felújítására vonatkozó szerződéseket és a jelen esetben vizsgált építés előkészítési és helyreállítási munkák tekintetében is a szerződést. Ezek a szerződések mind az óvoda felújítása érdekében kerültek a beszerző által megkötésre, egy célt szolgáltak, az óvoda épületének és udvarának fejlesztését. A KDB álláspontja alapján a teljes építési beruházás tehát az óvoda épületének és udvarának felújítása tekintendő, mely műszaki szempontból funkcionális egységet képez. Így az e körben megjelölt szerződések mindegyike egy építési beruházáshoz kapcsolódtak, szorosan, közvetlenül összefüggtek, egy projekt részei voltak. Az egy építési beruházás megvalósításához szükséges munkákat, azok becsült értékét pedig egybe kell számítani a beszerzés értékének a meghatározása során.

Az egybeszámítás vizsgálata során nem bír relevanciával, hogy egy építési beruházás egyes részei esetleg különböző forrásból, részben támogatásból, részben saját forrásból valósulnak meg. A finanszírozás forrása nem befolyásolja a beruházás becsült értékének meghatározását.

A Döntőbizottság mindezek alapján megállapította, hogy a Sajószöged, Ady E. u. 37. szám alatti óvoda felújítása tárgyában az óvoda épületének és konyhájának, valamint udvarának fejlesztése által a hozzá kapcsolódó építés előkészítési és helyreállítási munkákkal együtt egy építési beruházás valósult meg a beszerző által e vonatkozásban megkötött szerződésekkel.

 

D.512/14/2021.

Jelen esetben az volt megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazolások valamennyi ajánlatkérő által előírt kötelező tartalmi elemet nem tartalmazták, azokban a teljesítés ideje nem került feltüntetésre, hiányzott a szerződést kötő fél címen kívüli elérhetősége is, ezért az ajánlatkérőnek a fent hivatkozott jogszabályi előírások alapján is e vonatkozásban hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania.

Azon túl, hogy a benyújtott dokumentumok jogszabályi előírásoknak nem feleltek meg, a Döntőbizottság nem tudta elfogadni az ajánlatkérő köztudomású tényekre alapított érvelését sem. Nem vitatva, hogy a köztudomásnak nem feltétele az, hogy a kérdéses tény széles körben ismert legyen, ugyanakkor a köztudomású tényeket egy meghatározott csoport tagjainak ténylegesen ismerni kell. A jelen esetben egy adott beruházás ajánlatkérő által elvárt napra pontos teljesítésének időtartama, vagy a teljesítés pontos helye köztudomású ténynek nem tekinthető, még akkor sem, ha bizonyos internetes forrásokban az fellelhető.

 

D.503/9/2021.

A mobil színpad építése (védőtetővel, hangfallal) melynek célja, hogy rendezvények esetén azt fel lehessen állítani, majd el lehessen távolítani, nem építési beruházás, mivel nem helyhez kötött műszaki alkotásra vonatkozik. A beszerzés árubeszerzés beállítással és üzembe helyezéssel, az építési beruházási munkák járulékos jellegűek, melyek az árubeszerzés részeként is beszerezhetőek. 

 

D.508/11/2021.

A végleges vízjogi létesítési engedélyt ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően be kell szereznie és a közbeszerzési dokumentumok részévé kell tennie figyelemmel a 322/2015. Korm. Rendelet 1. sz. mellékletére is. Ennek ismerete a megalapozott ajánlattételhez szükséges ajánlattevők részéről, figyelemmel annak kötelező szakhatósági előírásaira is. A közbeszerzési eljárást megelőző előkészítés körében ajánlatkérő köteles tájékozódni arról, hogy az építési beruházás kivitelezéséhez milyen engedélyek beszerzése szükséges.

 

D.538/9/2021.

Ajánlatkérő nem hivatkozhat kellő gondossággal előre nem látható körülményre, ha az eljárás megindítását megelőzően nem egyeztet egy szorosan kapcsolódó műszaki előfeltételt érintően a közmű szolgáltatóval, mint engedélyezővel.

 

D.545/16/2021.

Amennyiben Ajánlatkérő előírja az ártáblázatban a termék (HEPA szűrő) gyártójának és típusának megadását is, ugyanakkor a gyártónak - a honlapján szereplő adatok alapján - nincs külön típus, altípus megjelölése, hanem a szűrési minőséggel és a szűrő anyagával jelzi az egyes "típusokat", akkor az így feltüntetett adat megfelel a típusmegjelölésnek, az ajánlat ebből az okból nem érvénytelen. 

 

D.541/11/2021.

Az Európai Bizottság a közbeszerzési auditok során jellemzően aggályosnak, a versenyt aránytalanul szűkítőnek találta, ha az ajánlatkérő négynél több, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelte meg az ajánlattétel feltételeként. Az említett négy főnél magasabb számú szakember alkalmassági követelményként történő előírása legfeljebb különösen indokolt, egyedi esetekben lehet elfogadható. [...]

Az uniós audittapasztalatok alapján alkalmassági követelményként kizárólag a szerződés teljesítéséhez kulcsfontosságú szakemberek meglétét lehetséges előírni, míg a többi szükséges szakember szerződéskötési feltételként szerepeltethető. Emellett csak olyan szakemberek bemutatását írhatja elő az ajánlatkérő, akik a szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódnak, és akiknek a tapasztalata a teljesítés szempontjából alapvető fontosságú.

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő több éves épület- és járműtakarítási szolgáltatás elvégzésére írta ki felhívását akként, hogy részletesen meghatározta az elvégzendő feladatokat, annak konkrét paramétereit, mennyiségét és az elvárt követelményeket. Az ajánlatkérő a műszaki, szakmai alkalmassági követelmények között (M/2.3) 1 fő „Fertőtlenítés, valamint az erre használatos anyagok és eszközök vizsgálata és ellenőrzése” szakterületen engedéllyel rendelkező egészségügyi szakértővel való rendelkezést fogalmazott meg.

A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a kérelmező által bemutatott jogszabályi rendelkezések sem tartalmaznak olyan szakértő által ellátandó feladatot, mely az ajánlatkérő által előírt szolgáltatás ellátásához elengedhetetlen lenne. Elfogadta a Döntőbizottság azon kérelmezői hivatkozást, mely szerint a szakértő tevékenysége egészségügyi szolgáltatáshoz, egészségügyi intézményhez kapcsolódik. Jelen beszerzés nem egészségügyi szolgáltatás, és az ellátandó feladat elvégzésének helye sem egészségügyi intézmény. 

A Döntőbizottság nem tudta megállapítani, hogy ajánlattevői adott szakterület szerinti személye nélkül a szerződés nem teljesíthető, személye a teljesítéshez kulcsfontosságú különös tekintettel arra, hogy maga az ajánlatkérő határozta meg az ellátandó takarítási feladat során alkalmazandó eszközök, anyagok listáját.

 

D.484/14/2021.

A Kbt. általános ellenőrzési és dokumentálási kötelezettséget ír elő a szerződéses kötelezettségek vonatkozásában is, tehát nem kizárólag a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítés esetére. A törvényi szabályozás célja az, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítését, nem teljesítését, vagy nem szerződésszerű teljesítését felügyelje, ellenőrizze és dokumentálja, és amennyiben arra sor került, a szerződésszegéssel kapcsolatos igényeit érvényesítse.

Mindezek közül külön kiemeli a Kbt. 142. § (1) bekezdése azon szerződéses kötelezettségek teljesítésének dokumentálását és ellenőrzését, amelyek az értékelés során figyelembevételre kerültek.

A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő többlet végzettségi követelményeket (nyelvvizsga) támaszt a nyertes ajánlattevő munkavállalóival szemben, akkor ezeknek a többlet végzettségi követelményeknek a meglétét ellenőriznie szükséges, illetőleg elvárható az ajánlatkérőtől, - továbbá annak az ellenőrzéssel megbízott képviselőjétől -, hogy a többlet végzettséget igazoló dokumentumok megfelelőségét képes legyen felismerni. 

A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. 142. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem csak ellenőrizni köteles a szerződés teljesítését, hanem az ellenőrzések eredményét dokumentálnia is kell, és ezeket a dokumentumokat meg is kell őriznie. Nem tesz eleget a Kbt. 142. (1) bekezdése szerinti ellenőrzési és dokumentálási kötelezettségének az ajánlatkérő, ha a teljesítéshez előírt nyelvvizsga bizonyítványok ellenőrzése során nem észleli azok egyikének nem megfelelőségét, azt nem dokumentálja, és nem intézkedik a továbbiakban a szerződéses előírás betartatása érdekében.

 

D.520/11/2021.

A felolvasólapon összesített nettó ajánlati árat (HUF) forintban kellett megadni, azaz annak minden költségelemet – anyagköltséget és munkadíjat is - kellett tartalmaznia. A munkadíj összesített összege 6.301.800.-Ft volt, amelyet a felolvasólapon szereplő teljes, tehát összesített ajánlati ár nem tartalmazott, azt a kérelmező az ajánlati árában nem vette számításba, abba nem számította bele. Az ajánlatban tehát két ajánlati ár szerepelt, 95.027.645.-Ft a felolvasólapon, 101.329.445.-Ft az árazott költségvetés főösszesítőjének adatai alapján. Az ajánlatkérő a két ár közötti ellentmondás feloldására felhívta a kérelmezőt. A kérelmező a főösszesítőn rögzített ajánlati árat kérte figyelembe venni és az eltérés indokaként adminisztrációs hibára hivatkozott.

A felolvasólapon szereplő megajánlást módosítani jelen esetben nem lehet, tekintettel arra, hogy a felolvasólapon szereplő értékelési szempont, az összesített nettó ajánlati ár nem tekinthető nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó adatnak. Az ajánlatkérő a felolvasólapon rögzített megajánlást vette figyelembe, annak módosítása, változása jelentős adatot érintene, egyértelműen befolyásolná a felolvasólapon megadott árat, azt 6.301.800.-Ft-tal megemelné. A főösszesítőn és a részletes ártáblázatban a munkadíjjal növelt ajánlati ár került meghatározásra, beazonosítható módon a munkadíjjal a felolvasólapon szereplő ár esetében a kérelmező nem számolt. Ekként pedig két különböző, egy munkadíjjal növelt (főösszesítő szerinti 101.329.445.-Ft) és egy munkadíjjal nem megnövelt (felolvasólap szerinti 95.027.645.-Ft) összegű ajánlati ár került feltüntetésre az ajánlatban. Két különböző ajánlati árat megadni az ajánlatban nem lehetett, a kérelmezőt nem illette meg a választás joga, hogy utóbb döntse el, melyik ajánlati árat vegye figyelembe az ajánlatkérő.

A felolvasólap javítása önmagában nem abszolút kizárt, azonban a javításnak meg kell felelnie a Kbt. 71. § (8) bekezdésében, valamint - amennyiben annak feltételei fennállnak - a Kbt. 71. § (11) bekezdésében foglaltaknak.

A hiba javítása nem felelne meg azon konjunktív feltételnek sem, hogy az ajánlattevők közötti sorrendet nem befolyásolná. A kérelmező az ajánlata felolvasólapján a második legkedvezőbb ajánlati árat adta meg. Amennyiben a felolvasólapon szereplő összeg a javítás eredményeként 95.027.645.-Ft-ról 101.329.445.-Ft-ra emelkedne és az ajánlatkérő ezt venné figyelembe az értékelés során, a kérelmező a harmadik helyre kerülne, amellyel módosulna az ajánlattevők közötti sorrend is. Annak nincs relevanciája, hogy a sorrend módosulása a kérelmező részére előnyös vagy hátrányos változást hozna. Nem foghat helyt a kérelmező azon hivatkozása tehát, hogy az ajánlati ára nem változna és ezért a felolvasólap javítása nem befolyásolná a sorrendet. A kérelmező két ajánlati árat rögzített, mint összesített nettó ajánlati ár, egyet a felolvasólapon, egyet az árazott költségvetés főösszesítőjén és ezzel az értékelésre kerülő ajánlati ár tekintetében két különböző, egymásnak ellentmondó ajánlatot adott. Az ajánlatkérő nem köteles ezen árak közül eldönteni, hogy a kérelmező szándéka szerint melyik összesített nettó ajánlati árat vegye figyelembe, mint a kérelmező megajánlását. 

 

D.526/16/2021.

Ajánlatkérő csak olyan szakmai értékelési részszempontot alkalmazhat, amely valóban kedvező számára és ezt a Döntőbizottság kifejezett felhívására igazolni is tudja.

 

D.515/15/2021.

A jelen esetben az a speciális helyzet állt elő, hogy az összegezés megküldését (2021. október 28.) követően a Kbt. 45. § (1) bekezdésben megjelölt határidőben kérte a kérelmező az iratbetekintést a nyertes által az aránytalanul alacsony ára vonatkozásban benyújtott indokolás tekintetében. Ezen időpontban a nyertes ajánlati ára tekintetében csak ezen irat állt rendelkezésre. Ennek megtekintését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárásban kért az ajánlatkérő egy újabb iratot a nyertes ajánlattevőtől, az ajánlati ára alátámasztását célzó, korábban benyújtott indokolásának a kiegészítését kérte. A kiegészítő árindokolás 2021. november 16-án került benyújtásra. A kérelmező ezen újonnan keletkezett iratot is meg kívánta tekinteni, mert ezen kiegészítő árindokolás szorosan kapcsolódik a nyertes ajánlattevő által korábban benyújtott indokoláshoz, melyek alapján kívánt meggyőződni a kérelmező a nyertes ajánlati árának megalapozottságáról. Már ezen kiegészítő árindokolás benyújtásáig eltelt a Kbt. 45. § (1) bekezdésben rögzített határidő, vagyis maga az irat keletkezése előtt lejárt az irat megtekintésére vonatkozó határidő.

Azaz egy olyan joghelyzet merült fel a közbeszerzési eljárásban, amely a Kbt. által nem szabályozott.

A jogkérdés eldöntéséhez a Döntőbizottság a Kbt. irányadó rendelkezéseinek komplex – azaz nemcsak nyelvtani, hanem történeti, rendszertani, logikai, teleológiai - vizsgálatát az alábbiak szerint végezte el.

Elöljáróban a Döntőbizottság kiemelte, hogy a nyelvtani értelmezés nem válhat kizárólagossá a jogszabály értelmezés kapcsán. „Különösen akkor nem, ha a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése ellentétben áll a jogalkotó által deklarált jogalkotási célokkal, és a szabályozás rendszerével, alapelveivel [...] A Kbt. jelen perben vitatott tartalmú rendelkezése tekintetében is komplex jogértelmezési kötelezettség áll fenn. A jelentéstartalmat ezért nemcsak nyelvtani és kontextuális, hanem logikai és rendszertani jogértelmezési módszerekkel is vizsgálni kell a teleologikus módszer mellett. Ennek során a Kbt. egészére, annak összefüggő rendszerére is figyelemmel kell lenni” (Fővárosi Törvényszék 103.K.704.732/2020/9. [21] bekezdés).

Az Alaptörvény 28. cikke szerint „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Az Alaptörvény hivatkozott cikkhez fűzött indokolása szerint „Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok és közvetetten más közhatalmi szervek jogértelmezésére irányadó szabály, amely a jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan ad eligazítást, iránymutatást. A törvény - a rendelkezéshez kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot [lásd erre vonatkozóan például a 3325/2012. (XI. 12.) AB végzést, 3231/2014. (IX. 22.) AB végzést], valamint a Kúriának a rendelkezéssel kapcsolatos értelmezését [lásd például a Kúria Mfv. 10.272/2015/4. számú döntését] nem érintve - megállapítja, hogy a teleologikus jogértelmezés keretében a bíróságoknak elsősorban a jogalkotó által meghatározott célt kell figyelembe venniük.”

Maga a Kbt. is utal arra, hogy a Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásakor, illetve jogszabályban nem rendezett kérdések esetében a szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.

A Döntőbizottság rögzíti, hogy nincs akadálya annak, hogy az ajánlattevő akár több alkalommal is iratbetekintést végezzen. Ugyanakkor tárgybani esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által benyújtott iratbetekintési kérelmeket nem lehet elkülönülten kezelni. A kérelmező - az ajánlatkérő által sem vitatottan - a Kbt. 45. § (1) bekezdése szerinti határidőben nyújtotta be az első iratbetekintési kérelmét, amely a vélelmezett jogsértés megjelölése okán kiterjedt az utóbb benyújtott kiegészítő árindokolás dokumentumra is. A kérelmezőnek olyan helyzetbe kell kerülnie – a Kbt. 148. § (7) bekezdés c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel –, hogy amennyiben kíván, jogorvoslati kérelmet tudjon benyújtani.

A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ezen követelmény megjelenik a Kbt. 45. § (1) bekezdésében is, ahol a jogalkotó előírta, hogy az ajánlatkérő a betekintést „a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani”

A fentiekben kifejtettek szerint a Kbt. 45. § (1) bekezdésének komplex értelmezése alapján – figyelemmel a jogalkotó által deklarált jogalkotási célokra, és Kbt.-ben rögzített nyilvánosság és átláthatóság alapelveire, a kapcsolódó szabályozás rendszerére, történetére is – a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha a kérelmező iratbetekintését – az első iratbetekintési kérelemre hivatkozással – engedélyezi.

 

D.515/15/2021.

Az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által előírt műszaki tartalomra, az ajánlatkérő által rögzített adatok alapján kell az ajánlatát megtennie, nem írhatja felül az ajánlatkérő által előírt adatokat saját tapasztalata által. Az ajánlatkérő által előírtak kötik az ajánlattevőket, különösen a műszaki leírásban előírtak, a mennyiségi adatok, az ajánlatok összehasonlíthatósága, a verseny tisztasága érdekében is.

Kizárólag az adott szerződés teljesítése során felmerülő költségeket, körülményeket kell és lehet figyelembe venni. Egy másik szerződés teljesítése során felmerülő előnyös körülményeket tárgybani szerződés kapcsán nem lehet figyelembe venni, nem lehet azzal kalkulálni, mert ezen szerződés teljesítése során azon előnyös körülmény esetlegesen nem merül fel. 

A nyertes ajánlattevő a kiegészítő indokolásában sem cáfolja azt, hogy a további 6+6 hónap meghosszabbítás esetére külön nem kalkulált bér és egyéb költségek növekedésével, hanem arra hivatkozik, hogy az eredményből béremelést tud majd biztosítani, illetve egyéb kedvezményekkel nem számolt. Az eredményből való béremelés biztosítására való hivatkozás nem elfogadható, a Döntőbizottság és bíróság kialakult álláspontja szerint a tartalékok nem képezhetik előre meghatározott, de rosszul kalkulált költségek forrását. A keresztfinanszírozás tilalmára tekintettel az adott költségeket a felmerülésük helye szerint, felmerülés tárgya szerinti költségelemben szükséges kalkulálni, így egy bérköltséggel kapcsolatos hiány nem orvosolható a tartalékból való feltöltés, átcsoportosítás révén.

A Döntőbizottság osztotta a kérelmező álláspontját a tekintetben is, hogy a 2022. évre a nyertes által kalkulált garantált bérminimumnak a 7%-os emelése alacsony a korábbi évekhez viszonyított százalékos mértékű emelkedésekhez képest, már 12 hónapra vonatkozóan is, nemhogy még további akár 12 hónapra. 

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az indokolásban és kiegészítő indokolásban bemutatott adatok alapján nem kalkulált a szerződés időtartamát tekintve a 12 hónapot meghaladó 6+6 hónapos további szerződés hosszabbítási időszakban bekövetkező bér és egyéb költségek növekedésével. Így a nyertes kalkulációjából hiányzó, a szerződés meghosszabbítása során felmerülő többletköltségek hiányossága miatt az ajánlati ár nem megalapozott, az indokolásban és kiegészítő indokolásban bemutatott adatok nem támasztják alá a szerződés teljesíthetőségét, nem tartalmaz minden felmerülő költséget, ezért az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz.

 

D.494/15/2021.

A hiánypótlás részeként csatolt „HIÁNYPOTLÁS EGER 2 RÉSZ20210920_19530267.pdf” 25. oldalán, illetve a korábban 2021. augusztus 26-án benyújtott „2.zip” fájlban a szakember nevét tartalmazó mappában megtalálható N.T. rendelkezésre állási nyilatkozata, melyen látható, hogy a pdf dokumentumként benyújtott nyilatkozat aláírása egy másik dokumentumból lett rászerkesztve. Az ajánlatkérő azonban erre a körülményre semmilyen formában nem rendelt el hiánypótlást.

A benyújtandó nyilatkozatokra a Kbt. 41/A. § (1) bekezdése tartalmazza az alapvető szabályokat, mely szerint ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.

Amennyiben az ajánlatkérőnek a nyilatkozat létrejötte, valódisága körében kételye merült fel, köteles lett volna hiánypótlás keretében tisztázni és a nyilatkozatot megfelelő formában pótoltatni, melyet az eljárása során elmulasztott.

 

D.514/14/2021.

Az ajánlatkérő mindazon túl, hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy köteles megadnia, hogy az a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét ne sértse, tartózkodnia kell attól, hogy a megadott válasz ne eredményezze a közbeszerzési dokumentumok módosítását, így az sem a közbeszerzési dokumentumokon belüli ellentmondások feloldására, sem a közbeszerzési dokumentumokban megjelenő adatok korrigálására nem szolgálhat. Amennyiben a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja határidőben megadni, vagy a tájékoztatással egyidejűleg az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, abban az esetben a Kbt. 52. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárnia.

A kérelmező általánosságban arra hivatkozott, hogy az eredetileg megtenni kívánt ajánlatát az ajánlatkérői tájékoztatásra tekintettel oly mértékben kellett volna átalakítania, amely – minden egyes vélt módosítás esetében – a kérelmezői gazdasági társaság legfőbb szervének, a közgyűlésnek az előzetes jóváhagyását igényli, amely időigényes folyamat, és ezért nem minősíthető nem jelentősnek, így a Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja alól mentesítő kivételes esetnek a tárgybani eljárás. Ezen kérelmezői indok valóságtartalmát a Döntőbizottságnak nem kellett ellenőriznie, mivel nem a kérelmező személyes helyzetére, annak saját belső működési folyamataira szabottan, hanem objektív alapokon kellett mérlegelnie, az észszerűség határain belül, az eset specifikumainak figyelembevételével kellett azt megítélnie, hogy amennyiben az ajánlatkérő tájékoztatása módosított a közbeszerzési dokumentumokon, az lényegesnek minősült-e vagy sem.

Amennyiben a kiegészítő tájékoztatással ajánlatkérő a korábbi előírásából egyértelműen következő értelmezést teszi egyértelművé (pl. a teljesítési határidőre tett vállalás az opciós mennyiség szállítására is vonatkozik), akkor ez a tájékoztatás nem olyan jelentőségű módosítás, amely miatt ajánlatkérőnek a még rendelkezésre álló 14 naphoz képest további határidőt kellett volna biztosítania.

Hasonlóan nem jelentős az a módosítás sem a Kbt. 52. § (5) bekezdése szempontjából, amely alapján ajánlatkérő a Ptk.-ból kógens jelleggel következő szabállyal hozza összhangba előírását.

Az 1. kiegészítő tájékoztatás 3. válaszával az ajánlatkérő a szerződéstervezet 14. pontjából törölte az alábbi mondatot: „A Felek írásbeli közös megállapodással a Szerződést bármikor megszüntethetik.”

A kérelmező a kérelmében a jogsérelmet abban jelölte meg, hogy a módosítás amiatt jelentős, mert az ajánlatkérő korlátozta a szerződés megszüntetésének lehetőségét, és ez jelentősen kihat az árképzés során kalkulálható „kockázati tartalék” mértékére. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatással nem zárta ki a szerződés közös akarattal történő megszüntetését. 

A Nagykommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez (szerk.: Dezső Attila) c. jogértelmezést segítő szakanyag az alábbi áttekintést adta a közbeszerzési szerződések megszüntetésére vonatkozó Kbt.- szabályozásnak:

„A szerződések megszüntetése főszabályként nem képezi a közbeszerzési szabályozás tárgyát, a közbeszerzési jog azt alapvetően nem korlátozza. (..) Önmagában a szerződés megszüntetése és a polgári jog, illetve a szerződés szabályai szerint a felek között ehhez kapcsolódó elszámolás - amennyiben nincsenek kifejezetten visszaélésre utaló körülmények - az egyenlő bánásmód és a transzparencia elvének sérelmét nem veti fel. Adott esetben az egyedi körülmények mutathatnak azonban arra, hogy az ajánlatkérő visszaélésszerűen él a szerződés megszüntetésével. Sértheti az egyenlő bánásmód elvét, és közbeszerzési jogi szempontból is jogellenes lehet, ha a körülmények összessége arra mutat, hogy a szerződés megszüntetése pusztán a nyertes ajánlattevő félreállítását célozta, és például nem sokkal később ugyanazon feladatra más gazdasági szereplővel köt az ajánlatkérő szerződést. Az alapelvek sérelmét felvető sajátos körülmények hiányában azonban álláspontunk szerint a közbeszerzési jog szempontjából általában a szerződés megszüntetése nem ütközik akadályba.”

A Fővárosi Ítélőtábla a Gf. 40.083/2021/7. számú ítéletében úgy foglalt állást, hogy „a Kbt. 143. §-ának kógens rendelkezései nem szabályozzák kimerítően a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések megszüntetésének lehetséges módjait, pusztán néhány olyan speciális esetet rögzítenek, amelyek kiegészítik a jogviszonyra általános jelleggel irányadó Ptk. szabályait. Mind a Kbt. 2. § (8) bekezdése, mind a [..] kifejezetten utal arra, hogy a külön nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásai irányadók. A 143. § alcíme is arra utal, hogy a Kbt. a felmondásnak, illetve az elállásnak csak sajátos, kifejezetten a közbeszerzéshez kapcsolódó eseteit kívánta többletlehetőségként, illetőleg kötelességként meghatározni, és nem célja a szerződés megszüntetésének kimerítő szabályozása. (..) [35. pont]

A helyes jogértelmezés tehát az, hogy a kifejezett ellenétes kikötés hiányában a szerződés közös akarattal történő megszüntetésének lehetősége főszabály szerint nem kizárt, figyelemmel a Kbt. 2. § (8) bekezdésében és a szerződéstervezet 15. pontjában foglaltakra.

 

D.481/7/2021.

A Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia a hivatalbóli kezdeményezés alapján, hogy az ajánlatkérő a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel jogszerűen határozta-e meg a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása értékelési részszempontot 25-ös súlyszámmal. 

A Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja azt a követelményt határozza meg, hogy az értékelési részszempont tényleges jelentőségével arányban álló szorzószámot köteles az ajánlatkérő megadni súlyszámként. Sem a Kbt., sem más jogszabály nem rendelkezik arról, hogy miként határozható meg az értékelési részszempont tényleges jelentőségével arányban álló súlyszám.

A Döntőbizottság rendelkezésére álló adatok alapján nem lehetett arra a következtetésre jutni a fentiek alapján, hogy az ajánlati ár értékelési részszemponthoz a jogszabály által megengedett maximális nagyságú súlyszám jelentőségét nagyban lecsökkenti a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása értékelési részszemponthoz megadott 25-ös súlyszám.

Nem áll a Döntőbizottság rendelkezésére olyan tény, adat, amely arra enged következtetni, hogy a 25-ös szorzószám magas súlyozásnak minősül, továbbá, hogy a kérdéses súlyszám nem áll arányban az értékelési részszempont jelentőségével.

 

D.453/10/2021.

Ugyanazon kötelem tekintetében ugyanazon dátummal egy helyes adatokat tartalmazó és egy hibás szerződés esetén nem áll fenn jogsértés a nem megfelelő tartalommal való szerződéskötés tekintetében.

 

D.453/10/2021.

Az eljárásban magasépítési kivitelezésre vonatkozó tapasztalat került előírásra a szakember vonatkozásában az alkalmasság részeként. 

A KDB megállapította, hogy nem fogadható el az adott időszak egészére vonatkozó tapasztalat, ha az alapján nem egyértelmű, hogy annak minden eleme az előírt magasépítési kivitelezésre vonatkozott. 

A Döntőbizottság rögzítette továbbá, hogy ha a munkakör alapján a munkáltatónál elvégzett tevékenységek magasépítési kivitelezésnek minősülnek, az adott cégnél eltöltött teljes idő elfogadható szakmai tapasztalati időnek. 

Ha a luxusépületek kivitelezésére vonatkozik a tapasztalat, az nem feltétlenül magasépítési tapasztalat, mivel az lehet közműépítés vagy mélyépítés is.

A napelemes rendszerek telepítése is csak akkor minősül megfelelőnek, ha azokat épületre telepítik.

 

D.461/6/2021.

Ajánlatkérő a megfelelő előkészítésre vonatkozó kötelezettsége (Kbt. 28. §) alapján nem határozhat meg egy előre által megadott áron beárazandó, de műszaki tartalmát tekintve nem kidolgozott, nem konkrét tételt. (Jelen eljárásban Ajánlatkérő a költségvetésben szerepeltett egy Belső építészet munkatételt, amellyel kapcsolatban rögzítette a beárazandó összeget, ugyanakkor nem határozta meg annak műszaki tartalmát.)

 

D.410/10/2021.

A Kbt. 138. § (4) bekezdése alapján az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült.

A KDB osztotta a kezdeményező azon álláspontját, mely szerint a Kbt. 138. § (4) bekezdés első mondatában a jogalkotó csupán annyit rögzít, hogy a nyertes ajánlattevő az ilyen szakembert köteles bevonni a szerződés teljesítésébe. Ezen kötelező bevonás módjáról, intenzitásáról a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést, azaz a Kbt. 138. § (4) bekezdés szerinti szakember közreműködése szükségességének a sajátosságait mindig a konkrét, egyedi szerződés specifikumai határozzák meg. A bevonás minimális mértékének, módjának vizsgálatánál a vonatkozó ágazati szabályozás is figyelembe veendő.

A fenti tények alapján az ajánlatkérőt kötelezettség terheli annak ellenőrzésére, hogy az alkalmasságot igazoló szakember részt vett-e a teljesítésben és ezen szakember esetében a Kbt. 138. § (2) bekezdésben foglaltaknak és a szerződéses előírásoknak megfelelő volt-e a teljesítés, valamint az értékelési részszempontként figyelembe vett szakember részt vett-e a teljesítésben és ezen szakember esetében a Kbt. 138. § (4) bekezdésben foglaltaknak és a szerződéses előírásoknak megfelelő volt-e a teljesítés.

 

D.408/9/2021.

Építési beruházás esetén az ajánlatkérő nem teheti meg - az eljárás megfelelő előkészítésére vonatkozó előírás alapján sem - hogy a beszerzés tárgyát képező kerítésépítéssel kapcsolatos paramétereket nem határozza meg. A megvalósítandó munkák megtervezése, az elvárások meghatározása ajánlatkérő feladata és felelőssége, amelynek hiányában ajánlattevők nem tudnak összehasonlítható ajánlatot tenni.

 

D.480/26/2021.

A felvilágosítás kérés formájában kiadott, burkolt árindoklás-kérés, illetve az arra adott elégtelen válasz nem alapozza meg az aránytalanul alacsony ár miatti érvénytelenné nyilvánítást, a jogintézmények között ilyen átjárás nincsen.

 

D.467/17/2021.

Az a körülmény, hogy a kérelmező az üzleti titkot tartalmazó iratokba nem nyerhet betekintést, nem akadálya annak, hogy a kérelmező vélelmezze a másik gazdasági szereplő ajánlatával kapcsolatos jogsértést, főként miután azonos piacon tevékenykedő gazdasági szereplőről van szó.

A KDB ugyanakkor kiemelte ekörben, hogy a 2018. évi LIV. törvény rendelkezéseinek esetleges megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, a KDB a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő eljárásának jogszerűségét vizsgálhatja.

 

D.392/14/2021.

Ha ajánlatkérő feltételes közbeszerzési eljárást indít, és a felhívásban rögzíti, hogy az uniós és hazai társfinanszírozású projekt esetében, amennyiben a nyertes ajánlatban foglalt vállalkozási díj ezen finanszírozási forrásokat meghaladja, a fennmaradó részt saját költségvetéséből biztosítja, de nem határozza meg nyilvánosan ennek fedezeti korlátját, összegének felső határát, akkor utóbb nem térhet el ettől az előírásától és nem hivatkozhat a fedezet hiányára akkor, amikor a támogatásokat egyébként megkapta. 

 

D.464/14/2021.

A Ptk. rendelkezési nem alkalmazhatók közvetlenül a közbeszerzési eljárás folyamatban léte alatt olyan kérdésben (jelen esetben ajánlati kötöttség), amelyben a Kbt. kógens rendelkezést tartalmaz, és nem enged azoktól való eltérést. Igaz ez akkor is, ha a Kbt. által szabályozott jogintézményt a Ptk. is szabályozza.

 

D.420/22/2021.

Következetes a döntőbizottsági és a bírósági gyakorlat abban, hogy a beszerzési igény megalapozottsága, annak valódiságának feltárása nem vitatható (19.K.30.971/2008/14.)

Kövesse szakmai blogunkat!

további híreink

Aktuális

Ismét közbeszerzési szakreferens képzés indul!

Ismét közbeszerzési szakreferens képzés indul!

2022. január 17.

Az OKJ megszűnésével sem állt meg az élet a közbeszerzési szakképzések terén.

bővebben
Elérhető a Közbeszerzési Hatóság éves szerződésellenőrzési terve!

Elérhető a Közbeszerzési Hatóság éves szerződésellenőrzési terve!

2022. január 10.

81 db közbeszerzési szerződést biztosan ellenőrizni fog idén a Hatóság, íme a lista!

bővebben
Megszűnő egyetemes villamos energia szerződések a közszférában!

Megszűnő egyetemes villamos energia szerződések a közszférában!

2022. január 07.

2022. február 1. napjával nagy változások jönnek az egyetemes villamos energia piacon

bővebben
Az Üvegkapu bevezetésének közbeszerzési vonatkozásai

Az Üvegkapu bevezetésének közbeszerzési vonatkozásai

2022. január 07.

Módosult a 322/2015. Korm. rendelet, a változások a január 1. után induló, 700 M Ft-ot elérő értékű építési beruházásokat érintik!

bővebben