Közbeszerzési jogesetek 2/2020.

2020. március 24.
Ismét eltelt kb. 2 hónap, így újra leültünk összegyűjteni az elmúlt időszak érdekesebb döntőbizottsági határozatait. Van köztük jópár nagyon érdekes döntés, többek között a részajánlattétel indoklásáról, összeférhetetlenségi kérdésekről, az állandóan napirenden levő hiánypótlásról, egybeszámítási gyakorlatról és különböző szerződésmódosítási esetekről is, egyszóval érdemes elolvasni!

D.28/13/2020.

Az aláírás nem tekinthető cégszerűnek, ha nem felel meg az aláírási címpéldány, az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintának, azaz nem kerül feltüntetésre a cég előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve az aláírás alá vagy fölé a címpéldányban foglaltak szerint. Az ilyen módon hibás előszerződés megfelelő formában való benyújtásának elmaradása hiánypótlási felhívás ellenére, az ajánlat érvénytelenségét eredményezi a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Ha az üzleti gyakorlatra figyelemmel egyértelmű volt, hogy az első hiánypótlás is magában foglalta a megfelelő cégaláírás pótlását, a később részletesebben megfogalmazott, kiemelt részeket tartalmazó hiánypótlás nem megengedett, az ismételt hiánypótlás tilalmába ütközik.

 

D.26/12/2020.

A részekre történő ajánlattételi lehetőség biztosításának kizárása eltérő beszerzési tárgyak (jelen esetben pl. építési beruházás és árubeszerzés) esetén különösen figyelemmel vizsgálandó. E körben célszerűségi, ugyanakkor a konkrét beszerzés adatai szerinti szempontok vizsgálata szükséges. Ajánlatkérő e körben nagy szabadsággal rendelkezik, ugyanakkor számításokkal, objektív tényadatokkal, elemzésekkel és ezt megalapozó kutatásokkal kell alátámasztania a részajánlattétel kizárását, ellenkező esetben indokolatlanul korlátozza az eljárásban való részvétel lehetőségét. 

 

D.26/12/2020.

A részszámlázási lehetőség biztosítása körében az ajánlatkérő által meghatározott maximális teljesítési időtartam, mint alap veendő figyelembe.

 

D.30/18/2020.

A Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javítása nem érintheti az ajánlat érdemét, az csak számítási műveleti hibára vonatkozhat, tehát egy matematikai művelet elvégzésének esetleges elmaradása nem azonos azzal, hogy a matematikai művelet elvégzésre került, csak éppen hibásan.

A konkrét ügyben a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő a felolvasólapon nem a 42 hónapra vonatkozó összesen árat tüntette fel, hanem a 12 hónapra vonatkozó árat, ajánlatkérő ez alapján számítási hiba javítás keretében felkérte, hogy végezze el a szorzás matematikai műveletet, és a 42 hónapra vonatkozó árat tüntesse fel a felolvasólapon. 

A KDB a jogorvoslat során egyetértett a kérelmezővel atekintetben, hogy jelen esetben nem beszélhetünk számítási hiba javításáról, ugyanis itt nem egy rosszul elvégzett matematikai műveletről van szó, hanem arról, hogy az ajánlattevő rossz mértékegységet (42 hónap helyett 12 hónap) alkalmazott. A KDB kimondta a jogorvoslat során, hogy az ajánlattevő nem az előírt 42 hónapra készítette el az ajánlatát, így ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.

 

D.558/12/2019.

A KDB rögzítette, hogy az alvállalkozókat - az eljárás alatt bevonásra kerülőket is - előzetesen, írásban és a kizáró ok hatálya alá nem tartozásra vonatkozó nyilatkozattétellel egy időben kell bejelentenie a nyertes ajánlattevőnek. 

A KDB megállapította továbbá, hogy az Ajánlatkérő jogszabálysértést követ el, ha az építési naplót és így az ott alvállalkozóként megjelölt személyeket nem ellenőrzi, és így nem állapítja meg, hogy az ott szereplők nem kerültek alvállalkozóként bejelentésre, ezáltal olyan személy is részt vesz a teljesítésben, akinek jogszerű bejelentése és a rá vonatkozó kizáró ok alá nem tartozásról szóló nyilatkozata is elmaradt. 

 

D.27/9/2020.

Az EKR beállításai miatt sincsen lehetőség arra, hogy a felhívásban az ajánlati árat a minőségi szempontok között tüntesse fel az ajánlatkérő azon indokkal, hogy kizárólag a minőségi szempontok között van lehetőség alszempontok feltüntetésére. Ezesetben ajánlatkérőnek a felhívás "További információk" rovatait kellett volna használnia.

 

D.31/14/2020.

Jogszerű az árindokolás üzleti titokká minősítése abban az esetben, ha az alapadatokat, számításokat, árajánlatokat, árképzési szempontokat tartalmaz. Elfogadható ehhez kapcsolódóan az ajánlattevő azon nyilatkozata, hogy ezek nyilvánosságra hozatala esetén elveszítené versenyelőnyét.

 

D.39/6/2020.

A keretmegállapodásos eljárás második részében a verseny újranyitás keretében csak a KM-ben meghatározott termékekre lehetséges ajánlatot kérni, ezzel ellentétes és nem biztosítja a megfelelő ajánlattételt, ha a KM és az ajánlattételi felhívás alapján irányadó műszaki tartalom eltérő, mert így két minőségi követelménynek kellene adott tétel tekintetében ajánlattevőknek megfelelni. Ajánlatkérő ezen eljárása sérti a Kbt. 28. § (1) bekezdésének második mondatát.

 

D.10/10/2020.

A Kbt. 115. § szerinti eljárásban felkért 5 gazdasági szereplő közül kettő közötti tulajdonosi átfedés (az egyikben 100 %-os, a másikban 37,5 %-os tulajdonos ugyanaz a magánszemély) még önmagában nem jelent összeférhetetlenségi helyzetet, nem jelenti azt, hogy a két társaság nem független egymástól. Ajánlatkérő a KDB álláspontja szerint minden intézkedést megtesz az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülés végett, ha nyilatkozatmintát készít ezzel kapcsolatban, illetőleg feltárja a tulajdonosi minőség részleteit.

A KDB a jogorvoslati ügyben megállapította, hogy ha a két társaság között többségi vagy meghatározó befolyásolási helyzet nem áll fenn, nem áll meg a kezdeményező azon állítása, hogy a két cég nem független egymástól. A KDB ezzel összefüggésben rámutatott a Kúria Kfv.III.37.062/2012/10. számú ítéletére, amely rögzíti, hogy a tulajdonosi részesedés fennállása önmagában nem elégséges az összeférhetetlenség kimondásához.

 

D.16/12/2020.

Nincs helye a hiánypótlással kapcsolatban felvilágosítás kérésnek abban az esetben, ha az eredeti hiányosságra vonatkozóan benyújtott hiánypótlás továbbra sem tartalmazza a megjelölt hiányt, így nem támasztja alá megfelelően az értékelési szempontra tett vállalást (ütemterv). 

 

D.16/12/2020.

A jóhiszeműség és tisztesség, valamint a joggal való visszaélés elveket sérti az ajánlatkérő abban az esetben, ha az eljárás adott része vonatkozásában a becsült érték mintegy két és félszerese mértékű felelősségbiztosítást követel meg. Ebben az esetben a megkötött szerződés értéke sem lehet hivatkozási alap, az eljárás megindításakor kalkulált becsült értéket szükséges alapul venni a mérték megállapításához.

 

D.17/7/2020.

A nyertes ajánlattevő által a felolvasólapon tett, alkalmasság körében is bemutatott szakember többlettapasztalatát érintő vállalást az ajánlatkérő által előírt igazolási módnak megfelelően kell alátámasztani, ennek hiányában, illetőleg az iratok hiányossága (projektekben a felelős műszaki vezetői minőség megadása) esetén hiánypótlásnak van helye.

 

D.535/11/2019.

Az élelmiszer alapanyagok beszerzésére több részajánlati lehetőséggel lefolytatott nyílt eljárás teljes becsült értékével egybe kell számítani a később csak az egyik részben kötött szerződéssel azonos tárgyú szerződés értékét, ily módon utóbbit is kizárólag uniós eljárásrendben lehetett volna beszerezni.

 

D.516/11/2019.

Amennyiben egy gazdasági szereplőt 100 %-ban egy 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezet támogat beszerzési igénye megvalósításában, és a beszerzési igénye építési beruházásnak minősülő sportlétesítmény, úgy az ajánlatkérő a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérőnek minősül.

 

D.481/15/2019.

A KDB a magánszemélyekkel kötött azonos, hasonló tartalmú megbízási szerződések tekintetében, az abban foglalt feladatok átfedése alapján megállapította, hogy azok azonos, hasonló szolgáltatásoknak minősülnek, melyet az azonos projektcél is összekapcsol, ily módon azok értékét egybe kellett volna számítani. E körben a határozatból következik, hogy nincsen jelentősége annak, hogy a kifizető levonta az adókat, járulékokat a magánszemélyektől, mivel a megbízási szerződés ettől még nem válik munkaviszonnyá, így nem mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. 

A KDB ugyanezen ügyben az időbeliség kapcsán kimondta továbbá, hogy egy hosszabb időszak alatt megvalósuló projekthez kapcsolódó különböző szerződések, egységes beszerzést képeznek abban az esetben is, ha azok egyazon projekt különböző megvalósítási szakaszaiban köttetnek meg. 

 

D.553/8/2019.

A KDB ezen, hivatalból indított jogorvoslat során azt a megállapítást tette, hogy a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti, ún. de minimis szerződésmódosítási jogcím a szerződés időbeli hatályának meghosszabbítására alkalmazható lenne, amennyiben az időbeli hatály változása a szerződés értékének megváltozásával is jár.

 

D.530/11/2019.

Ha a közbeszerzési dokumentumokból az állapítható meg, hogy ajánlatkérő a később pótmunkaként szerződésmódosítással elszámolni kívánt munkák szükségességét ismerte, azokkal számolhatott, illetve azokat megfelelő alapossággal való előkészítéssel ismerhette és feltárhatta volna, akkor nem készítette elő megfelelő alapossággal a közbeszerzését, amely sérti a Kbt. 28. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. 

Ekörben a KDB kimondta, hogy annak ellenére, hogy pl. az elektromos vezetékek a közbeszerzés előkészítésekor az ajánlatkérő által elzárva voltak, a közbeszerzés Kbt. 28. § (1) bekezdésével adekvát előkészítésekor az ajánlatkérő akkor járt volna el a "megfelelő" gondossággal, ha az elektromos vezetékek részletes vizsgálatát is elvégezni és ezek valós állapotának megfelelően tervezi meg a beruházást.

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

2020. május 04.

Május 1-től hatályos az a Korm.rendelet módosítás, amely a központosított közbeszerzések körébe vont számos új termékkört!

bővebben
8 hónappal meghosszabbodik a FAKSZ jogosultság - itt a Korm. rendelet!

8 hónappal meghosszabbodik a FAKSZ jogosultság - itt a Korm. rendelet!

2020. április 20.

A Magyar Közlöny 79. számában (2020. április 17.) megjelent a 133/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a FAKSZ rendelet módosításáról

bővebben
Felnőttképzések a veszélyhelyzet idején - megjelent a kormányrendelet!

Felnőttképzések a veszélyhelyzet idején - megjelent a kormányrendelet!

2020. március 27.

A Magyar Közlöny 20/55.számában megjelent 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet, amely rendezi a felnőttképzések szabályait a jelenlegi veszélyhelyzetben

bővebben
Közbeszerzések a koronavírus elleni védelem érdekében

Közbeszerzések a koronavírus elleni védelem érdekében

2020. március 26.

5 db hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyomán szerződött különféle védőeszközökre, fertőtlenítőszerekre a Semmelweis Egyetem.

bővebben