D.32/7/2021.
Egy újabb, jelentős részszámlázási lehetőség engedélyezése szerződésmódosítással a kezdei anyagköltségek fedezése céljából a meglevő 5 %-os előleg biztosítottsága mellett a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján nem jogszerű, mivel a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes javára változtatja meg. A részszámlázási lehetőség jelentős tényező lehet az árképzés során.
D.140/11/2021.
Ajánlatkérő köteles a saját maga által előírt követelmények ellenőrzésére, attól nem tekinthet el. Ennek során, ha előírta, hogy valamely követelmény teljesítését független akkreditált laboratórium által kell megállapítani, ilyen laboratóriumi teszt alapján, akkor vizsgálnia kell azt, hogy a laboratórium az arra jogosult hatóság által valóban nyilvántartásba vételre került, mint akkreditált, független szerv.
Ha ajánlatkérő lakonikusan ír elő egy műszaki feltételt (felületre szerelhetőség), de azt nem fejti ki részletesebben, akkor el kell fogadnia annak bármilyen alkalmas alátámasztását, jelen esetben a rögzítéshez szükséges tartozékok fotóit.
D.60/9/2021.
Ajánlatkérőnek mindig a szerződés tartalmához, időtartamához (jelen esetben: határozatlan) képest kell a kellő gondossággal való előre láthatóság hiányát igazolnia, azaz azt, hogy a szerződés megkötésekor az adott piacra jellemző viszonyok ismeretében mindent megtett annak érdekében, hogy a szerződésmódosítást indokló körülményeket előre lássa.
D.73/8/2021.
Az ajánlatkérő kivitelezés során történő szakmai képviseletét a műszaki ellenőr látja el. Ennek során ellenőrzési kötelezettsége keletkezik, azaz a kivitelezést nemcsak szakmai szempontból, de a szerződésszerű teljesítést is ellenőrzi és ellenőriznie is kell. Ajánlatkérőnek észlelnie kell és felhívást kell tennie, ha valamely szerződéses kötelezettség teljesítése - jelen esetben a biztosítás véghatárideje - nem felel meg az előírtaknak.
Ha ajánlattevő az alvállalkozó részére már korábban kifizetést teljesít, mint ahogy az a kétlépcsős kifizetési szabályokból következik, akkor e tényt dokumentummal kell igazolnia az ajánlatkérő részére.
D.146/34/2021.
Az ajánlattevőnek az ajánlattételi határidő lejárta, az ajánlati kötöttség beállta előtt min. 1 hónappal a gyártásból kivont termékek megajánlása esetén számolnia kell azzal kellő gondosság tanúsítása esetén, hogy az adott termékkel nem fogja tudni a szerződést teljesíteni, utóbb a szerződés alóli mentesülés érdekében a világjárványra és az azzal kapcsolatos korlátozásokra nem hivatkozhat, mivel a bizonyítékok alapján nem a világjárvány, hanem a gyártás megszűnése okozta az előállt körülményt.
D.101/21/2021.
Ajánlatkérőnek az általa előírt feltételrendszer alapján kell megvizsgálnia az ajánlatot és döntenie annak érvényessége körében.
Ha ajánlatkérő azt írja elő, hogy a beszerezni kívánt drón távszabályozójának energiaellátására szolgáló akkumulátornak minimum 3650 mAh teljesítménnyel kell rendelkeznie, azonban ennek módjáról (egyetlen vagy több akkumulátorral kell biztosítani) nem rendelkezik, akkor egy kisebb kapacitású akkumulátor megajánlását egy nagyobb teljesítményű powerbankkal kiegészítve nem utasíthatja el anélkül, hogy a megoldás műszaki részleteiről meggyőződne.
D.94/21/2021.
Figyelemmel arra, hogy alvállalkozó bevonására az eljárás és a szerződés teljesítése során is lehetőség van, így önmagában azon az alapon, hogy ajánlattevő a korábban még nem ismert alvállalkozót megnevezi az árindokolásban és részéről adott indikatív ajánlattal kívánja alátámasztani a megalapozottságot, nem jogszerűtlen.
Az indokolás objektivitását ugyanakkor sérti, ha ajánlattevő a kiegészítő indokolásában további összegeket csoportosít át az alvállalkozói költségek közé, módosítja az indokolását, amely kétségessé teszi annak gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét.
D.36/26/2021.
Ha az ajánlatkérő előírta, hogy a szakmai ajánlat körében megajánlott eszközök tekintetében milyen dokumentumokat kell benyújtani, akkor abból az tűnik ki, hogy nem egyetlen dokumentum alapján akarta megvizsgálni a műszaki-szakmai ajánlat megfelelőségét, hanem azok tartalmát együttesen kell figyelembe venni, így a felhasználási kézikönyvet, a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot, a CE tanúsítványt és az OGYÉI igazolást. Önmagában egyik hiányossága sem vezet érvénytelenséghez.
D.63/23/2021.
A 321/2015. Korm. Rendelet 46. § (5) bekezdése szerinti egyenértékűség csak az ott írt esetben, azaz konkrét gyártmányra, eljárásra, szabadalomra, védjegyre stb. utalással meghatározott műszaki leírási rész, paraméter, jellemző esetén értelmezhető. Ha ajánlatkérő egyértelműen közli a minimum elvárásait teljesítmény vagy funkcionális követelmény tekintetében - adott esetben ide tartozik a mennyiségi és méretbeni előírás is -, akkor az egyenértékűség nem értelmezhető. Ilyen esetben az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a megajánlott termék jellemzője, paramétere és tulajdonságai megfelelnek-e az ajánlatkérő által támasztott minimumkövetelményeknek.
D.39/17/2021.
Ha az ajánlatkérő kifejezetten akként rendelkezett, hogy az árazott költségvetést az általa kiadott képletekkel és költségvetési tételekkel, azokon nem változtatva, megfelelően kitöltve .xls formátumban is kéri benyújtani a szakmai ajánlat részeként, és a költségvetés ellenőrzését ezen Excel file alapján végzi el, akkor az .xls formátumú árazott költségvetés benyújtásának elmulasztása nem tekinthető formai hibának annak ellenére, hogy a .pdf formátumú árazott költségvetés rendelkezésére áll (és ezzel az ajánlattevő a szakmai ajánlatát megtette.)
D.28/18/2021.
Érvénytelenség a kiadott minták mellőzésére nem alapítható abban az esetben, amennyiben az ajánlattevő által benyújtott nyilatkozat egyebekben mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, és a felhívásban foglaltaknak, azonban ellenkező esetben, ha nem felel meg az előírásoknak, érvénytelennek nyilvánítható akkor is, ha ajánlattevő történetesen a kiadott minta szerint szolgáltatott hiányos adatot, azonban a követelmény előtte ismert volt.
D.27/22/2021.
A képviseletre vonatkozó Ptk. előírások nem tekinthetők formai előírásnak, ezért a jogi személy szervezeti képviseletének módjára (egy munkavállaló egy másik képviseletre jogosult személlyel együttesen jogosult átruházott jogkörben szervezeti képviseletre) vonatkozó szabálynak meg nem felelő képviseleti meghatalmazás jogszerű érvénytelenné nyilvánítást eredményezhet, ha ajánlattevő a meghatalmazás tartalmával kapcsolatos felvilágosítás megadásával egyidejűleg nem orvosolja a meghatalmazás és a képviselet hiányosságait.
A részletes KDB indoklás:
A Ptk. „VIII. Fejezet A jogi személy képviselete” rendelkezéshez fűzött jogalkotói indokolása szerint:
„1. Ahhoz, hogy egy jogi személy bekapcsolódhasson a vagyoni forgalomba, szüksége van arra, hogy legyen olyan személy, aki képviselőként a nevében olyan nyilatkozatokat tehet, amelyek joghatásai a jogi személynél jelentkeznek. Mivel ez az igény minden jogi személynél felmerül, indokolt a képviselet kérdését az általános szabályok között érinteni.
A képviseletnek két fajtáját különbözteti meg a törvény. Törvényes képviseletről van szó akkor, ha a képviseleti jog minden külön, erre irányuló cselekmény, nyilatkozat nélkül illet meg valakit. A jogi személyek törvényes képviselői a jogi személy vezető tisztségviselői. Vagyis, aki vezető tisztségviselője egy jogi személynek, az a törvény rendelkezésénél fogva jogosult e jogi személy képviseletére. Ha a jogi személynek több vezető tisztségviselője van, ezek önállóan gyakorolhatják a képviseleti jogot, tehát mindegyikük egyedül is tehet nyilatkozatot a jogi személy nevében.
A törvényes képviselők mellett lehetnek a jogi személy szervezetébe illeszkedő pozíciókhoz kapcsolódó képviseleti joggal rendelkező képviselők. Ezeket a pozíciókat már nem a törvény határozza meg, hanem rábízza a jogi személy létesítő okiratára vagy belső szabályzatára a kérdés rendezését. Ha ezek a dokumentumok megjelölnek ilyen pozíciót, akkor az ezt betöltő személy külön választás, kijelölés, felhatalmazás nélkül a jogi személy képviselője. A törvény - a korábbi szabályozást fenntartva - képviseleti joggal ruházza fel a jogi személy önálló jogalanynak nem minősülő szervezeti egységének vezetőjét a szervezeti egység tevékenységéhez szükséges körben.
A jogi személy szervezetén belüli képviseleti jogról van szó akkor is, ha az ügyvezetés a jogi személy munkavállalóit nem a jogi személy munkaszervezetében betöltött pozíciójuk alapján, hanem személy szerint jogosítja fel képviseletre. Ez a képviseleti jog nem lehet minden ügyre kiterjedő, hanem csak az ügyek meghatározott csoportjára szólhat, és nem lehet önálló képviseleti jog, hanem meg kell határozni más képviselőt, akivel együttesen gyakorolható.
A törvény nem szól a képviseletnek olyan fajtáiról, amelyek nem a jogi személy sajátosságaihoz kapcsolódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jogi személy esetében kizárt lenne például meghatalmazáson alapuló képviseleti jog létesítése.”
A Döntőbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy az ajánlatkérő az írásbeli összegezésben foglaltak értelmében a kérelmező ajánlata tekintetében a Ptk. 3:30. § (3) bekezdésében foglalt előírásoknak való nem megfelelőség miatt állapította meg az ajánlat érvénytelenségét, az érvénytelenség megállapítása a kérelmező állításával szemben nem formai követelményen alapult.
Az ajánlatkérő a felhívás VI.3.9) 5. pontjában (határozat 4. pont), a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtandó nyilatkozatok, dokumentumok jegyzékében (határozat 5. pont) meghatározta a tartalmi követelményeit arra az esetre, ha az ajánlatot meghatalmazott írja alá. Az ajánlatkérő bírálati jogkörében a kérelmező ajánlatát e meghatalmazással összefüggésben nem egyértelműnek minősítette, amelyre tekintettel a kérelmezőtől felvilágosítást kért, a felvilágosítás kérésében a Ptk. 3:30. §-ának idézésével közölte, hogy munkavállaló meghatalmazott esetén „az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja” a képviseleti jogot (határozat 8. pont).
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felvilágosításkérésében egyértelmű követelményt támasztott, a jogi személy képviseletére vonatkozó Ptk. rendelkezések alapján követelte meg a tárgyi meghatalmazás benyújtását, ezáltal „többletkívánalmak” nem kerültek meghatározásra, hanem a jogszabályi előírásnak megfelelő felvilágosítás kérésére került sor. A kérelmező az ajánlatkérő felvilágosításkérése ellen határidőben jogorvoslattal nem élt, a Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő felvilágosításkérését az ajánlat elbírálása érdekében szükséges eljárási cselekménynek kell tekinteni, amelyet a kérelmező köteles volt teljesíteni.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező kifogását a Ptk. 3:30. § (3) bekezdése helyett, a Ptk. 6:11. § (2) bekezdés, 6:15. § alkalmazására sem.
A konkrét esetben az ajánlatkérő által megkövetelt meghatalmazás speciális, az ajánlattevő, azaz a jogi személy képviseletére vonatkozott, „ahhoz, hogy a jogi személy bekapcsolódhasson a vagyoni forgalomba”. A kérelmező esetében a jogi személy szervezetén belüli képviseleti jogról van szó, az ügyvezető a jogi személy munkavállalóját személy szerint jogosította fel képviseletre, amely képviselet nem lehet önálló képviseleti jog, hanem meg kell határozni más képviselőt, akivel együttesen gyakorolható (határozat 31. A Ptk. VIII. Fejezet A jogi személy képviselete jogalkotói indokolása).
A kérelmező esetében tehát nem a Ptk. 6:11. § (2) bekezdés, 6:15. § alkalmazandó, amely a kötelmi jog közös szabályait tartalmazza, mert itt a képviselet nem a kötelem körében történt, „valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra” irányult (Ptk. 6:1. § (2) bekezdés), hanem a képviselet speciális körre, a jogi személy közbeszerzési vagyoni forgalomba kapcsolódására, a jogi személy szervezeti képviseletére vonatkozott. E körben az ajánlatkérő felvilágosítás kérésében hivatkozott jogszabályi előírást kellett a kérelmezőnek teljesíteni."
D.15/17/2021.
Ajánlattevő korábbi évek tapasztalatára és árbevételi adataira alapított általános költség-bevétel arányon alapuló fixköltség kalkulációja nem pótolja ajánlattevő megfelelő részletességű és minden adatot (díjtételenként minden nevesített költségelemet) tartalmazó, feladatonként megbontott indokolását. Ha ajánlattevő nem bocsát rendelkezésre valamennyi olyan költségelemet, annak számítását és alátámasztását az ajánlatkérő által kért megbontásban, amelyet ajánlatkérő kifejezetten kért bemutatni, akkor nem teljesíti a Kbt. 72. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét és az egyes költségelemek megalapozottsága sem vizsgálható, az ajánlat ezesetben érvénytelen.
D.552/33/2020.
Az alkalmassági követelmények körében csak kulcsfontosságú szakemberek és szakmai végzettség, képzettség és tapasztalat írható elő, amelyek szükségességének a közbeszerzési eljárás feltételrendszeréből ki kell tűnnie. Egyéb szakemberek szerződéskötési feltételként követelhetők.
A 4 fő szakembernél nagyobb létszámú szakemberek alkalmasság körében történő előírására csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor.
D.536/11/2020.
A Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpontja szerinti előre nem láthatóság követelménye alapvetően akkor valósulhat meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem volt tudomása és arra az ajánlatkérő a legnagyobb gondosság mellett a beszerzés körülményeinek ismeretében nem is számíthatott.
Ennek megfelel, ha egy másik, műszakilag összefüggő projekt kedvező elbírálásáról ajánlatkérő a kivitelezés alatt szerez tudomást, azonban a teljesítési határidő hosszabbításának szükségességét a feleknek kell alátámasztani.
D.20/21/2021.
Átalánydíjas szerződés esetében ajánlatkérőnek a nulla forintos tételsor megajánlására vonatkozó tilalma (azonnali érvénytelenség) nem jogszerű, mivel ajánlatkérőt a Kbt. Kógens rendelkezései szerint bírálati kötelezettsége alól mentesíti egy olyan árazandó költségvetés tekintetében, amely ajánlatkérő saját álláspontja szerint is többféle módon és többféle logikával beárazható, ezáltal egy megdönthetetlen vélelemmel eleve kizárja a szakmai ajánlat érdemi bírálatát. A hiánypótlási felhívást és a felvilágosítás kérést arra tekintet nélkül kell alkalmazni, hogy milyen okból vet fel kétséget az ajánlat.
D.17/20/2021.
A megajánlott eszköz valamely tulajdonságát értékelő minőségi értékelési részszempontra tett "IGEN" megajánlás az ajánlati kötöttség beálltát követően nem változtatható "NEM" megajánlásra, ugyanakkor a megajánlott készülék típusa sem módosítható.
D.531/35/2020.
Ha egy közbeszerzési eljárásban az eljárásrendre és a beszerzés tárgyára tekintettel elegendő a referencianyilatkozat benyújtása, és ez a referencianyilatkozat (adott esetben hiánypótlás után) teljes körűen megfelel az ajánlatkérői előírásoknak, úgy ha az ajánlattevő egyúttal a referenciaigazolást is benyújtotta, az igazolás nem megfelelősége nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét.
D.526/10/2020.
Az ingatlanokhoz kapcsolódó riasztórendszer szerelési és kerítés építési munkák funkcionálisan kapcsolódnak az ingatlanok építési beruházásaihoz, a pár hónapos eltérés nem bontja meg az időbeli egységet, a helyszíni azonosság és az azonos forrásból való, azonos projekt keretében történő finanszírozás is összekapcsolja a beszerzéseket. A kertépítés magasépítés, ugyanakkor a funkcionalitásában kapcsolódó mags- és mélyépítés sem bontható jogszerűen részekre.
D.485/8/2020.
Amennyiben az építési beruházás tárgyban kötött közbeszerzési szerződés munkálatai műszakilag függnek egy másik, még folyamatban levő közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok tartalmától, ez nem minősül olyan kellő gondossággal előre nem látható körülménynek, amely az építési beruházásra irányuló szerződés módosítását, pótmunkák megrendelését jogszerűvé teheti. Ha a két közbeszerzési eljárást ütemezésében és tartalmában az ajánlatkérő nem hangolja össze megfelelően, akkor nem készíti elő megfelelően az eljárásait.
