D.179/19/2020.
Egy újabb határozat, amelyben kimondja a KDB, hogy nemcsak az összesített ajánlati árra, hanem akár annak elemeire is jogszerű az árindokláskérés.
Az aránytalanul alacsony árra vonatkozóan adott indoklásban feltüntetett árelemek alapozzák meg az egyösszegben megadott ajánlati árat. Ezen árelemek az ajánlati árat alkotó költségtényezők, melyek alkotják az ajánlati árat. Az ajánlati ár ezen, árindoklásban bemutatott költségtényezők, árelemek összessége, így az ajánlati árat alkotó valamely árelem, költségtényező vitatása, megalapozatlansága esetén az egyösszegű ajánlati ár kerül megtámadásra, vitatásra. Az egyösszegű ajánlati ár és az azt alkotó árelemek szoros tartalmi egységet képeznek. Fentiek nyomán egy árelem vitatása, megalapozatlansága kihat az ajánlati árra, egyben az egyösszegű ajánlati ár megtámadását, megkérdőjelezését is jelenti.
Nem fogadható el objektív, megalapozott indoklásként, kalkulációként az, hogy az indokolásban már megjelölt, egy adott árelemre vonatkozóan rögzített összegbe számítja bele az ajánlattevő, vagy utólag abba érti bele az egyes költségeket.
D.168/16/2020.
Átalánydíjas költségvetés esetében sem korlátlan a hiánypótlás lehetősége.
A szakmai ajánlat részeként beárazandó 11+1 költségvetés közül az egyik költségvetés teljes hiánya átalánydíjas szerződés esetében sem hiánypótolható, figyelemmel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátokra is. Egy teljes költségvetési rész hiány nem tekinthető nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiában, így utóbb nem javítható oly módon az ajánlat, hogy a 33 tétel megajánlása érdekében az ajánlattevő 23 másik tételt módosít és ily módon változik a felolvasólap szerinti összesen ára. A KDB a hiba jelentősége tekintetében nem fogadta el ajánlatkérő azon levezetését, amely a hiányzó tételek száma és összege összes tételhez viszonyított arányára hivatkozott, annak alátámasztására, hogy az nem jelentős.
D.156/12/2020.
Ha egy felcsatolt dokumentumra az aláírás képként került rá, hiánypótoltatni kell, de nem azért, mert az aláírás így nem cégszerű, hanem azért, mert a dokumentum nem a papír alapú dokumentum elektronikus másolataként került benyújtásra.
A hiánypótlásra és felvilágosításra ugyanazon szabályok vonatkoznak, tehát a kétszeres hiánypótlás tilalma és az önkéntes hiánypótlás teljesítésére vonatkozó rendelkezések éppúgy kiterjednek mindkét eljárási cselekményre.
Önmagában attól, hogy a nyilatkozatokat nem megfelelő módon hozták létre, nem papír alapú dokumentumról másolták, hanem elektronikusan jött létre és az aláírást képfájl tartalmazza, nem következik, hogy ne lennének cégszerűen aláírva, hiszen a képfájlban megjelenített aláírás megegyezett az aláírási címpéldányban rögzített aláírással. Az ajánlatkérőnek tehát ezesetben arra vonatkozóan kell hiánypótlást kibocsátani, hogy a dokumentumokat oly módon nyújtsa be az ajánlattevő, hogy azokat letöltés után töltse ki, majd cégszerűen aláírva, szkennelve csatolja az EKR-ben az ajánlatához.
D.170/15/2020.
Egy újabb határozat a szakmai ajánlat hiánypótlása körében.
Ajánlatkérőnek vonatkozó előírás hiányában nem feladata, hogy az ajánlatban megjelölt adatok alapján interneten vagy más módon maga kutassa ki az ajánlat szakmai tartalmát. A felolvasólapon megadott alapadatok alátámasztására szolgáló szakmai ajánlat benyújtásának hiánya vagy hiányossága (egységár, pontos típus és műszaki paraméterek meghatározásának hiánya, alapmennyiség megadásának hiánya) esetén a teljes beszerzési mennyiségre vonatkozó szakmai ajánlat hiányzik, amely hiánypótlás keretében nem orvosolható a Kbt. 71. § (8) bekezdésében foglalt korlátok alapján.
D.159/17/2020.
Ez egy nagyon érdekes határozat, érdekes okfejtésekkel...
Amennyiben egy ajánlattevő ugyanazon cégre támaszkodik a gazdasági és pénzügyi, valamint a műszaki illetve szakmai alkalmassági követelmény igazolására, úgy nem kell becsatolnia a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, elegendő a szervezet nyilatkozat a kapacitás rendelkezésre állásáról, mert az ilyen szervezet kezesként felel az ajánlattevőért.
Amennyiben az ajánlatkérő az általa előírt felelősségbiztosítási kötvényre vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy elegendő a szerződéskötés időpontjára bemutatni, de az ajánlatban szándéknyilatkozatot kell csatolni a biztosítás megkötéséről vagy kiterjesztéséről, úgy ajánlatkérő nem tekinthet el az ajánlat bírálatakor ezen szándéknyilatkozat meglététől."
D.148/16/2020.
Egy ajánlattevő által aláírt megfelelőségi táblázat nem váltja ki a gyártói kézikönyvet, termékadatlapot.
Ha ajánlatkérő meghatározza a szakmai ajánlat részeként benyújtandó, a műszaki paraméterek objektív alátámasztására szolgáló dokumentumok körét, akkor ez irányadó az elfogadható alátámasztások tekintetében. Az ajánlattételi megfelelőségi táblázat gyártó megnevezését tartalmazó pecséttel és ismeretlen személy általi aláírással ellátva nem tekinthető gyártói kézikönyvnek, műszaki dokumentációnak, gépkönyvnek, nem alkalmas ezek pótlására, így megfelelő alátámasztásként való elfogadásra. Ebben az esetben az adott típuscsaládra vonatkozó nyilvánosan elérhető gyártói adatlapon szereplő adatok az irányadók, figyelemmel arra is, hogy ajánlatkérő előírásaiból az következik, hogy késztermék megajánlására korlátozta a beszerzés tárgyát.
D.96/8/2020.
Ismét egy gyakorlati példa a teljesítési határidő hosszabbítását tartalmazó, jogsértő szerződésmódosításra.
Nem minősül nem lényeges szerződésmódosításnak, ha a felek az eredeti szerződés 6 hónapos teljesítési határidejét további 4 hónappal meghosszabbítják. Ajánlatkérő részéről kellő gondossággal eljárva nem minősül előre nem látható körülménynek a saját tulajdonában levő szomszédos épület súlyos állagromlása, melyre utaló pontok a kiviteli tervdokumentációban is szerepeltek. Az ilyen okok miatt jogsértő szerződésmódosítás aláírásáért az ajánlattevőt az ajánlatkérővel azonos bírsággal sújtott felelősség terheli.
D.143/27/2020.
A határozat szerint a benyújtott ajánlatok átlagát figyelembe kell(ene) venni az aránytalanul alacsony ár indoklás bekérése kapcsán hozott döntéseknél.
Az ajánlatkérőnek nemcsak lehetősége, de kötelezettsége is indoklást kérni abban az esetben, amennyiben az ajánlattevő által az ajánlatban kért ellenszolgáltatás összege a becsült értékhez viszonyítottan ugyan nem tér el jelentős mértékben, azonban az eljárás további ajánlattevői által tett megajánlások alapján számított átlagártól jelentős mértékben eltér. A 24,5 %-os eltérés a becsült érték körül szóródó ajánlatok átlagától, mint vélelmezhető piaci ártól már megalapozza ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettségét. A szélsőségesen magas ajánlati tartalom a piaci ár meghatározása körében figyelmen kívül hagyható.
D.173/10/2020.
Ez is egy nagyon érdekes határozat arról, hogy ami elvileg nem hiánypótolható, az bizonyos esetekben mégis az ...
A KDB megerősítette, hogy a felvilágosításban megadott válasz, mely szerint a felolvasólap és a szakmai ajánlatban található főösszesítők alapján kalkulálható nettó ellenszolgáltatás közötti eltérést számelírás okozza, megalapozhatja a felolvasólap javítását, amelyet ajánlatkérőnek az EKR-ben az űrlap jelleg miatt a számítási hibával analóg módon kell biztosítania. A javíthatóság körében arra kell figyelemmel lenni, hogy az ajánlatban fellelhető-e a konkrét vállalási ár, továbbá, hogy a javítandó számelírás nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának tekintendő-e figyelemmel a többi ajánlatban foglaltakra, azok sorrendjére.
D.85/7/2020.
Az egészségügyi szektor Kbt. mellőzésével megkötött szerződéseinek egy esete...
Az alaptevékenységként ellátási kötelezettséggel tartozó egészségügyi szolgáltató diagnosztikai központ tervezésére és megvalósítására és a folyamatos betegellátás biztosítására irányuló szerződése kiemelkedően fontos közérdekű célra figyelemmel akkor sem semmis, ha az a közbeszerzési eljárás mellőzésével valósul meg.
D.121/20/2020.
Egy apró iránymutatás a szakmai ajánlat hiánypótoltathatósága kapcsán.
Ajánlattevőnek a beszerzés tárgyának típusát kellett megadni az ajánlatban, arra kellett ajánlatot tenniük és azok paraméterére vonatkozóan kellett akár saját termékismertetőt becsatolni, amelyből a megfelelés megállapítható. Erre figyelemmel nem eredményezi az ajánlat módosítását, valamely részegységtípus utólagos megadása alátámasztás körében.
D.49/10/2020.
Építési beruházásoknál az alvállalkozókat azonnal ki kell fizetni, amint megkapta a fővállalkozó a nekik járó ellenszolgáltatást, több napot nem lehet várni a kifizetéssel.
Az építési beruházások ellenértékének kifizetésére vonatkozó kétlépcsős fizetés során az alvállalkozói díjak kiegyenlítés során a "haladéktalanul" megfogalmazás a jogalkotói cél alapján azonnaliságot jelent, a több napos késedelem nem megengedett.
D.116/17/2020.
A referenciák ellenőrzési kötelezettsége
Az ajánlatkérőnek kétséget kizáróan meg kell győződnie az alkalmasság feltételeként kiírtak teljesüléséről, így ha a benyújtott iratokból nem állapítható meg egyértelműen az alkalmasság körében elvárt összes paraméter, az ajánlatkérőnek meg kell keresnie a referencianyilatkozatban megjelölt egykori megrendelőt a szükséges információk megadása érdekében, ennek elmulasztása mellett nem nyilváníthatja érvénytelenné az érintett referenciára támaszkodó ajánlattevőt.
D.81/19/2020.
Egy KDB határozat annak alátámasztására, hogy önmagában a nulla forintos megajánlás nem feltétlenül tesz érvénytelenné egy ajánlatot, a bírálat során azonban kötelező foglalkozni a nullás megajánlás indokával.
Nulla forintos megajánlások kapcsán további bírálati cselekmény elvégzése nélkül az ajánlatkérő nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozhasson az ajánlat érvényességét illetően.
D.117/13/2020.
Figyelemre méltó határozat, sok hasonló helyzetben levő ajánlatkérő lehet, érdemes figyelni!
Az önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságának részvétele a közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenséget eredményez, amennyiben a legfőbb szerv hatáskörét gyakorló döntéshozó testület, a képviselőtestület döntéshozói pozícióban részt vesz a közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntések meghozatalában ajánlatkérői oldalon is. A képviselő-testület tagjaitól kért összeférhetetlenségi nyilatkozatok nem orvosolják az összeférhetetlenségi helyzetet.
D.53/8/2020.
A teljesítési határidő jelentős meghosszabbítása jogsértő, íme egy újabb határozat, amely rögzíti ezt a kialakult joggyakorlatot.
Lényeges szerződésmódosításnak tekintendő, ha a felek az eredeti szerződés szerinti teljesítési határidőt több, mint háromszorosára növelik.
D.72/13/2020.
Nagyon érdekes határozat részajánlattétel esetére, az egyes részek összeállítása kapcsán.
Több beszerzési igény egy részben való szerepeltetésénél nem szükséges az egymással szorosan összefüggő műszaki kapcsolat, elegendő a beszerzendő eszközök közötti funkcionális kapcsolat, ajánlatkérő az orvosi eszközöket az ellátásban való felhasználási cél, funkció szerint, tovább az intézmények telephelyei szerint csoportosított, így nem jogsértő, hogy a műszaki felhasználás és gyártás tekintetében eltérő eszközökre nem biztosított külön részajánlattételi lehetőséget.
Ajánlatkérő azt vizsgálta a részajánlattétel meghatározásakor, hogy több gyártó által gyártott termék is meg tudjon felelni a kiírásnak, azt azonban nem vizsgálta (és ez nem is feladata), hogy a forgalmazók folyamatosan változó termékpalettája hogy képes a részajánlatnak megfelelni, hiszen a forgalmazóknak lehetőségük van arra, hogy a különböző gyártók termékeit is felvegyék a forgalmazott termékeik közé és így ajánlatot nyújtsanak be.
D.47/12/2020.
Szakember cseréje a teljesítés során, akut probléma a szerződésekben.
Az alkalmassági követelmények igazolására és az értékelési szempontok körében bemutatott szakember, mint felelős műszaki vezető csak az ajánlatkérő hozzájárulásával, az egyenértékű megfelelés igazolása esetén cserélhető le, az ellentétes, ezt elmulasztó ajánlattevői magatartás jogsértő.
Az építési naplóba más személy, mint felelős műszaki vezető bejegyzése a Kbt. 138. § (4) bekezdése megsértésének minősül.
D.93/14/2020.
Az árhoz kapcsolódó egyes adatok hiánypótolhatók, erre találunk példát ebben a határozatban.
Ha az alapajánlatban szereplő valamennyi alapadat és az értékelési szempontra tett vállalás fennáll és csupán olyan köztes adatok hiányoznak (pl. ÁFA és bruttó összeg) , amelyek az alapadatokból egyszerű matematikai úton kiszámíthatók, a szakmai ajánlat módosítása nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibának minősül, mivel hiánypótlása által nem módosul a szakmai ajánlat.
D.64/12/2020.
Egy újabb KDB határozat annak alátámasztására, hogy az árindoklásban minden (de tényleg minden!), ajánlatkérő által kért adatot meg kell adni, ellenkező esetben jogszerű az érvénytelenítés.
Ha az ajánlatkérő indokolás-kérésében valamennyi beárazott tétel tekintetében kéri a költségelemek részletes bemutatását, és objektív alátámasztását, de ajánlattevő csak a főbb tételek tekintetében adja meg ezen információkat, ajánlatkérőt nem terheli további indokoláskérési kötelezettség, sem hiánypótlási kötelezettség, az ajánlat jogszerűen érvénytelenné nyilvánítható.
