Közbeszerzési jogesetek 3/2021.

2021. október 07.
A nyári és kora-őszi időszak érdekesebb jogorvoslati döntéseivel folytatjuk sorozatunkat, idén ez már a harmadik összeállítás, amellyel próbáljuk segíteni a mindennapi közbeszerzési jogalkalmazást. Természetesen továbbra is napirenden vannak a közbeszerzési szerződésmódosítások, ezek közül is az előre nem láthatóság körében születik a legtöbb jogorvoslati döntés. Érdekes és tanulságos döntés született a jogorvoslatból fakadó szerződéskötési tilalom kapcsán (nevezetesen mikor tilos szerződést kötni a jogorvoslati eljárás megindítása esetén vagy már a benyújtott kérelem is elég), a még mindig közkedvelt, ún. 5 ajánlattevős (Kbt. 115. § szerinti) eljárásoknál egyre többször találkozunk alkalmassági követelményekkel az értékelésben, erről is állást foglalt a KDB. Bár tudjuk és a mindennapokban is eszerint dolgozunk, ettől függetlenül érdekes volt olvasni a D.142-es határozatot a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság "kapcsolatáról", a D.265-ös határozat pedig tanulságos megállapításokat tartalmaz az árindoklások bírálata kapcsán. Számtalanszor előfordul, hogy ajánlatkérők olyan ajánlatokat is el akarnak fogadni érvényesként, amelyek nem teljesítenek valamely előírt követelményt, mondván, hogy nem baj, mert az attól még egyenértékű. Több korábbi határozat is született már ebben a kérdéskörben, most a D. 246-os számút ajánljuk áttekintésre, melyben a Döntőbizottság ismételten rögzítette, hogy ez jogszerűen nem lehetséges, ha paramétereket írt elő az ajánlatkérő, akkor azoknak teljeskörűen meg kell felelni, az egyenértékűség ekörben nem értelmezhető, nem alkalmazható. Mindenkinek jó böngészést kívánunk!

D.197/13/2021.

Az ajánlattevő érdekkörébe eső körülmény még abban az esetben sem képezheti a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerződésmódosítás alapját, ha az az ajánlattevő számára előre nem látható volt az ajánlattétel és a szerződéskötés időpontjában. A Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) pontja szerinti körülmény csak ajánlatkérő érdekkörébe eső körülmény lehet (leszámítva a kifejezetten vis maior esetköröket).

Az előlegfizetés utólagos elengedése szerződésmódosítással lényeges módosításnak minősül, amely a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg.

 

D.212/13/2021.

Ha ajánlatkérő nem írta elő pontosan, hogy mit ért új, nem használt eszközök alatt (amely a szoftverlicencek tekintetében különösen fontos lett volna), akkor ezen előírásának, meghatározásának hiánya nem eshet ajánlattevő terhére. Mivel ajánlatkérő sem a műszaki leírásban, sem a felhívásban nem írta elő, hogy csak új, nem használt eszközöket lehet megajánlani, a szerződéstervezetben tett, ezen eszközökre vonatkozó általános, nem meghatározott előírása alapján nem kérheti azon dokumentumok benyújtását, amelyek ezen követelmény teljesítését alátámasztják, különösen nem kérheti azok igazolását az árindokolás körében.

 

D.161/14/2021.

A jótállási biztosíték (jóteljesítési biztosíték) mértéke, mint értékelési részszempont nem alkalmas arra, hogy a teljesítés minőségét emelje, a KDB megállapítása szerint tárgyi esetben a jótállási időtartam értékelésével együttesen sem felel meg a 322/2015. Korm. rendelet 24. §-ában foglalt követelménynek, így annak megsértését valósítja meg építési beruházás esetén történő előírása.

A KDB nem fogadta el az ajánlatkérő azon védekezését, miszerint a Kbt. és a 322/2015. Korm. rendelet sem tiltja meg a jótállási biztosíték értékelését, továbbá ez ubóbbi nem taxatív, hanem példálózó felsorolást tartalmaz.

 

D.276/8/2021.

A jogsértő rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, mivel a Kbt. mellőzéssel rokon jogsértés, így mindkét szerződést kötő féllel szemben megalapozza a bírság kiszabását a semmisség megállapításával egyidejűleg.

 

D.274/15/2021.

Az a körülmény, hogy a kivitelezés magánterületet érint, azon kell áthaladni gépekkel, és ezen áthaladással kapcsolatban egyeztetni kell a magánterületek tulajdonosaival, nem olyan előre nem látható körülmény, amelyet ajánlatkérő kellő gondossággal nem láthatott előre az eljárás előkészítése során, illetve a szerződéskötést megelőzően.

 

D.289/22/2021.

A Kbt. 148. § (11) bekezdésében foglaltakból eredően az ajánlatkérőt terheli annak kötelezettsége, hogy a szerződése megkötését megelőzően tájékozódjon arról, hogy eljárásával összefüggésben jogorvoslati kérelem benyújtására sor került-e. A Kbt. 131. § (7) bekezdése értelmében ugyanis magának a jogorvoslati kérelem benyújtásának a ténye tiltja meg az ajánlatkérő számára azt, hogy az eljárást lezáró döntésben nyertesnek nevezett ajánlattevővel a szerződését megkösse. Mindezek értelmében nem a jogorvoslati eljárás megindítása, hanem a jogorvoslati kérelem benyújtása szab gátat a szerződéskötésnek. Ajánlatkérő tájékozódási kötelezettségét és felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy a kérelmező nem tájékoztatta az ajánlatkérőt a jogorvoslati kérelem benyújtásáról.

 

D.262/18/2021.

Ajánlatkérő a Kbt. kógens rendelkezése alapján semmilyen indokkal nem változtathat a szerződés tartalmán, annak feltételein az összegezés megküldése és a szerződés aláírása előtt, kizárólag a szerződéskötései kötelezettség alóli mentesülésnek van helye a Kbt. 131. § (9) bekezdésében rögzített feltételek fennállta esetén.

 

D.300/16/2021.

Az előzetes vitarendezéssel kapcsolatban a Kbt. nem ír elő olyan kötelezettséget az ajánlatkérő felé, hogy az álláspontját dokumentumokkal, bizonyítékokkal kell alátámasztania a vitarendezést kérelmező felé.

 

D.187/18/2021.

Ha az uniós forrásból finanszírozott projekt esetén azonosítható két szakmailag és műszaki szempontból is elkülönülő technológiát igénylő projektcél (kagylónevelő technológia és a kagylóból készült haltakarmány készítése) és a beszerzett gépek, eszközök egyértelműen hozzárendelhetők egyik vagy másik projektcél megvalósításához, akkor  - a két külön célhoz kapcsolódó beszerzési értékre figyelemmel - nem valósul meg a Kbt. mellőzése és így a teljes beszerzés tekintetében nem sérül a részekre bontás tilalma sem.

 

D.196/19/2021.

Nem kizárólag a csapadékos napok nagy száma, hanem az extrém csapadékmennyiség is jelenthet olyan körülményt, amely megalapozza a szerződésmódosítást, azonban csak azon mértékben és indokok tekintetében, amellyel közvetlenül összefüggésbe hozható.

 

D.255/12/2021.

A Kbt. 115. § szerint lefolytatott eljárásban sem írható elő jogszerűen olyan értékelési részszempont, amely az ajánlattevők alkalmassága körében értékelhető, így a tárgyi referenciák mennyisége sem.

 

D.279/18/2021.

A Kbt. 71. § (9) bekezdés értelmezése során alapvető fontosságú, hogy a bekezdés b) pontja nem ad felmentést az alól, hogy az ajánlattevő támassza alá a felolvasólapon szereplő vállalását. A Kbt. 71. § (9) bekezdés b) pontjának alkalmazására nem kerülhetett sor az értékelés során a KDB által vizsgált esetben, mivel a felolvasólapon található adatot a kérelmező nem tudta megfelelően alátámasztani, erre az esetre pedig a törvény a Kbt. 71. § (9) bekezdés a) pontját rendeli alkalmazni.

 

D.193/17/2021.

Az energiatermelés, -ellátás építményei nem általános építményfajták, így azokra az építészeti jogosultság nem terjed ki, a CPV kódok közül pedig a mérnöki szolgáltatások alá tartoznak, ekként a Kbt. 111. r) pontja szerinti kivételi esetkör nem vonatkozik rájuk.

 

D.275/24/2021.

Ha ajánlatkérő nem írja elő egyértelműen a számítási hiba javítására való felhívásában, hogy a javítás során valamennyi költségvetési munkalapot, a főösszesítőket és a felolvasólapot is csatolni kell, nem csupán a javított munkalapokat és a számítási hibával érintett felolvasólapot és főösszesítőt, akkor nem nyilváníthatja érvénytelenné az ajánlatot azért, mert álláspontja szerint a felhívásban tett előírásaival ellentétben nem áll rendelkezésére egységes és helyes számítást tartalmazó komplett költségvetés.

Ilyen esetben ajánlatkérő nem hivatkozhat alappal arra, hogy nem az ő dolga, hogy a korábban hiánypótlás keretében csatolt költségvetés helyes lapjai és az (azzal egyébként időben egyszerre külön eljárási cselekményként) csatolt számítási hiba javítása alapján összeállítani egy komplett ajánlattevői költségvetést.

 

D.233/13/2021.

Az EU pályázattal kapcsolatos referenciakövetelmény jogszerű előírásához olyan speciális, ezen tapasztalat által megszerezhető tudás, ismeret megléte szükséges, amely más módon nem áll rendelkezésre. Az a tény, hogy az adott feladatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának speciális módszertani útmutatói vannak és hogy a feladat különbözik a szokásos könyvvizsgálói tevékenységtől, még nem igazolja, hogy a hivatkozott útmutatók alkalmazására képes könyvvizsgálók nem képesek teljesíteni a szerződést korábbi EU projektekkel kapcsolatos tapasztalat nélkül.

 

D.258/12/2021.

Amennyiben ajánlatkérő nem írja elő kifejezetten egy műszaki megfelelőségi táblázat benyújtását a szakmai ajánlat részeként (igen/nem válaszokkal kellett a követelmények teljesítéséről nyilatkozni), akkor amennyiben az ajánlattevő mégis benyújt egy ilyen táblázatot, úgy annak hiányosságai nem eredményezhetnek hiánypótlás nélküli érvénytelenséget.

 

D.214/21/2021.

A Kbt. 111. § r) pontja szerinti kivételszabály csak épületekkel kapcsolatos beszerzésekre terjed ki, az épületnek nem minősülő műtárgyakra nem. A kivételszabályt szűken kell értelmezni, így annak a beszerzés egésze tekintetében fenn kell állnia.

 

D.142/14/2021.

A Miniszterelnökség ellenőrzési jelentése, az abban foglaltak nem kötik a Közbeszerzési Döntőbizottságot, mint független jogorvoslati fórumot. A KDB rámutatott egyúttal, hogy a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság eltérő időben és eltérő aspektusból vizsgálja meg az adott eljárást, így nem kizárt a döntőbizottági eljárás, hozzátéve azt is, hogy a Miniszterelnökség ügyfélként történő bevonása nem szükségszerű eljárási cselekmény a KDB részéről.

 

D.268/20/2021.

Az árindoklás megadása körében a munkajogi szabályok megtartásának ellenőrzése körében ajánlatkérőnek ismernie kell azt, hogy az ajánlattevő mely feladatokat kívánja alvállalkozókkal, adott esetben nyugdíjasokkal ellátni, mivel ez kihathat a közterhek fizetésére, a vasárnapi és a munkaszüneti napok elszámolására, a bérpótlék minimális összegére vagy ahelyett átalányban való megállapodás lehetőségére. A vizsgálat körében a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok is figyelembe veendők.

 

D.268/20/2021.

Az egyéb érdekeltek eljárásjogi kifogásával kapcsolatban rámutatott a Döntőbizottság, hogy bár az összegezés ajánlatkérő általi utóbbi módosítása a kérelmező ajánlatát événytelenné nyilvánító részét egyáltalán nem érintette, az összegezés módosításával változott az eljárás nyertesének személye, amely olyan jelentős körülmény, amely miatt az azt követő, a módosított összegezéstől számított határidőben előterjesztett iratbetekintés, előzetes vitarendezés és jogorvoslati kérelem nem késett el.

 

D.268/20/2021.

Ha egy ajánlattevő a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti felszólítás nyomán a kötöttségét ugyan fenntartja, de az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő felszólításában megjelölt határidőig nem bocsátja rendelkezésre, nem nyilvánítható érvénytelenné, amennyiben az ajánlattevő még az eredeti biztosíték lejárta előtt intézkedik a biztosíték meghosszabbításáról. Ezáltal ugyanis nincsen olyan időszak, amely alatt ne állt volna az ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlati biztosíték összege.

 

D.265/17/2021.

Ha ajánlatkérő csak példálózóan említ egy költségelemet a vállalatirányítási költségek bemutatására való felhívás körében és ez nem kerül bemutatásra, az nem feltétlenül jelenti az indokolás el nem fogadhatóságát, főként akkor, ha ajánlatkérő nem határozott meg kötelező költségstruktúrát.

Az üzemanyag és kilométer kalkuláció során elkövetett számítási hiba nem jelenti automatikusan az indokolás nem megfelelőségét, ezesetben is kiegészítő indoklást kell kérni.

Ha a kifejezetten kért bérpótlékokra ajánlattevő a kiegészítő indokolásban sem tér ki, akkor az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának van helye, ha a pótlékok a szerződéses feltételek alapján lényeges elemek.

A kiegészítő indokolás-kérés nem lehet parttalan.

 

D.246/16/2021.

A KDB rögzítette, hogy kizárólag azon előírásoknak van jelentősége az érvényesség kapcsán, amelyeket ajánlatkérő kifejezetten és egyértelműen rögzített. Amennyiben egy adott funkció teljesítése kapcsán az ajánlatkérő nem rögzítette, hogy azt mindenképp külön modul nélkül kell tudnia a leszállítandó gépnek, úgy kell fogadnia azt a megajánlást is, amely ezt a funkciót egy külön modullal biztosítja.

 

D.246/16/2021.

Az egyenértékűség igazolásának nincsen helye funkcionális és teljesítménykövetelmények meghatározása esetén. Az ajánlati kötöttség beálltát követően az ajánlatkérő nem térhet el saját követelményétől az egyenértékűségre hivatkozva.

Főszabály szerint tiltott meghatározott gyártmányú, vagy eredetű dolog megjelölésével a beszerzés tárgyának meghatározása. E tilalom alól a Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén, rendkívül szűk körben, kivételesen, szigorú korlátok meghatározásával ad lehetőséget a jogalkotó. A kivételes, indokolt eset az, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása a Korm. rendelet 46. § (2) bekezdés szerinti módokon. Az ajánlatkérőnek ezesetben tehát alapos, objektív módon kell tudnia indokolnia azt, hogy kizárólag meghatározott gyártmányú, vagy eredetű dolog megjelölésével lehetséges konkrét beszerzés tárgyának kellően pontos és érthető leírása. A jogalkotó ez esetben megköveteli azt, hogy az ajánlatkérők „vagy azzal egyenértékű kifejezést” szerepeltesse a beszerzési tárgy meghatározásánál. A kialakult közbeszerzési joggyakorlat értelmében az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie azokat a teljesítmény-, funkcionális követelményeket, azokat műszaki, szakmai, technikai szempontokat, amelyeket az egyenértékűség megállapítása során vizsgálni fog, amely szempontokra vonatkozóan az ajánlattevőknek az egyenértékűség igazolását meg kell adniuk.

A Kbt. 3. § 30. pontja tartalmazza a műszaki egyenértékűség törvényi definícióját: létesítmény, termék vagy szolgálgatás olyan meghatározó műszaki paramétereket, mely mérhető és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti. A törvényi definícióból következik az, hogy egyenértékűség igazolását az ajánlatkérő kizárólag a műszaki egyenértékűségre írhatja elő, tehát annak műszaki paraméteren, méghozzá a beszerzés tárgyának meghatározó műszaki paraméterére kell vonatkozni, és kiválasztott műszaki jellemzőnek fizikai, vagy logikai szempontból mérhetőnek, objektívnek kell lennie és kötelező tényállási elem továbbá, hogy az egyenértékűség szempontját úgy kell kiválasztani, hogy az teljesítse azon alapelvi feltételt, hogy annak nem lehet olyan hatása, mely szerint indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzési eljárás során. Ennélfogva az egyenértékűség szempontok meghatározása során teljesülnie kell azon feltételnek is, hogy a megjelölt paramétert, több termék is teljesítheti.

 

D.246/16/2021.

Az ajánlatkérő által a laboratóriumi reagensek, kontrollok és kalibrátorok tekintetében is kötelezően csatolandóként előírt CE tanúsítvány benyújtásától nem lehet eltekinteni akkor sem, ha a szakági szabályozás ezen termékek esetében nem követeli meg a független szervezet által kiállított tanúsítványt, csupán a gyártói bejelentést a 8/2003. (III.13.) ESZCSM rendelet és a vonatkozó irányelvi szabályozás alapján.

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Online szakmai workshop a Kbt. módosításokról - PÓTALKALOM!

Online szakmai workshop a Kbt. módosításokról - PÓTALKALOM!

2021. január 18.

MÉG EGY IDŐPONT! A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó online workshop a Target Consulting szervezésében a 2021. évi új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
Online szakmai workshop a 2021. évi közbeszerzési szabályokról

Online szakmai workshop a 2021. évi közbeszerzési szabályokról

2020. november 29.

A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó online workshop a Target Consulting szervezésében a 2021. évi új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
Megszűnik a 320-as Korm. rendelet szerinti központi ellenőrzés!

Megszűnik a 320-as Korm. rendelet szerinti központi ellenőrzés!

2020. október 30.

A rendelet 2021. január 1-től hatályát veszti, de már október 30-tól nem kezdeményezhetők új ellenőrzések.

bővebben
Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

2020. május 04.

Május 1-től hatályos az a Korm.rendelet módosítás, amely a központosított közbeszerzések körébe vont számos új termékkört!

bővebben