D.270/21/2020.
Ha hiányos a beadott árindoklás, érvénytelen az ajánlat.
Ha az ajánlattevő ugyanabban a tárgyban, ugyanazon jogsértést sérelmezve, de a későbbi iratbetekintés alapján bővebb tartalmú előzetes vitarendezési kérelmet terjeszt elő, akkor a jogorvoslati határidő a második (későbbi) vitarendezési válasz határidejétől kezdődik.
Ha ajánlattevő egyáltalán nem ad adatokat bizonyos, az indokláskérésben megjelölt és szükségszerűen felmerülő költségekre, adókra, akkor ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot.
Ha ajánlatkérő külön-külön, az egyes alszempontokra vonatkozó indokolást kér, akkor az ajánlattevőnek is így, az önállóan kialakított alszempontra tett vállalások szerinti megbontásban kell megadnia az indokolást.
D.291/7/2020.
Vigyázzunk a referenciatermék, mintakonfiguráció megadásával!
A Kbt. alapelveinek érvényesülés érdekében garanciális szabály, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásra vonatkozó előírásai egyértelműek legyenek. Az ajánlakérő által a műszaki leírásban referenciatermékként megjelölt számítógép és a megadott műszaki paraméterek között ellentmondás volt, amelynek nyomán maguk a referenciatermékek sem teljesítették a műszaki leírás előírt paramétereit. Ha a gyártó és típus szerint megjelölt referenciatermék nem felel meg a minimumkövetelményeknek, az olyan ellentmondás, amely alapján nem tehető megfelelő ajánlat.
D.268/18/2020.
Hiányos szakmai ajánlatot nem lehet a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti, ún. teljességi nyilatkozattal "leplezni".
A Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat nem pótolja az ajánlatkérői elvárásoknak megfelelő ajánlat benyújtását.
D.218/16/2020.
Praktikus tanácsok árindoklások összeállításához, megítéléséhez.
Ha az ajánlattevő nem az által fizetendő betegszabadság Mt. szerinti időtartamával számol, hanem korábbi tapasztalatai alapján, némi biztonsági tartalékot tervezve, akkor ilyen indokolás közgazdasági, munkajogi szempontból is megfelelő és objektív alátámasztásul szolgálhat a szolgáltatás teljesíthetőségére. A KDB szerint a megelőző 2 év betegszabadságra kifizetett főkönyvi arányszámainak alapulvétele és azok felfelé kerekítése az esetleges növekedés miatt, releváns árképzési módszer, amely közgazdasági összefüggéseinél fogva objektív alapúnak tekinthető, tényekkel, adatokkal alátámasztott és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető.
Mivel a feladatot ellátó munkavállalók élethelyzete (kor, nem, családi állapot, gyermekek száma stb., melyek a rendes szabadság mértékét befolyásolják) az ajánlattétel időpontjában nem feltétlenül ismertek még pontosan az ajánlattevő számára, így az ajánlattevő a rendes szabadság idejét is a kötelezően az Mt. szerint kiadandó szabadság minimuma és maximuma közötti 25 napos középértékkel vette figyelembe, a Döntőbizottság ezen kalkulációt megfelelőnek minősítette.
Ha az ajánlattevő a kiegészítő árindoklás során azért számol eltérő adattal, mert a konkrét szerződés teljesítésére nézve pontosítja, konkretizálja az indokolását, melyet korábban 8 órára vetítve adott meg, akkor ez nem minősül az indokolás jogsértő, az objektivitást megkérdőjelező módosításnak.
Ha az ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, azonban ennek költségeit nem mutatja be, és később a kiegészítő indokolás keretében pedig ettől eltérő törekvését (saját munkavállalók alkalmazása) jelzi, indokolás nélkül, akkor ajánlatkérő ezt nem fogadhatja el további tisztázás nélkül.
D.216/18/2020.
Ez egy nagyon érdekes határozat a szakember követelmények vonatkozásában...
Ajánlatkérő nem veheti át a névjegyzékbe vételre jogosító hatóságok szerepét.
A Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy jogszabálysértő az olyan alkalmassági feltétel előírása, ahol ajánlatkérő lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására, amely egyaránt sérti a Kbt. 65. § (2) és (3) bekezdését, sértve a jogszabályok kógens előírását és az önkényes értékeléssel sértve az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát biztosító alapelveket is.
D.266/7/2020.
Örök téma: az egybeszámítási kötelezettség.
Jogszerű azon beszerzési igények külön-külön való kezelése, amelyek egymástól elkülönülő szoftvermodulok fejlesztésére (egyik esetben üzemeltetésére is) vonatkoznak, amennyiben ezek önállóan is működőképesek, kialakításuk nem ugyanazt a közvetlen célt szolgálja, még akkor is, ha egy projekt keretében történik a finanszírozás és kiegészítő szempontok (pl. időbeli egység, egységes döntés) meg is állapíthatók velük kapcsolatban.
D.226/11/2020.
A 80-20-as szabály mentén leválasztott beszerzések szabályszerűségéről szól ez a határozat, nagyon érdekes döntőbizottsági állásponttal...
Nem alapozza meg a 80-20-as szabály alapján leválasztott rész további részekre bontását az ,hogy két külön helyrajzi számon valósult meg az építési beruházás, mivel a projekt egésze gabonafeldolgozó üzem létrehozására irányult, a beszerzés célja is azonos volt, mindkét eljárás szemes termények tárolására szolgáló terménytároló építésére vonatkozott, a két tároló építése ugyanazon projekt által érintett területen valósult meg, egymás szomszédságában, hasonló műszaki tartalommal.
A KDB rögzítette, hogy az ajánlatkérő csak akkor mentesül a leválasztott szerződések vonatkozásában az uniós rezsim alkalmazhatja a Kbt. 115. § szerinti eljárásrendet, ha a két leválasztott szerződés önmagában vett becsült értéke kevesebb 1 000 000 EUR-nál (318 560 000 Ft-nál) és azok összértéke nem éri el a teljes becsült érték 20 %-át. A KDB kiemelte, hogy az ajánlatkérő ezesetben a leválasztott szerződések tekintetében sem mentesül a Kbt. 19. § (3) bekezdésében foglalt egybeszámítási kötelezettség alól. Az önmagában vett becsült érték jelen esetben nem a két leválasztott eljárás külön-külön becsült értékét jelenti, hanem a két eljárás becsült értékének összegéből tevődött össze. Ennek az az oka, hogy ajánlatkérő a két leválasztott részt nem bonthatta volna szét két eljárásra, ugyanis a két rész egymással szorosan összefügg, azonos projekt keretében valósult meg, mindkét közbeszerzés CPV kódja is azonos volt. A KDB álláspontja szerint nem alapozza meg a leválasztott rész további részekre bontását az sem, hogy két külön helyrajzi számon valósult meg az építési beruházás, mivel a projekt egésze gabonafeldolgozó üzem létrehozására irányult, a beszerzés célja is azonos volt.
D.180/13/2020.
Felmondott szerződések és új beszerzési igények közötti egybeszámítási kötelezettség - hasznos és egyben érdekes határozat.
A korábbi, 4 évre kötött szerződés rendkívüli felmondása miatt azonos szerződéses cél elérése érdekében, a korábbi szerződés tervezett lejártáig kötött újabb szerződés értékét egybe kell számítani a korábbi szerződés értékével.
D.227/23/2020.
GVH elmarasztalással összefüggő kizáró okok ellenőrzése esetén hasznos ez a határozat.
Ha a kizárás időpontjában a kizáró okot megalapozó GVH határozat végrehajtható, az érvénytelenséget megállapító döntés jogszerű, melyet nem befolyásol, ha később a bírósági felülvizsgálat során a bíróság elrendeli a kizáró ok alapjául szolgáló határozat tekintetében a végrehajthatóság elhalasztását, az azonnali jogvédelmet.
D.174/10/2020.
Többszöri, egymást követő, teljesítési határidő módosításra irányuló szerződésmódosítások jogszerűségéről szól ez a határozat.
Ha az egymásra épülő, határidőhosszabbításra irányuló szerződésmódosítások közül az első jogszerűsége megdől, akkor a második módosítás már nem lehet jogszerű.
A KDB megjegyezte ekörben, hogy azért sem elfogadható a 2. számú szerződésmódosítás ajánlatkérő által megjelölt jogalapja, mert az 1. számú szerződésmódosítás jogsértőnek bizonyult, amelynek következtében az 1. számú szerződésmódosítás a törvény alapján semmisnek minősül. Ebből következően a 2. számú szerződésmódosítás szerinti határidő módosítást egyrészt eleve olyan körülmények tették szükségessé, amelyeknél nem igazolt, hogy az ajánlatkérő azokat kellő gondossággal eljárva nem láthatta előre, másrészt a korábbi szerződésmódosítás semmissége miatt a 2. számú szerződésmódosítás érvényessége nem maradhat fenn.
D.188/21/2020.
Értékelési szempontrendszer részét képező, gyártói adatokkal kapcsolatos hiánypótlás kapcsán hasznos áttekinteni ezt a jogorvoslati döntést.
Olyan adatok értékelésénél, amelyek az egyértelműen megajánlott gépjármű műszaki kialakításából következő gyártói adatok, ha van konkrét gépjárműre vonatkozó ajánlat, a felolvasólapon tévesen feltüntetett értékek javításának nem akadálya az ajánlati kötöttség illetőleg a hiánypótlási korlátok sem.
A KDB ekörben kiemelte, hogy miszerint a felolvasólapon kért adatokat az ajánlattevőknek gyártói adatokkal kellett igazolniuk, így az értékelt ajánlati tartalom tehát önmagában nem tekinthető klasszikus ajánlattevői vállalásnak, hanem adatközlésnek, amely a gyártó által kialakított műszaki képességet ismerteti.
A KDB kiemelte, hogy a kialakult közbeszerzési joggyakorlat egyértelműen állást foglalt atekintetben, hogy az érvényesség, érvénytelenség elbírálása szempontjából különbséget kell tenni az értékelt és az egyéb, érvényességi feltétellel terhelt ajánlati tartalom között.
Ajánlatkérő helyesen hivatkozott a Kúria Kfv.IV.37.286/2019/3. számú ítéletében rögzített elvi iránymutatására is, amely szerint a "közbeszerzés során érvényesülő jogkövetkezmények szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő valamely elvárása az ajánlattétel mely részéhez kapcsolódik. Míg a szakmai ajánlat meg nem felelése a műszaki specifikációban meghatározottak tekintetében érvénytelenséget okoz, addig a nyertes kiválasztása körében megajánlott műszaki paramétereknek val nem vagy nem teljes megfelelés az ajánlat érvénytelenségét nem eredményezi.”
D.185/7/2020.
Elmaradó nyilatkozat nem minősülhet formai hibának.
A Kbt. 66.§ (6) bekezdése körében kért nyilatkozat benyújtásának elmaradása nem tekinthető formai hibának abban az esetben sem, ha egyébként az alvállalkozó személye a másik nyilatkozatból, egyéb adatokból megállapítható is volt.
Amennyiben Ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét vagy dokumentum benyújtásának kötelezettségét kifejezetten előírja, úgy annak megtételétől nem lehet eltekinteni.
D.207/15/2020.
Tételes jogszabályi rendelkezések alapján jogszerű, alapelvek mentén mégis jogsértő - nagyon érdekes határozat az elkésetten érkező kérdések kezeléséről.
A beküldött kérdések elkésettnek minősülnek ugyan, de mivel a kérdések egyértelműen a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoztak, ajánlatkérő azzal, hogy nem válaszolta meg a kérdéseket, megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdése szerinti alapelveket.
Ha az érdekelt gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatás kérését azon határidőn túl terjeszti elő, amely betartása esetén ajánlatkérő köteles a tájékoztatást megadni, ajánlatkérő a tételes jogi rendelkezések alapján nem köteles válaszolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eljárása az alapelvek tükrében is jogszerű, hiszen az alapelvek önállóan is az eljárás, mulasztás fokmérőivé válhatnak az adott eset összes körülménye fényében.
D.201/10/2020.
Szakemberek esetén a képzettség, végzettség elvárásoknál célszerű utalni az egyenértékűségre, ellenkező esetben baj lehet a bírálatnál.
Az ajánlati kötöttség beálltát követően ajánlatkérő és az eljárás többi szereplője is kötve van a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményekhez. Amennyibeen valamely végzettség, szakirány a szakmagyakorlási jogosultság szempontjából egyenértékűnek is tekintendő a Miniszterelnökség gyakorlata és a szokásjog alapján, azonban ezekre ajánlatkérő nem hivatkozott (azaz nem tüntette fel, hogy a megjelöltekkel egyenértékű végzettséget is elfogad), akkor kizárólag a felhívásban, dokumentációban tételesen meghatározott végzettségek fogadhatók el.
D.193/15/2020.
Egy újabb határozat arról, hogy az árindoklás kérésre adott hiányos válasz érvénytelenséget okoz.
Aránytalanul alacsony ár megajánlásának megállapítása esetén az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által megküldött árindokolás kérésben, illetve esetleges kiegészítő árindokolás kérésben feltett kérdésekre, az ott kifejteni kért tételekre maradéktalanul, teljeskörűen kell válaszolniuk, és ilyen módon kell az azzal kapcsolatos információ megadniuk. Nincs helye az olyan ajánlat érvényesség nyilvánításának, mely esetében a feltett kérdések, indokolni kért tételek nem kerültek teljeskörűen megválaszolásra.
D.193/15/2020.
Hasznos határozat üzleti titokká minősítéshez kapcsolódó indokolások kapcsán.
Az üzleti titokká minősítés kapcsán önmagában nem elegendők az alábbi megszövegezésű indoklások:
- csak kijelentést tartalmaz az indoklás, miszerint a kiegészítő árindoklás mit foglal magában
- az üzleti tevékenység szempontjából esetlegesen felmerülő sérelmet sejteti közvetlen módon azzal, hogy az ajánlattevő beszállítói nem járultak hozzá az anyagköltségek nyilvánossá tételéhez
- ajánlattevő kizárólag az jelöli meg indoklásként, hogy az adatok megismerésével a versenytársak előnyösebb helyzetbe jutnának.
Fenti indoklások esetén ajánlatkérőnek kötelessége hiánypótlási felhívást kibocsátani, melyben kéri az ajánlattevőt megfelelő indoklás benyújtására.
D.154/13/2020.
Tipikus szerződésmódosítási esetet taglal ez a határozat: a teljeítési határidő módosítását, kitér egyúttal a műszaki tartalom megváltoztatására is.
A teljesítési határidő módosítása minden esetben érdemi feltételre vonatkozó változtatás, melynek 3,5-szeressel való növelése az eredeti érdemi feltételek lényeges megváltoztatása, míg a 48 naphoz képest 30 nap további határidő biztosítása nem lényeges.
A határidő hosszabbítása olyan okból, mely a vállalkozó érdekkörébe esik és nem áll fenn a felelősségét kizáró körülmény, a gazdasági egyensúly nyertes javára módosítása, ha ezáltal a késedelmi kötbérfizetési kötelezettség nem áll be.
A nyílászárók anyagának megváltoztatása lényeges érdemi feltétel módosításnak minősül, ezáltal a Kbt. 141. § (6) bekezdésébe ütközik.
A Döntőbizottság a közbeszerzési szerződés jogsértő módosítása esetén a szerződő felek mindegyike tekintetében bírságot szab ki. Ezzel azonos álláspontra helyezkedett az Európai Bíróság a C-263/19. számú ügyben.
D.165/10/2020.
Kifizetési feltételekkel, ajánlati árakkal kapcsolatos szerződésmódosítás jogszerűsége kapcsán foglalt állást a Döntőbizottság ezen határozatban.
Egy közbeszerzés útján megkötött szerződésben az ellenszolgáltatás (előleg) teljesítésének feltételei olyan lényeges érdemi körülménynek minősülnek, amelyeket a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban rögzíteni kell, így tehát azok módosítása nem tekinthető nem lényeges módosításnak.
A beszerzendő alapanyagok, építőanyagok szerződéskötés és módosítás közötti rövid idő alatt történő, a szokásosnál magasabb áremelkedése sem minősül előre nem láható körülménynek, amivel az ajánlattevőnek ne kellene számolnia az építőipari piacon. Az évek óta fennálló általános trendbe illő áremelkedés előre látható.
D.190/11/2020.
A paraméterekkel meghatározott műszaki leírás esetén az egyenértékűség vizsgálatának nincsen helye, ezesetben a megfelelőséget kell vizsgálni.
A fizikai kialakítással, méretekkel kapcsolatos előírások (mérethatárok) tekintetében a funkcionális egyenértékűség vizsgálata értelmezhetetlen, így a nem megfelelő ajánlatot jogszerűen nyilvánítja enélkül érvénytelenné az ajánlatkérő. Az előírt technológiától eltérő technológia megajánlása esetén a funkcionális (műszaki) egyenértékűség csak akkor vizsgálható, ha ajánlatkérő meghatározza azt a célt, tulajdonságot, amelynek érdekében a technológiát előírta.
Ha az előírt fizikai paraméterek egy konkrét terméket takarnak is, azaz versenykorlátozók, a kérelmezőnek ezt megfelelő időben kell kifogásolnia vagy jeleznie, az ajánlati kötöttség beálltát követően erre nem hivatkozhat alappal.
D.199/12/2020.
A rendkívüli sürgősségre alapított h.n.t eljárások alkalmazásánál nagyon körültekintően kell eljárni!
A rendkívüli sürgősségen alapuló hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz vis maior jellegű körülmény ajánlatkérő számára előre nem látható beállta is szükséges, amely nem áll fenn, ha ajánlatkérő maga dönt a meglevő szerződés azonnali megszüntetése mellett, amelyet korábban már ismert körülményre alapít és amely eltér az egyébként nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra megfelelő időt biztosító szerződésben rögzített megszüntetési módoktól.
D.90/9/2020.
Nagyon érdekes és hasznos határozat az értékalapú, ún. de minimis szerződésmódosítások vonatkozásában.
A de minimis szerződésmódosítási jogcím nem jogszerű abban az esetben, ha a módosítás a szerződés tárgyát olyan munkákkal bővíti, amelyek abban korábban semmilyen formában nem szerepeltek, nem képezték a szerződés tárgyát.
D.177/18/2020.
Árindokláskérés átalánydíjas + eseti óradíjas tendereknél - érdekes megközelítés a KDB részéről.
Az ajánlatkérőt abban az esetben terheli indokláskérési kötelezettség, ha az adott ajánlati elem az értékelés szempontjából lényegesnek tekinthető. Egy átalánydíjas takarítási szolgáltatás esetében az átalánydíjon felül értékelt eseti takarítási óradíja nem tekinthető lényeges ajánlati elemnek, mivel ezt az átalánydíj alapján nyújtott szolgáltatáson felüli többletként rendelheti meg az ajánlatkérő, a költségei az átalánydíjban ettől függetlenül jelentkeznek és az átalánydíjhoz képesti aránya elenyésző, megrendelése eshetőleges.
D.155/17/2020.
A téma itt is az árindokláskérés, ezesetben azt erősítette meg a KDB, hogy önmagában az nem lehet oka az érvénytelenségnek, hogy egy ajánlattevő nem a NAV normával számolt.
Jogsértő, ha az ajánlatkérő az árindokolást és kiegészítő árindokolásokat úgy kért a kérelmezőtől, hogy nem hívta fel, hogy az árindokolását az üzemanyagra kalkulált költség tekintetében az ajánlattétel időpontjában érvényes NAV norma szerinti értéken kéri kimutatni, az ettől való eltérés tisztázására nem adott lehetőséget és ennek alapján érvénytelennek minősítette az ajánlatot, az egyébként tételes magyarázatot adó indoklás mellett.
