Az év végi hajtás és pihenés előtt utoljára jelentkezünk rendszeres rovatunkkal, amelyben az elmúlt időszak érdekesebb döntőbizottsági határozatait mutatjuk be.
Igyekeztünk kiválogatni az érdekesebb, tanulságosabb határozatokat, volt belőlük bőséggel: továbbra is élen állnak a szerződésmódosításokkal kapcsolatos határozatok, melyek nagyon tanulságosak, ha épp hasonlóra készülnénk nálunk futó ügyek kapcsán. Ezen túlmenően a műszaki leírás összeállításával, az egyenértékűséggel, a felhívások, dokumentációk megindítás utáni módosításával foglalkoznak a kiválogatott határozatok, valamint előkerül például a fedezethiányra hivatkozás értékalapú keretszerződéseknél kérdéskör, vagy a fizetési határidő helye az értékelési szempontrendszerben, erről is megismerhetjük a Döntőbizottság álláspontját.
Érdemes tehát végig böngészni a lenti összefoglalót, és releváns jogeseteknél elolvasni a KDB teljes határozatát is, ismét nagyon tanulságosak a jogesetek!
D.428/16/2021.
Ha ajánlattevő akár csak részben is, de nyújt be az ajánlatában a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívás alapján igazolandó körülményekre vonatkozó iratokat, akkor nem alkalmazható a Kbt. 69. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fordulat, azaz nem hagyható figyelmen kívül az ajánlat automatikusan, ha fennmaradó igazolások benyújtására való felhívás ellenére határidőben nem csatolt iratot az ajánlattevő.
D.347/10/2021.
A fizetési határidő értékelése 30 és 60 nap közötti intervallumban nem ütközik a Kbt. rendelkezéseibe.
A belföldi szervizháttér meglétének értékelési szempont körében való értékelése a megfelelő súlyszámmal (ár: 70, szerviz: 20) szintén nem jogszabályellenes, különösen ha az bármely módon, akár egy magyarországi szervizzel történő szerződéskötéssel is igazolható. Ajánlatkérőnek értékelési szempont körében elvárható érdeke fűződhet a gyorsabb szervizeléshez, az értékelési részszempont nem zár el külföldi ajánlattevőket az ajánlattételtől és nem ütközik a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontja által védett alapelvi rendelkezésekbe sem.
Tanúsítvány csatolásának hiányában pusztán annak a fordítása nem elfogadható a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján benyújtott igazolások körében. Ilyen esetben hiánypótlásnak van helye.
D.369/12/2021.
Csak az egyedi eset körülményeinek összességét figyelembe véve dönthető el például, hogy egy kivitelezési szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása vagy valamely konkrét műszaki paraméter változása olyan jelentőségű-e, hogy az alapvetően befolyásolhatta volna az adott eljárásban ajánlattételi szándékkal való részvételről hozott döntést, vagy csak az ajánlatételi határidő meghosszabbítását igényli az ajánlatok megfelelő elkészítése érdekében. Vagy akár, az ennél is kisebb jelentőségű módosítás esetében, elegendő csak az eljárásban résztvevők tájékoztatása.
A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy önmagában a közbeszerzési dokumentumokban foglalt egyes feltételek (jelen esetben a beszerzés tárgyát képező targonca egyes műszaki paramétereinek) változása nem feltétlenül jár azzal a következménnyel, hogy egyes érdekelt gazdasági szereplők az eljárásban – e változások ismeretében – már nem tudnak ajánlatot tenni. A változásnak ugyanis egyúttal olyan jellegűnek, mérvűek is kell lennie, hogy az egyes érdekelt gazdasági szereplők ajánlatának elmaradása ezen okból valószínűsíthető legyen. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hivatkozott rendelkezés megsértésének megállapításához elégséges, de egyúttal szükséges is ezt a valószínűséget – a módosított feltételek, paraméterek tényének megjelölésén túl – megfelelő módon alátámasztani.
A KDB rögzítette, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértése körében legalábbis azt alá kell támasztani, hogy az említett műszaki paraméterek módosítása miért valószínűsíti, hogy azok ismerete alapvetően befolyásolhatta a gazdasági szereplők azon döntését, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy attól, mert a kezdeményező saját szemszögéből a termék paramétereinek módosítását jelentősnek ítéli meg, még nem következik, hogy a módosítás valóban annak minősül. A módosításnak ugyanis az érdekelt gazdasági szereplők szempontjából kell és olyan jelentőségűnek lennie, amely őket az ajánlattételtől vagy visszatartja, vagy amely ismeretében éppenséggel több gazdasági szereplő tenne ajánlatot.
Önmagában az a tény sem teszi jelentőssé a módosítást, hogy a felhívásban is közzétett műszaki paraméterek változtak. A Kbt. 50. § (2) bekezdése határozza meg a felhívás szükséges elemeit, azanban a műszaki leírás (vagy annak részei) nem feltétlenül a felhívásban kell szerepeljen. A Kbt. 58. § (2) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Tehát választásától függ, hogy a műszaki leírást (vagy annak egyes részeit) – bármilyen megfontolásból is – szerepelteti-e a felhívásban.
D.305/10/2021.
Az ajánlatok ajánlatkérő általi teljeskörű elbírálásának kötelezettségébe beletartozik annak kötelező vizsgálata, hogy az ajánlatokban beárazott egyes tételek mennyiben azonosak a tervezői költségbecslés tételeivel. Amennyiben ajánlatkérő azt észleli, hogy az azonosság jelentős, úgy tovább kell vizsgálnia azt, hogy sérült-e a verseny tisztasága, merül-e fel az összeférhetetlenség megsértésére utaló körülmény.
D.334/14/2021.
Ha a teljesítési határidő mértékét jelentősen módosító szerződésmódosítás indoka, hogy az anyagbeszerzési határidő jelentősen megnövekedett, akkor legfeljebb ennek időtartamával lehetséges a szerződést módosítani. A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel a tárgyi szerződés tartalmazta, hogy a vállalkozó amennyiben az előrít anyagokat a szükséges határidőben nem tudja beszerezni, azokat azonos műszaki paraméterű és használati értékű más anyaggal helyettesíti. Nem volt látható, hogy a kérelmezett kellő gondossággal eljárva mindent megtett volna azért, hogy a műszaki leírásban kiírt anyagokat más forrásból beszerezze vagy más anyaggal esetlegesen helyettesítse a szerződésmódosítás elkerülése érdekében.
D.325/9/2021.
Megfelelő alátámasztás hiányában az építőanyag- és munkaerőhiányra vonatkozó hivatkozás a szerződésmódosítás Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontját megalapozó indokként nem megfelelő, különösen, ha az építési napló adatai, a vállalkozói akadályközlések sem ezt támasztják alá, más indokokra utalnak. Csak az extrém és alátámasztott időjárási körülmények alapozhatják meg a szerződés módosítását.
A tervhibára visszavezethető késedelem és szerződésmódosítás ajánlatkérő felelősségi körébe esik, a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítésére utal, így akkor sem alapozhatna meg a töretlen KDB gyakorlat szerint szerződésmódosítást, ha arra ajánlatkérő a módosításról közzétett tájékoztatóban hivatkozott volna.
A teljesítéshez való szükségesség hiányában a módosítás nem jogszerű, a szerződés ugyanis rendezte a vállalkozói késedelemre vonatkozó szabályokat, így a módosítás nem volt szükséges a szerződés teljesítéséhez.
D.357/13/2021.
Ha az ajánlatkérő a megkötendő keretszerződésben a lehívási kötelezettséget meghatározott összegre nézve határozza meg, és nem meghatározott naturália mennyiségre (pl. jelen esetben üzemórára), akkor az eljárást nem nyilváníthatja eredménytelenné azon az alapon, hogy a magasabb ajánlati egységár, üzemóra díj miatt nem áll rendelkezésre elegendő fedezet a tervezett mennyiség lehívására, hiszen a lehívási kötelezettséggel érintett összeg erejéig is le tud hívni, csak kevesebb szolgáltatást.
Az, hogy ajánlatkérő rögzítette, hogy milyen mennyiséget kíván beszerezni, még nem elegendő, hiszen a beszerzési igényét végül meghatározott keretösszegben határozta meg és nem mennyiségben.
D.301/19/2021.
Ajánlatkérő kivételes esetben és rendkívül szűk körben, szigorú korlátok között abban az esetben hivatkozhat konkrét gyártmányú, típusú, eredetű dologra, termékre a műszaki leírás meghatározása érdekében, ha objektív módon indokolni tudja, alá tudja támasztani, hogy kizárólag ekként lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása. Az ajánlatkérőnek ezesetben kell határoznia azokat a teljesítmény. és funkcionális követelményeket, azokat a műszaki, szakmai, technikai szempontokat, amelyeket az egyenértékűség megállapítása során vizsgálni fog, amelyre vonatkozóan az egyenértékűség igazolását az ajánlattevőknek meg kell adniuk.
Az egyenértékűségi szempontok meghatározása során teljesülnie kell azon feltételnek is, hogy a megjelölt paramétert több termék is teljesítheti, tovább az előírásnak összhangban kell lennie a Kbt. alapelvi rendelkezéseivel, így a Kbt. 58. § (3) bekezdésében foglaltakkal.
D.249/17/2021.
A többletreferencia értékelésének előírására a Kbt. 65. § (3) bekezdésében foglalt ténylegesen szükséges mértékre való korlátozás miatt sincsen lehetőség, továbbá nem alkalmas a teljesítés színvonalának emelésére sem.
A KDB megállapította, hogy ez az értékelési részszempont nem felel meg a Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontjában foglaltaknak, ami alapján az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága, tehát a referencia követelmény előírása nem fogadható el az értékelés körében, az az alkalmasság körében vizsgálható kizárólag, figyelemmel arra, hogy a referencia követelmény előírása a 321/2015. Korm. rendelet értelmében alkalmassági követelménynek minősül és mint ilyen, nem lehet értékelési szempont.
