KÖZBESZERZÉSI JOGESETEK 5/2020.

2020. december 02.
Az év végi hajtás és pihenés előtt utoljára jelentkezünk rendszeres rovatunkkal, amelyben az elmúlt időszak érdekesebb döntőbizottsági határozatait mutatjuk be. Igyekeztünk kiválogatni az érdekesebb, tanulságosabb határozatokat, volt belőlük bőséggel: az aránytalanul alacsony árindoklás állandó téma, a szakmai ajánlat módosítása szintúgy, a megszokottnál több határozat született az egybeszámítás (részekre bontás tilalma) kérdésében, illetve megnyilvánult a Döntőbizottság például az indikatív ajánlatok elvárt számát illetően is! A teljesség igénye nélkül mindenki figyelmébe ajánljuk például a túl szélesre nyitott referenciakövetelmények kapcsán hozott határozatot is! Érdemes tehát végig böngészni a lenti összefoglalót, és releváns jogeseteknél elolvasni a KDB teljes határozatát is, ismét nagyon tanulságosak a jogesetek!

D.155/17/2020.

A kiegészítő árindoklás kérés nem csak lehetőség!

Jogsértő, ha az ajánlatkérő az árindokolást és kiegészítő árindokolásokat úgy kért a kérelmezőtől, hogy nem hívta fel, hogy az árindokolását az üzemanyagra kalkulált költség tekintetében az ajánlattétel időpontjában érvényes NAV norma szerinti értéken kéri kimutatni, az ettől való eltérés tisztázására nem adott lehetőséget és ennek alapján érvénytelennek minősíteette az ajánlatot, az egyébként tételes magyarázatot adó indoklás mellett.

 

D.413/15/2020.

Ajánlati biztosíték banki vagy biztosító által kiállított garanciával: itt sincs hiánypótlás! (jelenleg még...)

A biztosító által nyújtott garancianyilatkozatnak az ajánlattétlei határidőig történő rendelkezésre bocsátását nem pótolja az eljárásban előírt EKR űrlapon megtett azon nyilatkozat, mely szerint ajánlattevő megadja, hogy milyen formában bocsátja rendelkezésre a garanciát. A garancianyilatkozat hiánypótlás során történő becsatolása nem fogadható el akkor sem, ha a garanciavállalás kezdő időpontja megelőzi az ajánlattételi határidőt, mivel Ajánlatkérő csak a garancianyilatkozat birtokában rendelkezhet valóban a biztosítékkal és hívhatja le azt. Bár az egyes biztosítéki formák közül az ajánlattevő választhat, a rendelkezésre bocsátásnak egyenértékűnek kell lennie azzal a móddal, amikor ajánlattevő az ajánlatkérő fizetési számlájára befizeti a biztosíték összegét. Irreleváns körülmény, hogy egyébként az ajánlattételi határidő letelte és a hiánypótlás teljesítése közötti időben felmerült-e olyan körülmény, amely a garancia lehívásához vezetett volna.

 

D.328/9/2020.

Az nem baj, ha eltévesztjük a szerződésmódosítás jogalapját, a lényeg, hogy valamelyik jogalap szerint jogszerű legyen.

A KDB megerősítette azon gyakorlatot, miszerint a szerződésmódosítás jogszerű, ha bármely jogalap fennállása megállapítható, függetlenül a hivatkozott, illetőleg a szerződésmódosítás jogalapjaként megjelölt jogcímtől.

 

D.307/13/2020.

Mit is jelent a magasépítés és a mélyépítés? Válaszol a KDB!

A csak kollégiumi elhelyezés és funkció céljára szolgáló, az iskolaépülettel azonos területen, de külön helyrajzi számon található épület fejlesztésére megrendelet építési munkák nem tekinthetők iskolaépületen végzett munkának, így ezen munkák nem esnek a Kbt. 5. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá. A mélyépítési és magasépítési tevékenység fogalmát a jogszabályok nem határozzák meg, ugyanakkor a szakmai gyakorlat és fogalmak alapján azonosíthatók.

Általánosságban megállapítható, hogy a magasépítés épületek építését jelenti (azok minden részével együtt az alapozástól a befejező szakipari munkákig), a mélyépítés pedig mérnöki létesítmények létrehozását (utak, hidak stb.) jelenti. A mélyépítés az építés azon ága, amely infrastruktúrák, az infrastruktúrához tartozó, illetve az attól független műtárgyak, közművek, valamint vízépítési és vízszabályozási műtárgyak építésével foglalkozik. Az infrastruktúrához tartoznak az utak, a vasutak, azon belül a városi vasutak, a metró. A műtárgyak lehetnek pl. támfalak, hidak és alagutak, víztárolók, víz- és adótornyok. A közművekhez víz-, csatorna-, gáz- és különböző elektromos hálózatok tartoznak.

 

D.245/10/2020.

Az in-house szervezetek révén nem tűnik el a közbeszerzési kötelezettség, csak átalakul, rájuk tolódik!

A megrendelővel fennálló in-house kapcsolata nem mentesíti az egyébként ajánlatkérőnek minősülő vállalkozót, hogy saját alvállalkozóit, ha annak egyéb feltételei fennállnak, ne közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján válassza ki. A KDB szerint az in-house szerződésekre vonatkozó kivételszabályból következően csak azon szerződések megkötését megelőzően mentesül a beszerző a közbeszerzési kötelezettség alól, melyeknek az egyik alanya a Kbt. 5. § (1) bekezdésében foglalt klasszikus ajánlatkérő, a másik alanya pedig olyan jogi személy, amely felett ez az ajánlatkérő kontrollt gyakorol és kizárólag azon szerződések tekintetében, amelyeket egymással kötenek. Az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők nem vonhatják ki szerződéseiket a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól úgy, hogy a tervezett beszerzést közbeszerzési eljárás nélkül megrendelik az általuk kontrollált jogi személytől, amely szervezet közbeszerzési kötelezettség nélkül köthetne további szerződést más piaci szereplővel. Ezesetben az ajánlatkérők - egy másik szervezet egyszerű közbeiktatásával - mentesülhetnének a közbeszerzési kötelezettség alól.

 

D.434/11/2020.

Néha vonzónak tűnhet, de nem éri meg: a központosított közbeszerzés kikerülésének szankciói

A KDB rögzítette, hogy a központosított közbeszerzési szabályok nem hagyhatók figyelmen kívül, súlyos jogsértést jelent, amennyiben egy ajánlatkérő a 168/2004. (V.25.) Korm. Rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzését előzetes bejelentés és saját hatáskörben történő beszerzés jóváhagyása nélkül elégíti ki saját hatáskörben lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében. 

Jelen eljárás tárgya villamosenergia beszerzés volt, nettó 463 M Ft-os beszerzési értékkel, a kiszabott bírság: 2 M Ft.

 

D.415/13/2020.

Elhúzódó közbeszerzési eljárás nem minősülhet előre nem látható, ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső körülménynek!

Ajánlatkérőnek számítania kell arra az eljárás tervezésekor, illetve lefolytatása során, hogy az eljárásban többszöri hiánypótlásra, indoklás-kérésre, további eljárási cselekményekre lehet szükség, vagy akár jogorvoslati eljárás is indul - főként, ha a jogorvoslati eljárásban megállapított jogsértésben is közrehatott -, így ezen körülmények nem minősülnek előre nem látható, ajánlatkérő ellenőrzési körén kívü eső körülménynek a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eredménytelenné nyilvánítási jogcím tekintetében.

 

D.418/15/2020.

Bekerülhet-e árubeszerzés egy Kbt. 115. § szerinti eljárásba? A válasz: igen, de csak a beépítésre kerülő áruk!

A Kbt. 115. § szerinti eljárás kizárólag építési beruházás tárgyú beszerzésre, az építési beruházás részének minősíthető árubeszerzésekre alkalmazható, az épületbe beépítésre nem kerülő árubeszerzés nem vonható be ezen eljárásba.

 

D.368/16/2020.

Idén már több alkalommal is rögzítette a KDB: konkrét paraméterek előírása esetén nincsen helye az egyenértékűség vizsgálatának, különösen igaz ez a fizikai paraméterekre!

A fizikai paraméterek körében nincs helye eltérés esetén az egyenértékűség vizsgálatának. Az egyenértékűség vizsgálatára vonatkozó követelmények nem értelmezhetők a termékkel kapcsolatban előírt fizikai, metrikus paraméterek tekintetében, ugyanis a mérettel kapcsolatos követelmények nem teljesítmény, illetve funkcionális követelmények, hanem műszaki paraméterekkel megadott, fizikai kialakításra vonatkozó követelmények. Ebből adódóan ajánlatkérő nem tekinthet el egyenértékűségre hivatkozással a saját maga által meghatározott méret követelményektől. 

 

D.370/18/2020.

A 75 %-os referenciakövetelmény még nem biztos, hogy jogszerű! Továbbá jogsértő lehet egy túl tágra nyitott referenciakövetelmény is!

Ajánlatkérőnek a referenciakövetelmény előírásakor nem elegendő önmagában azt igazolni, hogy az előírt volumen/érték nem haladja meg a beszerzés mennyiségének/értékének 75 %-át, hanem azt kell tudnia igazolni, hogy adott esetben a konkrét beszerzés specifikumait figyelembe véve sérülhetnek-e az alapelvek. (pl. a referenciaidőtartam alatt egyetlen olyan közbeszerzést folytattak le hasonló berendezés beszerzésére, amelynek értéke megfelelt az ajánlatkérő előírásainak.)

Fentieken túl a KDB kimondta azt is, hogy jogsértőnek minősül az is, ha az ajánlatkérő a beszerzés tárgyától szélesebb, meg nem határozott körben engedi a szállítás tárgyának igazolását, mivel ezáltal nem korlátozza az alkalmassági követelmény igazolását a beszerzés tárgyára és így olyan ajánlattevők is alkalmasak lehetnek, akiknek nincs az adott, beszerzésre kerülő eszköz szállításában tapasztalatuk. 

(A konkrét eljárást vesekőzúzó berendezés beszerzésére írta ki az ajánlatkérő, referenciaként pedig orvostechnikai berendezésre (vesekőzúzó készülék és/vagy urológiai orvostechnikai eszköz) vonatkozó szállításra vonatkozó referenciát kért bemutatni.)

 

D.370/18/2020.

Eljöhet az idő, hogy alá kell támasztani a beszerzési igény és az elvárások indokoltságát!

Ajánlatkérő jogosult meghatározni a beszerzési igényét és a műszaki elvárásait, azonban ez nem korlátlan, az indokoltságot az előírások kifogásolása esetén alá kell tudnia támasztani megfelelő piackutatással, vizsgálatokkal, kutatásokkal, szakirodalommal, szakmai protokollal vagy más módon. Az általános indokok valamely műszaki megoldás költséghatékonyságával, korszerűségével kapcsolatban nem elegendők az adott piacon jelentősen szűkítő feltétel alátámasztására. A nem szignifikáns előnnyel járó, de szintén egy gyártó termékét preferáló érvényességi feltétel szintén nem megengedett.

Az egyik lehetséges gyártmány által tudott műszaki megoldáshoz fűzött értékelési részszempont nem sérti az önkényes elbírálás elvét és a Kbt. 76. § (6) bekezdés c) pontját sem, mivel annak tartalmát ajánlatkérő kellő részletezettséggel megadta és a követelmény nem teljesítése nem minősül érvénytelenségi oknak.

 

D.394/11/2020.

Hiába van több iskola különböző helyrajzi számon, ha hasonló munkák történnek bennük, az egybeszámítási kötelezettség fennáll!

A különböző helyrajzi számon található iskolák azonos projektcél érdekében történő, időbelileg egybeeső (azonos közbeszerzési terv) és műszakilag nagyfokú hasonlóságot mutató felújítása nem bontható részekre önmagában a fizikai elkülönülés vagy amiatt (gazdasági egység hiánya), hogy a fenntartó és a tulajdonos nem azonos személy.

 

D.363/9/2020.

A megbízási jogviszony akkor is alvállalkozást jelent, ha a megbízó végzi a bérszámfejtést.

A jogviszony jellege nem változik meg, ha a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem vonatkozásában az adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem közvetlenül a megbízott, hanem a megbízó teljesíti, tehát a megbízó bérszámfejt. Figyelemmel a Kbt. 9. § (8) bekezdésének g) pontjára, annak ellenére, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak megbízási díját a megbízó bérszámfejti, a szolgáltatás megrendelése közbeszerzési kötelezettség alá esik.

 

D.428/11/2020.

A felolvasólap és a tételes költségvetés eltérése esetén kötelező a felvilágosítás kérés!

Ha a felolvasólap és az annak alapjául szolgáló tételes költségvetés végösszege nem egyezik, azok között ellentmondás van oly módon, hogy a költségvetés egyébként nem tartalmaz számítási hibát, akkor ajánlatkérőnek az ellentmondás okát tisztáznia kell a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés útján. Ennek hiányában nem hozható megalapozott döntés arról, hogy az ajánlat érvénytelen-e a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

 

D.423/8/2020.

A közbeszerzési szerződés megkötése alóli mentesülést részletes, alapos indoklással kell alátámasztani.

A közbeszerzési szerződés megkötése alóli mentesülés jogszerű indokainak bizonyítása az arra hivatkozó felet terheli, melyet konkrétan alá is kell támasztania a megrendeléseiben, üzleti körülményeiben, szerződéseiben az összegezés megküldését követően beállott változások, körülmények konkrét bemutatásával. Általános hivatkozás a járványhelyzetre, a megváltozott piaci körülményekre nem elegendő a szerződéskötés megtagadásához.

 

D.393/14/2020.

Ha Ajánlatkérő előírta, de mégsincs benne az ajánlatban a gyártmány, típus, származási hely: érvénytelen ajánlat!

Ha az ajánlatkérő több helyen előírja a felhívásban és a dokumentációban a szakmai ajánlat részeként a megajánlott eszközök gyártmányának, típusának és származási helyének megadását, azonban az ajánlattevő öt eszköz tekintetében ennek nem tesz eleget az ajánlatban, csupán műszaki paramétereket ad meg, később ez a hiány a Kbt. 71. § (8) bekezdés a)-b) pontjai szerinti korlátokra figyelemmel nem pótolható. Ajánlatkérő nem köteles maga kideríteni, hogy a megadott paraméterek mely típust, gyártót takarják.

 

D.310/9/2020.

A projektmenedzser és az asszisztens is lehet egybeszámítandó!

Az azonos projekt megvalósításához kapcsolódó projektmenedszeri illetve asszisztensi feladatok közvetlenül ugyanazt a közös célt szolgálják akkor is, ha eltérő szakterületekhez kapcsolódnak, mivel adott esetben ugyanazon feladatokban is közreműködési kötelezettségük van a megkötött szerződések alapján.

 

D.405/12/2020.

A felolvasólap és a tételes költségvetés eltérése esetén kötelező a felvilágosítás kérés!

Ha a felolvasólap és az annak alapjául szolgáló tételes költségvetés végösszege nem egyezik, azok között ellentmondás van oly módon, hogy a költségvetés egyébként nem tartalmaz számítási hibát, akkor ajánlatkérőnek az ellentmondás okát tisztáznia kell a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés útján. Ennek hiányában nem hozható megalapozott döntés arról, hogy az ajánlat érvénytelen-e a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

A KDB jelen ügyben rámutatott továbbá, hogy a közbeszerzési joggyakorlat töretlen és egységes atekintetben, hogy az ajánlatnak nem lehetnek egymással ellentmondó elemei, nem szerepelhet benne két, egymásnak ellentmondó ajánlati ár.

 

D.321/16/2020.

Attól még indíthat egy ajánlattevő jogorvoslatot, mert nagyon drága az ajánlata.

Jogorvoslati eljárásban a kérelmező közvetlen jogos érdekét (ügyfélképességét) az a körülmény nem befolyásolja, hogy kérelmező árajánlata a rendelkezésre álló fedezet mértékét meghaladta, arra is figyelemmel, hogy a vonatkozó eredménytelenségi ok fakultatív, azaz ajánlatkérő dönthet annak alkalmazása felől.

 

D.321/16/2020.

Mi a lényege a kiegészítő árindokláskérésnek? A KDB válaszolt.

A Döntőbizottság ezen ügyben rámutatott, hogy a kiegészítő árindokolás arra szolgál, hogy a már benyújtott indokolásban szereplő adatokat az ajánlattevő még alaposabban kifejtse, alábontsa a költségeket, további adatokkal, magyarázatokkal kiegészítse indokolásait annak érdekében, hogy az ajánlatkérő megalapozott döntést tudjon hozni az ajánlat elfogadhatósága kapcsán. 

A KDB kiemelte ugyanakkor, hogy egymásnak ellentmondó indokok, adatok tisztázására nem szolgál a kiegészítő indokolás. Amennyiben az indokolásokban eltérő, ellentmondásos tények, adatok szerepelnek, azok tisztázására nincsen lehetőség, ezen esetben az ajánlat érvénytelen.

 

D.391/12/2020.

Örök téma: be nem kért adat hiánya miatt nem lehet érvénytelen az ajánlat!

Ha az ajánlatkérő nem írja elő a termék megnevezésének megadását, nem definiálja a gyártó, fajta, típus fogalmakat, és az ajánlat alapján a termék beazonosítható, akkor nem jogszerű az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása. Az ajánlatkérő nem alapíthatja az ajánlat érvénytelenségét utólag olyan adat megadásának hiányára, amelyet nem kért.

 

D.267/12/2020.

Egy adott projekt beszerzései nem feltétlenül egybeszámítandók!

Az ugyanazon projekt keretében való beszerzés nem eredményez egybeszámítási kötelezettséget önmagában, utóbbi megítéléséhez az EU Bírósága által kialakított joggyakorlatot kell alapul venni. Ez alapján a funkcionális megközelítés a lényeges, a műszaki-gazdasági funkció egysége, mely tekintetében a közös közvetlen célt és a szolgáltatások tartalmi hasonlóságát együttesen kell vizsgálni. A KDB kiemelte, hogy a közös projektcél nem kapcsolja össze feltétlenül a projekt részét képező beszerzéseket a részekre bontás tilalma szempontjából.

A KDB a konkrét ügyben rámutatott, hogy a műszaki-gazdasági funkcionális egység abban az esetben áll fenn szolgáltatásmegrendelések között, ha az elérni kívánt, közvetlen cél megvalósításához a beszerezni kíván szolgáltatások mindegyikére szükség van, emellett a műszaki-gazdasági funkcionális egység megléte szempontjából szükséges az is, hogy a beszerezni kívánt szolgáltatások hasonlóak legyenek egymáshoz.

 

D.366/14/2020.

Egy kis mankó az aránytalanul alacsony ár megítéléséhez.

A nyertest követő ajánlati ártól való 9 %-os, és a hét ajánlattevő által ajánlott ajánlati árak átlagától való 15 %-os negatív irányú eltérés nem minősül aránytalanul alacsonynak, így a KDB szerint ajánlatkérőnek nem állt fenn az indokoláskérési kötelezettsége.

 

D.296/27/2020.

Meddig lehet (kell) kiegészítő árindoklást kérni?

A kiegészítő indokolás-kérés addig kötelező, amíg ajánlatkérő megalapozott döntést tud hozni az érvényesség, elfogadhatóság kérdésében. 

 

D.323/23/2020.

A sorrendben legutolsó ajánlattevőnek is jár a jogoslati eljárás indításának joga.

Amíg a bírálat folyamatban van, a kérelmező ügyfélképességének hiánya az ajánlat értékelési sorrendben elfoglalt helyére figyelemmel nem állapítható meg.

 

D.367/15/2020.

Az érvénytelenségi okok "erősorrendje" illetve az előszerződés egyes tartalmi kérdései

A KDB rámutatott arra, hogy a ugyanazon ajánlati tartalomra nem állapítható meg két érvénytelenségi jogcím, figyelemmel az érvénytelenségi okok Kbt. 73. § (1) bekezdésében foglalt ""erősorrendjére"" és meghatározására. Tehát ha pl. az ajánlatkérő a kapacitást igazoló szervezet alkalmassági igazolásának, referenciájának kapcsán az alkalmasság körében állapított meg érvénytelenséget, úgy ugyanezen ajánlati elem kapcsán nem lehet a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi jogcímet is megállapítani.

A KDB rögzítette ugyanakkor, hogy amennyiben az ajánlattevő és a kapacitást igazoló szervezet a kapacitások rendelkezésre állását előszerződés becsatolásával kívánja alátámasztani, ennek nem kötelező tartalmi eleme a felek közötti elszámolási szabályok részletes rögzítése. Abból, hogy ezen elszámolási szabályokat a felek majd később, az ajánlattevő nyertessége esetén fogják rögzíteni, nem kételkedhet az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állásában.

 

D.329/13/2020.

Végre: a KDB is kimondta, hogy nem feltétlenül kell a 3 db indikatív ajánlat a becsült érték meghatározásához!

A KDB rögzítette, hogy a Kbt. 28. § (2) bekezdéséből nem vezethető le, hogy az ajánlatkérőnek három indikatív ajánlatot kell bekérnie a becsült érték alátámasztására. Ajánlatkérő kettő, a piacon a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet végző gazdasági szereplőtől kért be indikatív ajánlatot, ez alapján megfelelően állapította meg a becsült értéket. A KDB nem találta jogsértőnek, hogy az indikatív ajánlatok bekérése és az eljárás megindítása között kb. 8 hónap telt el, mivel ez önmagában még nem teszi az indikatív ajánlatokban foglalt piaci árakat kétségessé. A KDB azt sem találta lényeges körülménynek, hogy az indikatív árajánlatok meghatározták érvényességüket, amely lényegesen korábbi volt, mint az eljárás megindítása.

 

D.243/15/2020.

Idén már a sokadik határozat e témában: a teljesítési határidő módosítása az esetek többségében lényeges módosításnak minősül.

A 299 napos teljesítési határidő 114 nappal történő meghosszabbítása lényeges módosításnak minősül, ekörben a Kbt. 141. § (6) bekezdésének alkalmazására nincsen jogszerű lehetőség.

 

D.325/15/2020.

Érdekes összeférhetetlenségi szituációról szól ez a határozat!

Ha az ajánlattételre felkért egyik gazdasági szereplő felett a közös ajánlatkérők egyikének képviselőtestülete gyakorolja a tulajdonosi jogokat (100 %-os önkormányzati cég), azonban ez a testület nem vesz részt a felkérni kívánt szereplők kiválasztásában és a közbeszerzési eljárás döntéshozatalában sem (mert a döntéshozatal a polgámestereket illeti), akkor nem áll fenn - egyéb ellentétes bizonyítás hiányában - az összeférhetetlenség, pusztán a tulajdonosi kapcsolat miatt.

 

D.343/9/2020.

Nem lényegtelen az EMIR feltöltés időpontja!

A szabálytalansági eljárás tárgyát nem képező jogsértések esetében az EMIR rendszerbe való feltöltés időpontja tekintendő tudomásszerzési időpontnak, innentől kezdődik a szubjektív kezdeményezési határidő.

 

D.378/6/2020.

És egy újabb örök téma: az üzleti titokká minősítés indoklása

Az üzleti titokká nyilvánítás indokolása nem lehet olyan részletes, amely alapján maguk a titokká nyilvánított adatok is megismerhetők lennének, így nem általános szintű az indokolás, ha enélkül megadja annak elvi és gazdasági indokát, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése milyen módon okozna sérelmet a titokgazdának. 

Az iparűzési adó összege a beadott nyilvános ajánlati árból és a vonatkozó jogszabályi mérték alapján kiszámítható, így nem képezhet üzleti titkot.

 

D.372/9/2020.

A KDB állást foglalt: az értékelési szempontos szakemberek önéletrajza hiánypótolható

Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevők által megajánlott szakemberek többlettapasztalatát kívánja értékelni, úgy az a szerződés teljesítésében részt vevő személyzet minőségi értékelésének minősül, mely jelentős hatással lehet a teljesítés színvonalára, mely részszempontra bemutatott személy(ek) valamely tulajdonsága, képessége, nem pedig a beszerzés tárgyára, szerződéses feltételekre tett ajánlati vállalás kerül értékelésre, melynek okán van lehetőség a megajánlás alátámasztására szolgáló dokumentum hiánypótlására.

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Online szakmai workshop a Kbt. módosításokról - PÓTALKALOM!

Online szakmai workshop a Kbt. módosításokról - PÓTALKALOM!

2021. január 18.

MÉG EGY IDŐPONT! A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó online workshop a Target Consulting szervezésében a 2021. évi új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
Online szakmai workshop a 2021. évi közbeszerzési szabályokról

Online szakmai workshop a 2021. évi közbeszerzési szabályokról

2020. november 29.

A nagy érdeklődésre tekintettel: átfogó online workshop a Target Consulting szervezésében a 2021. évi új közbeszerzési szabályokról!

bővebben
Megszűnik a 320-as Korm. rendelet szerinti központi ellenőrzés!

Megszűnik a 320-as Korm. rendelet szerinti központi ellenőrzés!

2020. október 30.

A rendelet 2021. január 1-től hatályát veszti, de már október 30-tól nem kezdeményezhetők új ellenőrzések.

bővebben
Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

Fontos változások a központosított közbeszerzésekben!

2020. május 04.

Május 1-től hatályos az a Korm.rendelet módosítás, amely a központosított közbeszerzések körébe vont számos új termékkört!

bővebben