Szolgáltatások közbeszerzése az új Kbt. szerint - avagy nem minden szolgáltatás egyforma...

2016. június 02.

Számtalan szempontot kell figyelembe vennie Ajánlatkérőnek ahhoz, hogy el tudja dönteni egy-egy szolgáltatás beszerzésének jogszerű módját

A 2015. november 1-től hatályos közbeszerzési törvény új alapokra helyezte a szolgáltatás megrendeléseket, ezen rendezőelveket tekintem át a lentiekben. A megfelelő és jogszerű beszerzési mód számos tényező függvénye: függ a szolgáltatás pontos tárgyától, pontos CPV kódjától, értékétől, a besorolás során kulcsfontosságú a Kbt. 3. számú mellékletének ismerete. A szabályozás elsőre nem tűnik egyszerűnek (és másodjára sem), ezért láttam fontosnak a lenti összefoglaló elkészítését, amely talán hasznos lehet az Ajánlatkérők számára a helyes eljárásrend megállapításához.

 

A szolgáltatásokat a jogszerű beszerzési mód kiválasztása szempontjából 3 csoportba lehet és kell sorolni:

a.) “klasszikus” szolgáltatások, melyekre nincsenek egyedi szabályok a törvényben

b.) a Kbt. 3. mellékletében szereplő, ún. “szociális és egyéb szolgáltatások”

  • Egészségügyi, szociális és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások
  • Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások
  • Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások
  • Segélyekkel, támogatásokkal, juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások
  • Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások
  • Vallási szolgáltatások
  • Szállodai és éttermi szolgáltatások
  • Jogi szolgáltatások
  • Egyéb közigazgatási és kormányzati szolgáltatások
  • Közösségi szolgáltatások (pl. katonai védelem, polgári védelem, konzuli szolgáltatások)
  • Büntetés-végrehajtási szolgáltatások, közbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatások
  • Nyomozási, biztonsági szolgáltatások
  • Nemzetközi szolgáltatások
  • Postai szolgáltatások
  • Különféle szolgáltatások (gumiabroncs vulkanizálása, kovácsműhely-szolgáltatások)

c.) a Kbt. 3. mellékletében szereplő olyan “szociális és egyéb szolgáltatások”, melyekre a Kbt. 111. § alapján további speciális rendelkezések vonatkoznak

  • a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatások
  • a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatások
  • a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások
  • a jogi szolgáltatások

Azért is fontos a fentiek szerinti kategóriák pontos ismerete, mivel a hatályos törvény és értékhatárok alapján megállapítható, hogy a 3. melléklet szerinti “szociális és egyéb szolgáltatások” beszerzésére nem a főszabály szerinti közösségi értékhatár vonatkozik, ezen szolgáltatások esetén a közösségi értékhatár klasszikus ajánlatkérőknél 230 152 500 Ft (750e EUR), míg közszolgáltatóknál 306 870 000 Ft (1000e EUR), szemben a szolgáltatás megrendelésekre egyébként irányadó, ezen értékeknél jóval alacsonyabb értékhatárokkal.

Nemcsak az értékhatárok szempontjából van különbség a fenti kategóriák között, hanem az alkalmazandó eljárásrend tekintetében is!

Először is:

Határoljuk el az a.) pont szerinti, általam most “klasszikus” szolgáltatásnak nevezett szolgáltatásokat a b.) és c.) pont szerinti szolgáltatásoktól.

A b.) és c.) pontok szerinti szolgáltatások közös nevezője, hogy ezek mindegyik a Kbt. 3. mellékletében szerepel.

Ezen alapul a Kbt. 111. § d) pontja, amely rögzíti, hogy minden olyan szolgáltatás esetén, amely a Kbt. 3. mellékletében szerepel [tehát a fenti csoportosítás szerint a b.) és a c.) kategória] nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, amennyiben a becsült érték nem éri el a nettó 18 millió Ft-ot. Ez az állítás igaz tehát minden, a Kbt. 3. mellékletében szereplő szolgáltatásra, úgymint pl. szállodai szolgáltatás, őrzés-védési szolgáltatás, rendezvényszervezési szolgáltatás stb.

Ugyanazen az elhatároláson alapul a Kbt. 21. § (2) bekezdése, amely rögzíti, hogy “a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások igénybevételére irányuló közbeszerzési eljárások esetében - ide nem értve a koncessziós beszerzési eljárásokat - a Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni.”

Vagyis kijelenthető, hogy minden olyan szolgáltatás megrendelésnél, amely a Kbt. 3. mellékletében szerepel, az eljárás becsült értékétől függetlenül nemzeti eljárásrendben kell indítani a közbeszerzési eljárást.

Fentiek nyomán tehát pl. egy 17 M Ft-os őrzés-védés (amely szerepel a Kbt. 3. mellékletében) nem lesz közbeszerzés köteles, mivel:

  • a szolgáltatás szerepel a Kbt. 3. mellékletében ÉS
  • a becsült érték nettó 18 M Ft-ot nem éri el

További példaként egy 1,7 Mrd Ft-os őrzés-védés már természetesen közbeszerzés köteles lesz, azonban a Kbt. 21. § (2) bekezdése nyomán nemzeti eljárásrendben kell mindenképp lefolytatni az eljárást.

Fontos megemlíteni a törvény azon újítását, miszerint 2015. november 1. után ezen 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetén a nemzeti eljárásrend alkalmazása nem az ajánlatkérő választásán múlik, hanem a Kbt. kógenciájából adódóan mindenképp ezen eljárásrendben kell lefolytatnia az eljárását (tehát pl. fenti, 1,7 Mrd Ft-os őrzés-védés esetén saját döntésével nem írhatja ki közösségi eljárásrendben a közbeszerzési eljárást!)

Megállapítható tehát, hogy egy Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatás esetén amennyiben a beszerzés közbeszerzés köteles, úgy azt mindenképp nemzeti eljárásrendben kell lefolytatni, akkor is, ha adott esetben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (ami – utalva a bejegyzés elején leírtakra – ezesetben klasszikus ajánlatkérőknél 230 152 500 Ft)

Előfordulhat tehát, hogy egy Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatást azért kell nemzeti eljárásrendben beszerezni, mert becsült értékénél fogva eredendően is oda tartozik (pl. egy 200 M Ft-os őrzés-védési szolgáltatásnál), de az is lehetséges, hogy becsült értéke bőven meghaladja a közösségi értékhatárt, ennek ellenére mégis nemzeti eljárásrendben kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást (pl. 2 Mrd Ft-os őrzés-védési szolgáltatásnál)

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mi értelme / rendeltetése van ezesetben egyáltalán a közösségi értékhatárnak, ha így is – úgy is nemzeti eljárásrendbe fog tartozni a beszerzésünk?!

A kérdésre a választ a Kbt. 113. § (5) bekezdés b) pontja adja meg, amely rögzíti, hogy nemzeti eljárásrenden belül – szemben a főszabállyal – nem alkalmazható a Közbeszerzési Adatbázisban megjelentetett összefoglaló tájékoztató utáni, zárt körben történő , hirdetmény nélküli eljárás, amennyiben a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke meghaladja a közösségi értékhatárt.

Itt van tehát jelentősége a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében a közösségi értékhatárnak! Vagyis:

Igaz ugyan, hogy egy 3. melléklet szerinti szolgáltatást mindenképp nemzeti eljárásrendben kell beszerezni, de ennek két módja van:

  • ha a szolgáltatás becsült értéke nem haladja meg a közösségi értékhatárt (ami ezen szolgáltatások esetén 230 152 500 Ft), úgy nemzeti eljárásrendben, KBA-n keresztül megjelentetett összefoglaló tájékoztató után indítható az eljárás, hirdetmény nélkül
  • ha a szolgáltatás becsült értéke meghaladja a közösségi értékhatárt (ami ezen szolgáltatások esetén 230 152 500 Ft), úgy nemzeti eljárásrendben, de nem KBA-s összefoglaló tájékoztatás nyomán, hanem hirdetménnyel kell indítani a közbeszerzési eljárást.

Már csak egy specialitásról kell említést tennünk, ez pedig kifejezetten a bejegyzés elején c.) ponttal jelölt kategória, vagyis a Kbt. 3. mellékletében szereplő olyan “szociális és egyéb szolgáltatások”, melyekre a Kbt. 111. § alapján további speciális rendelkezések vonatkoznak, ezen szolgáltatások az alábbiak:

  • a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatások
  • a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatások
  • a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatások
  • a jogi szolgáltatások

Ezen szolgáltatások egyedisége nemcsak abban van, hogy a 3. mellékletben szerepelnek (azaz minden igaz rájuk, amit a fentiekben kifejtettem), hanem abban is, hogy ezen szolgáltatásokra a Kbt. 111. § c) pontja szerint nemzeti eljárásrendben nem kell közbeszerzést lefolytatni!

Vagyis ezen szolgáltatások esetében nem 18 M Ft-ig, hanem a közösségi értékhatárig (nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez ezesetben 230 152 500 Ft-ot jelent klasszikus ajánlatkérőknél) nincsen közbeszerzési kötelesség!

És mi van 230 152 500 Ft és afelett ezen szolgáltatásoknál? Ugyanaz, mint amit a fentiekben már leírtam, vagyis: nemzeti eljárásrendben kell beszerezni őket, a Kbt. 113. § (5) bekezdés b) pontja alapján mindenképpen hirdetménnyel induló eljárás formájában (azaz ezen szolgáltatásoknál a KBA-s összefoglaló tájékoztatás mentén induló eljárás nem jöhet szóba egyáltalán!)

Kijelenthető tehát, hogy egy klasszikus Ajánlatkérőnek nettó 230 152 500 Ft becsült érték alatt nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia pl. jogi szolgáltatások, szállodai, éttermi szolgáltatások esetén.

Mindenképp hozzá kell azonban tenni, hogy a beszerzések előkészítése során Ajánlatkérőnek kellő körültekintéssel kell meghatároznia beszerzésének CPV kódját és ezt követően ellenőriznie kell, hogy az adott CPV kód beletartozik-e a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatások körébe, etekintetben a 3. melléklet részletesen megadja a megfelelő CPV kód tartományokat, kategóriákat. 

És végezetül egy szemléltető, összefoglaló táblázat a fentiekhez:

Szerző: Támis Norbert felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója

2017. július 03.

A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában

bővebben
A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések ellenőrzése

A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések ellenőrzése

2017. június 29.

A Miniszterelnökség közleménye a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések ellenőrzéséről

bővebben