Az új uniós közbeszerzési irányelvek és a kapcsolódó új Kbt. teljesen átalakították a közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők / jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körét.
A 2014/24/EU irányelv által bevezetésre került az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (European Single Procurement Document – ESPD), amely közösségi eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásokban kötelezően alkalmazandó dokumentum.
Az ajánlatkérő az eljárásban benyújtandó hatóságok, illetve harmadik személyek által kiadott igazolások helyett előzetes "bizonyítékként" köteles elfogadni az ajánlattevők és részvételre jelentkezők nyilatkozatából álló Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, így a nyilatkozati elv révén az ajánlattevők és az ajánlatkérők adminisztratív terhei is csökkennek.
A 2014/24/EU irányelv a preambulumában azzal indokolja az egységes európai közbeszerzési dokumentum bevezetését, hogy a gazdasági szereplők számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételt leginkább a kizáró okokhoz és az alkalmassági követelményekhez kapcsolódóan benyújtandó számos dokumentum miatti adminisztratív terhek akadályozták.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet I. fejezete értelmében az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásokban a részvételre jelentkezőnek, az ajánlattevőnek, az alkalmasságot igazoló szervezetnek az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia az alkalmassági követelményeknek való megfelelést, az ún. “tételes igazolások” (referenciaigazolások, szakmai önéletrajzok stb.) benyújtására nem kerül sor ekörben.
Ezen tételes igazolásokat csak azon ajánlattevőnek kell benyújtania a Kbt. 69. § (4) és (6) bekezdése szerint – az Ajánlatkérő felszólítására 5 munkanapos határidővel –, aki az értékelési szempontrendszer és a benyújtott ajánlatok alapján az “élen áll” az értékelésnél, azaz adott pillanatban ő az eljárás “potenciális" nyertese, nyertesjelöltje.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a fentiek ellenére (értsd: a tételes igazolások mostantól nem részei az ajánlatnak, hanem azokat csak a nyertes jelöltnek kell külön ajánlatkérői felszólításra csatolni) számos ajánlattevő azt a stratégiát választja (nem eldönthető egyértelműen, hogy tudatosan vagy ezen részletszabályok ismeretének hiányában), hogy kétlépcsős igazolás ellenére benyújtja az ESPD-vel együtt a 321/2015. Korm. rendelet szerinti tételes igazolásokat.
Tehát nemcsak az elvárt, Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumba foglalt nyilatkozatot csatolja, hanem pl. a referenciaigazolást vagy a szakmai önéletrajzokat is. Erre azonban csak a Kbt. kötelező keretei alapján majd csak a későbbi szakaszban, és csak a Kbt. 69. § (4) és (6) bekezdése szerinti szervezetek kötelesek!
Komoly problémát jelent ilyen esetekben, hogy az Ajánlatkérő mit kezdjen ezen dokumentumokkal az eljárásnak ezen szakaszában.
Tanácsaim:
Az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége, hogy az előzetes igazolás és a közhiteles elektronikus adatbázisok alapján vizsgálja meg és állapítsa meg az ajánlat érvényességét. Ebből a szempontból álláspontom szerint egyértelműen következik, hogy a “többletként” becsatolt dokumentumokat figyelmen kívül kell az ajánlatkérőnek hagynia az értékelésnek ezen szakaszában.
Erre vonatkozóan javaslom a felhívásokban az alkalmassági követelmények meghatározásánál szerepeltetni az alábbi vagy ehhez hasonló rendelkezést:
“Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az alkalmassági követelmények előzetes igazolására vonatkozóan, az eljárás ajánlattételi szakaszában kizárólag az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumba foglalt nyilatkozatot tudja figyelembe venni az előzetes igazolási kötelezettség teljesítésére; e tekintetben Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, ill. nem tudja figyelembe venni és nem értékeli az ajánlatban, adott esetben becsatolásra kerülő bármilyen más, az igazolni kívánt alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolást, egyéb – nem a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének megfelelő – nyilatkozatot, dokumentumot.”
Adódik a további kérdés:
ha egy ajánlattevő a fentiek szerint járt el, azaz: az ESPD nyilatkozattal együtt benyújtotta az ajánlatában a tételes igazolásokat is és Ajánlatkérő az első körös értékelésnél ezeket figyelmen kívül hagyta:
Hogyan kell helyesen eljárni ilyen esetben, amennyiben ez az ajánlattevő áll majd az élen az értékelési szempontrendszer szerint, azaz őt kellene felkérni a tételes igazolások benyújtására?
Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a tételes igazolások tulajdonképpen ott vannak az ajánlatban, csak eddig az ajánlatkérő nem foglalkozott velük, mivel csak az ESPD nyilatkozat alapján értékelt.
Kbt. 69. § (4) és (5) bekezdései:
“(4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.”
1. kérdés: fel kell-e hívni ezesetben is az ajánlattevőt a tételes igazolások benyújtására, eleget téve a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségnek?
Egyértelműen IGEN a válasz! Ezen “felhívástól” ajánlatkérő nem tekinthet el (lásd a Kbt. 69. § (4) bekezdésének külön kiemelt rendelkezéseit!)
2. kérdés: mi legyen a tartalma ezesetben ezen felhívásnak? Kell-e / lehet-e utalni arra, hogy az ajánlatban már vannak tételes igazolások, amelyek akár jók is lehetnek az alkalmasság igazolására?
A válasz: egyértelműen javasolt ilyenkor utalni a kiküldésre kerülő levélben arra, hogy az ajánlattevőnek alapvetően 2 választása van:
- a.) nyilatkozik, hogy tételes igazolásként Ajánlatkérő vegye figyelembe az ajánlatba már korábban becsatolt dokumentumokat
- b.) új tételes igazolásokat kíván becsatolni és nyilatkozik, hogy ezesetben az ajánlatba becsatolt tételes igazolásokat Ajánlatkérő hagyja figyelmen kívül
A Kbt. 69. § (5) bekezdése alapján egyértelműen kijelenthető ugyanis, hogy egy ajánlat "figyelmen kívül hagyását" (későbbiekben: érvénytelenségét) csak az idézheti elő, ha:
- nem nyújtja be a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, VAGY
- azok az igazolások nem támasztják alá a nyilatkozatának a tartalmát.
Fentiekből egyértelműen következik, hogy amennyiben a tételes igazolások már az ajánlatban csatolásra kerültek, úgy azokról kijelenthető, hogy benyújtásuk megtörtént (ezáltal a Kbt. 69. § (5) bekezdése szerinti "figyelmen kívül hagyás" nem lesz alkalmazható, hiszen az csak akkor tehető meg, ha nem került benyújtásra a tételes igazolás), így - amennyiben azok tartalmilag megfelelnek az előzetes nyilatkozatnak - nem lehet az ajánlatot figyelmen kívül hagyni az értékelésnél.
ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT:
Az ajánlatkérő az eljárás “ura”, tehát az ajánlattevő nem “kényszerítheti” bele az ajánlatkérő abba, hogy olyan bírálati feladatokat is elvégezzen, amelyekre a törvény szerint más időpont, más módon kell sort kerítenie.
Ezt a körülményt fontos az ajánlatkérőknek a felhívásukban is rögzíteni (lásd a fentiekben megfogalmazott megszövegezés szerepeltetésével)
Amennyiben egy ajánlattevő mindezek ellenére mégis csatolja az egyébként adott pillanatban még felesleges igazolásokat, a lehetőséget meg kell adni neki természetesen arra, hogy amikor odaérünk a tételes igazolási szakaszhoz és valóban eljönne ezen igazolások benyújtásának ideje, akkor nyilatkozhasson úgy az ajánlattevő, hogy az ajánlatba már becsatolt igazolások figyelembe vételét kéri.
Egyébiránt véleményem szerint a jelenlegi szabályok alapján a gazdasági szereplő nem jut előnyhöz a tételes igazolások ESPD-vel együtt történő benyújtásával, sőt! Több esetben inkább gondot okozhat ezzel akár a saját maga számára is!
Hiszen amennyiben a tételes igazolások tartalma és az ESPD tartalma között eltérés mutatkozik, az ajánlatkérő részéről könnyen megfogalmazódhat egy hiánypótló vagy felvilágosítást kérő levél kiküldése az ellentmondás feloldása érdekében (még akkor is, ha egyébként álláspontom szerint a tételes igazolásokkal – amint az a fentiekben is kifejtésre került – ebben a szakaszban nem kell foglakoznia az ajánlatkérőnek)
Szerző: Támis Norbert felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
