D.384/19/2018.
Ajánlatkérő akkor jár el kellő körültekintéssel az előkészítési szakaszban, ha egy határozatlan hatályba léptető felétel alkalmazásakor nem határozott idejű teljesítési véghatáridőt határoz meg.
Nem tekinthető kell körültekintésűnek az a magatartás, amely nem számol azokkal az esetlegesen bekövetkező, késedelmet okozható eseményekkel, amelyek a közbeszerzési eljárás bonyolítása kapcsán bekövetkezhetnek. MInderre figyelemmel célszerű napokban vagy hónapokban meghatározni a teljesítési határidőt.
D.385/24/2018.
A téli időjárás miatti szerződésmódosítás nem feltétlenül jogszerű, mivel az Ajánlatkérőnek tisztában kell lennie azzal, hogy vannak a feladatok között téli időben nem végezhető feladatok is.
D.423/6/2018.
Ha ajánlatkérő a szakmai ajánlat részeként - egyéb iratok mellett - előírja a forgalmazási jogosultság meglétére vonatkozó nyilatkozat csatolásának kötelezettségét és az ajánlatból ez a nyilatkozat teljes egészében hiányzik, akkor ez nem tekinthető egyedi részletkérdésre vonatkozó, nem jelentős hibának, arra is figyelemmel, mivel a teljes nyilatkozat hiányzott.
D.414/14/2018.
Az ajánlattevőket terheli azon előírás teljesítése, hogy amennyiben az ajánlatkérő előírja elvárásait termékenként, akkor az ajánlattevő csak és kizárólag akkor tesz értékelhető módon ajánlatot, ha megadja az adott paramétereket tartalmazó termék cikkszámát / típusát, vagy hiánytalanul ismerteti azon paramétereket, amelyekkel - az ajánlatkérő által előírt követelmények körében - az által megajánlott termék rendelkezik. Amennyiben egyes termékekre nem tesz ajánlatot az ajánlattevő, úgy az nem hiánypótolható, mert erre a jogszabály nem ad lehetőséget, és amennyiben ezt mégis megteszi az ajánlatkérő, akkor is jogszerűtlenül nyilvánítja érvényessé az így kiegészített ajánlatot.
Hiányos műszaki paramétersor esetében jogszerű a felvilágosítás kérés.
D.415/10/2018.
Ajánlatkérő megsérti a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt, a közbeszerzési eljárás tisztaságát biztosítani hivatott alapelvi rendelkezést, ha nem veszi észre, nem vizsgálja, hogy az ajánlatban szereplő anyag és díjköltségek pontosan megegyeznek a tervezői költségbecslésben szereplő adatokkal. Arra való hivatkozás, hogy a tervezői költségbecslés a KD részeként kiadásra került, de utóbb törlésre került, nem megfelelő indok további alátámasztás hiányában.
A jogorvoslatot önmagában az a tény indukálta, hogy a becsült érték, a fedezet és a nyertes ajánlati ára teljesen megegyezett.
D.368/16/2018.
Ajánlatkérő a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti hatékony és felelős közpénzfelhasználás követelményét sértő alapelvi jogsértést követ el akkor, ha az eredetileg meghatározott számlázási ütemrendtől eltérően az első, a kiírás szerint legfeljebb 15 %-os összegről benyújtható részszámla helyett, a szerződéskötést követően aktualizált számlázási és fizetési ütemterv alapján ennél magasabb arányú (22,7 %-os) és összegű részszámlát fogad be oly módon, hogy abban döntő részben a felvett 30 %-os előleget számolja el.
A jogsértést nem befolyásolja, hogy az elszámolás utófinanszírozás keretében történik és az sem, ha a tényleges teljesítés eléri a magasabb összeget.
D.386/10/2018.
Képzési szolgáltatás beszerzése esetén az oktatási helyszínt bérbeadó nem minősül alvállalkozónak.
D.390/8/2018.
Napelemes rendszer besorolása beszerzési tárgyakba:
A napelemes rendsezr kiépítése, telepítése általában magában foglalja a tartószerkezetek felrögzítését, a napelemek elhelyezését, inverterek telepítését, kábelezést, mérőóra felszerelését, csatlakozást valamely áramszolgáltató hálózatára, illetve sok esetben a rendszer kiépítéséhez kapcsolódó tervezési feladatokat is.
Épített környezett alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. 2. § 8., 10., 15. pontjai: a napelemes rendszer építménynek minősül tekintettel arra, hogy a napelemeket jellemzően nem a napelemes rendszerek telepítésével foglalkozó gazdasági társaságok állítják elő, a napelemek késztermékként az építési helyszínre szállított olyan, a rendeltetésszerű működésük érdekében helyhez kötött műszaki alkotások, amelyek kiépítése a napelemes rendszer telepítésével együtt járó - többek között a fent említett - tevékenységek elvégzésével a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével hozható létre. Ennek megfelelően a napelemes rendszer kiépítése építési beruházásnak tekinthető.
D.407/4/2018.
A Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti ajánlatkérő olyan esetben sem fogadhatja el közbeszerzési eljárásában az ajánlattevő egyszerű referencianyilatkozatát, ha az igazolt referencia megrendelő oldali szerződő fel ő maga volt.
D.411/19/2018.
Amennyiben iratbetekintést kért egy ajánlattevő és letelt a 2 munkanapos határidő, és ezalatt ajánlattevő saját hibájából nem vett részt az iratbetekintésen, ezesetben újabb hivatalos kérelemmel kérheti az iratbetekintsét. Ha ezt nem teszi, és Ajánlatkérő még fel is hívta ezen körülményekre a figyelmét, akkor nem jogsértő az újabb betekintési időpont biztosításának hiánya.
D.20/9/2019.
Ajánlatkérő egyetlen, értékelésre nem kerülő árelem aránytalanul alacsony megajánlása alapján is vizsgálhatja az ajánlati árat annak aránytalanul alacsony jellege vonatkozásában.
A döntés alapján, ha az ajánlatkérő ily módon indokolást kér, nincsen jelentősége annak, hogy a tétel egyébként az átalányáras jellegre figyelemmel hiánypótlás keretében módosítható, kiigazítható lenne. Az eltérés önkéntes hiánypótlással sem korrigálható, ha annak feltételei nem állnak fenn.
D.14/7/2019.
Amennyiben a felolvasólap és az alátámasztó dokumentumok között eltérés van a szakember gyakorlati időtartamában (a felolvasólapon van a magasabb érték) és Ajánlatkérő hiánypótlás küld ki erre, de az Ajánlattevő nem ad be ezen hiánypótlásra semmit, úgy az ajánlata nem érvénytelen, hanem az alátámasztó dokumentum tartalma szerint kell az értékelésnél figyelembe venni.
D.1/13/2019.
Árindokláskérés kapcsán a KDB szerint általános indokláskérés nem fogadható el, azonban amennyiben ajánlatkérő mind az általános, mind a kiegészítő indokláskérésben konkrétan és egyértelmen meghatározza, hogy mely tételek indokolását várja el, úgy amennyiben kérelmező nem valamennyi szempontra figyelemmel adja meg indoklását, úgy az ajánlatát jogszerűen érvénytelenné lehet nyilvánítani.
Ajánlattevőnek kiemelt figyelemmel kell lennie az AK által megfogalmazottakra, így amennyiben az AK kifejezetten választ vár a munkavállalói létszám / szakember létsztám kapcsán, vagy éppen tételes levezetést vár az alvállalkozói díj és az alvállalkozói igénybevétel kapcsán, úgy ezeket az ajánlattevőnek szem előtt kell tartania és erre az árindokolása keretében egyértelműen, az AK számára is értelmezhető és ellenőrizhető módon indokolást kell adnia.
A KDB hivatkozott továbbá egy korábbi, D.808/8/2010 számú határozatára, ahol rögzítette, hogy a felmerült költségeket ott kell elszámolni, ahol valójában felmerülnek, azok nem csoportosíthatók át sem egy adott adott feladaton belül, sem nem számolhatók el harmadik személyekkel kötött más szerződések költségei között.
D.8/6/2019.
Az EKR rendszerben tett vállalás körében a hiánypótlás körében rögzített érték a domináns, az jelenik meg a generált összegezésben. (tehát ha az Ajánlattevő a hiánypótlás során bármely okból átírja a felolvasólap tartalmát, úgy azt nem lehet ajánlatkérői tájékoztatással visszakorrigálni az eredetire, ezesetben az ajánlat érvénytelen.)
