Válogatás a közelmúlt érdekesebb döntőbizottsági határozataiból - 2.

2019. március 20.

Blogsorozatunk folytatásaként az idei év első hónapjaiban született érdekesebb jogorvoslati döntések közül válogattunk.

 

 

 

 

 

 

 

D.64/7/2019.

Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 41. § (1) bekezdését, amikor a tárgyalásos eljárásban a tárgyalási jegyzőkönyv nem tartalmazta teljeskörűen a tárgyaláson a végleges ajánlattétellel kapcsolatban elhangzott kioktatást, tájékoztatást. 

A KDB álláspontja szerint tárgyalásos eljárásban különös jelentősége van az ajánlattevőkkel megtartott tárgyalásnak, ezért minden, ami a végleges ajánlat nyújtását is érintő körülmény lehet, a tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

 

D.4/19/2019.

A kiegészítő indokolás és így az indokolás nem megfelelő, ha az ajánlattevő az árindokolások során az abban foglalt adatokat módosítja, az egyes költségelemeket átírja, újabb elemekkel bővíti. Amennyiben csupán magyarázza, kiegészíti a már megadott árindokolást, az önmagában nem vezet az ajánlat érvénytelenségének megállapításához, viszont egyes költségtételek mértékének, valamint az összköltséghez és az ajánlati árhoz viszonyított arányának módosítása nem tekinthető objektív alapú indokolásnak. Az indokolás akkor megfelelő, ha abból az ajánlatkérő meg tudja állapítani a részletezett költségelemek alapján, hogy az ajánlati ár tartalmaz valamennyi jogszabályban és egyéb módon vállalt olyan kötelezettséget, amelynek figyelembe vételével a kérelmező az ajánlati ára kialakításakor kalkulált.

A KDB utalt a számviteli törvény 15. § (3) és (7) bekezdései szerinti valódiság és összemérés elvére, amely alapján minden költséget ott kell kalkulálni, ahol az felmerült, a keresztfinanszírozást tervező indokolás nem minősül objektív alapúnak.

 

D.2/17/2019.

A Kbt. 69. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a bírálat során, azaz annak lezárásáig végezhet a Kbt. 71-72. § szerinti bírálati cselekményt, azaz adhat ki pl. indokoláskérést.

Jogszerű, ha az ajánlatkérő az eddig megkötött, folyamatban levő szerződései alapján határozza meg a becsült értékét egy szolgáltatásnak és az ezzel azonos összegű ajánlatot elfogadja. Az alapul vett szerződéseknek nem feltétlenül kell közbeszerzésen alapulniuk.

A 8 %-os mértékű negatív eltérés nem kirívóan alacsony.

Az előzetes vitarendezésre adott válaszhoz fűződő tudomásszerzési vélelm csak azon kérelmi elemekre vonatkozik, amelyek tartalmukban az előzetes vitarendezési kérelemben szerepeltek. Azon kérelmi elem vonatkozásában, amelyre nem tért ki a jogorvoslatot megelőzően benyújtott előzetes vitarendezési kérelem, a jogorvoslati határidő az összegezés kézhezvételi időpontjából számítandó.

 

D.29/9/2019.

Az ajánlati kötöttség idejének meghosszabbítására többször is sor kerülhet, de annak felső korlátja a jogszabályban rögzített maximum 60 napos határidő. Ezt meghaladóan a bírálat nem húzódhat el jogszerűen.

 

D.22/9/2019.

A törvény nem sorolja a Döntőbizottság hatáskörébe a Közbeszerzési Hatóság útmutatóinak értelmezését.

Az ismételt hiánypótlás korlátja nem játszható ki azzal, hogy az ajánlatkérő a szükséges hiánypótlás helyett felvilágosítást kér.

 

D.7/10/2019.

Már az ajánlattételkor rendelkeznie kell az ajánlattevőnek az ajánlati árát megalapozó adatokkal, hiszen ajánlatát nyilvánvalóan ennek figyelembevételével teszi meg. Az árindokolás megadásakor már ezen tények, adatok birtokában kell lennie, az ajánlata megtételét követően az a kötelezettsége, hogy  ezen ajánlati árát megalapozó adatokat az ajánlatkérő elé tárja. 

Az indokolás nem megfelelősége nem csupán azt jelenti, hogy az adatok számszaki levezetése alapján az állapítható meg, hogy a megajánlott ár aránytalanul alacsony, hanem egyéb aspektusból - pl. az adatok folyamatos módosítása, változtatása és egyéb számszaki eltérések miatt - nem megfelelő a kérelmező indokolása. Ide tartozik az az eset, ha az ajánlattevő az árindokolások során az abban foglalt adatokat módosítja, az egyes költségelemeket átírja, újabb elemekkel bővíti. Amennyiben csupán magyarázza, kiegészíti a már megadott árindokolást, az önmagában nem vezet az ajánlat érvénytelenségének megállapításához.

 

 

 

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Megjelent a Közbeszerzési Értesítő Plusz 5. száma!

Megjelent a Közbeszerzési Értesítő Plusz 5. száma!

2019. május 17.

A Közbeszerzési Hatóság közzétette az idei évben bevezetett új kiadvány, a Közbeszerzési Értesítő Plusz 5. számát!

bővebben
Megjelent a vagyonvédelmi rezsióradíj 2019. évi minimális mértéke!

Megjelent a vagyonvédelmi rezsióradíj 2019. évi minimális mértéke!

2019. május 16.

A Magyar Közlöny 83. számában (2019. május 15.) megjelent a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjról szóló kormányrendelet.

bővebben