D.68/15/2019.
Az üzleti titokra vonatkozó indokolás jogszerűsége - általános illetve konkrét jellege - megítélésének kiindulópontja, hogy melyek azok az üzleti titokká nyilvánított adatok, információk, melyekre vonatkozik az indokolás.
Amennyiben az üzleti titokká minősített adathalmazban egyetlen olyan is található - a konkrét esetben ez az iparűzési adó alapja és mértéke volt - amely nyilvános adat, nem fogadható el annak üzleti titokká minősítése, miután az indokolás/hiánypótlás semmiképpen sem magyarázza ezt a tételt, az ajánlatot érvénytelennek kellett volna minősíteni.
D.68/15/2019.
Közvetlen az érdeksérelem akkor is, ha az esetleges - akár másodikként ki sem hirdetett - második legjobb / legalacsonyabb ajánlatot tevő ajánlata meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Ettől ő ügyfélképes marad, hiszen érdeke, hogy érvénytelen ajánlat ne legyen nyertes.
D.59/12/2019.
Ha a közbeszerzés fő tárgya, funkciója a szolgáltatásmegrendelés, és annak teljesítéséhez szükséges a kivitelezési munka, akkor az egyes elemek értékének nincsen jelentősége, a beszerzés szolgáltatásmegrendelésnek minősül és nem építési beruházásnak.
A konkrét esetben a felhívás szerint a beszerzés tárgya közvilágítási rendszer aktív elemeinek és ezek működését szolgáló további részeknek a cseréjével összefüggő korszerűsítés és a jelenleg üzemelő közvilágítási aktív elemek bővítése, tervezési és engedélyezési tevékenységgel együtt, továbbá a korszerűsített közvilágítási rendszer 120 hónap időtartamban történő üzemeltetése és karbantartása.
A KDB megállapította, hogy a beszerzés tárgya körében rögzítettek alapján nem közvilágítási rendszer kiépítésére vonatkozott a beszerzési igény, hanem annak aktív elemeinek minősülő fényforrások és lámpatestek LED-es vagy azzal egyenértékű technológiára történő cseréjére, ez a fő funkciója a beszerzésnek, ezt támasztották alá az előzetes kalkulációk is, amelyek tekintetében a lámpatestek értéke messze meghaladja a kivitelezési munka értékét.
A KDB hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy építési beruházás során is szükséges árubeszerzés, mely tény nem teszi a közbeszerzést a Kbt. 22. § szerinti vegyes beszerzéssé, ugyanakkor ezen áruk beszerzése az építési beruházás megvalósításához szükséges.
A konkrét ügyben ugyanakkor éppen a lámpatestek cseréje az, ami szükségessé tesz kivitelezési munkákat is, amelyek azonban nagyobb részben a lámpatestek beüzemeléséhez szükségesek. A műszaki leírás és a közbeszerzéssel megvalósítani kívánt funkció alapján a KDB megállapította, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás nem minősül építési beruházásnak.
D.17/16/2019.
Az azonos épületen azonos céllal (energetikai korszerűsítés) végzett építési munkák becsült értéke egybeszámítandó, nemcsak az azonos tételek (nyílászáró csere) értékét kell egybeszámítani, hanem a teljes munka értékét. Azok egységét nem bontja meg a különböző támogatási forrás, az időbeli elkülönülés sem.
D.94/15/2019.
A szakemberek szakmai tapasztalata, mint értékelési szempontra tett vállalás körében a nem cégszerűen aláírt nyilatkozat csatolása, a nyilatkozat kitöltött word formátumban való feltöltése nem tekinthető "nem létező nyilatkozatnak", így nem tekinthető nem létező szakmai ajánlatnak sem.
D.66/7/2019.
Életszerűtlen, ha a tervezői költségbecslés és a nyertes ajánlat költségtételei teljesen megegyeznek, akkor is, ha a becsült értéket ismerte a nyertes. Az ilyen helyzetekben ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie az érintett ajánlattevőtől, ellenkező esetben megsérti a Kbt. 25. § (1) bekezdését.
A KDB életszerűtlennek találta, hogy összesen 246 tétel, 492 db költségelem tekintetében teljes mértékben megegyezzenek az adatok.
D.55/11/2019.
A kizárólagos jogra alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatását az is kizárja, ha akár az ajánlatkérő saját maga képes az adott szerződési rész teljesítésére.
Nem jogszerű a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása, ha nem a teljes elvégzendő feladat tekintetében áll fenn a kizárólagosság egy előző szerződés alapján, hanem csak azok egy része tekintetében.
D.11/26/2019.
Ha az építőanyag eladó járulékos szolgáltatásként az eladott anyagot a kijelölt helyre szállítja, ez a tevékenysége nem változtat építőanyag-eladói minőségén, így ettől még az alvállalkozói kivételi körbe tartozik.
A KDB kiemelte, hogy a Kbt. nem tartalmazza az építőanyag-eladó fogalmát, így bármely olyan gazdasági szereplő ennek minősül, amelynek a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése során az a tevékenysége, hogy építőanyagot ad el a nyertes ajánlattevőnek.
Ebből következően építőanyag eladónak kell tekinteni azt, aki vagy amely üzletszerűen és rendszeresen ad el építőanyagot valamint megfelelően kialakított telephellyel, személyzettel és eszközökkel rendelkezik az építőanyagok tárolására, kezelésére és szállítására és az is, aki vagy amely eseti jelleggel ad el építőanyagot és nem rendezkedett be az előbb felsorolt módon. A KDB rámutatott arra is, hogy az építőanyagok eladásához hozzá tartozik azok szállítása is abból adódóan, hogy egy építési beruházáshoz általában nagyszámú, nagy tömegű vagy nagyméretű építőanyagok kellenek, amelyeket az esetek túlnyomó többségében az építőanyagok eladója szállít a teljesítés helyszínére. Ily módon ez egy kiegészítő tevékenység, amely az építőanyag-eladói minőséget nem befolyásolja.
D.38/10/2019.
Ha árubeszerzés a tárgy és ajánlatkérő előírja értékelési részszempontként, hogy "A beszerezni kívánt árukat illetően ajánlattevő rendelkezik-e legalább 2 saját gyártású termékcsaláddal? (igen-nem)", ezen értékelési részszempont megfelel a Kbt. 76. § (7) bekezdésében meghatározott azon követelménynek, hogy az értékelési szempontoknak kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához. (A Kbt. 76. § (7) bekezdése szerint az értékelési szermpont akkor tekinthető a szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha a szállítandó áruhoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódik, ideértve azon tényezőket is, amelyek az adott áru előállítása folyamatához kapcsolódnak, még akkor is, ha ezek érdemben nem határozzák meg az áru végeredményének tulajdonságait.)
D.56/7/2019.
Amennyiben az ajánlatban csatolt szakmai önéletrajzok szerint az érintett szakemberek nem állnak ajánlattevő alkalmazásában, eltérő cégnél vagy eltérő módon kerülnek foglalkoztatásra, és ajánlattevő nem csatolja a Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján a kapacitások rendelkezésre állását igazoló iratot, ajánlatkérő köteles az ellentmondást tisztázni hiánypótlás vagy felvilágosítás révén.
A határozat megfogalmazása alapján ez a kötelezettség akkor is terheli az ajánlatkérőt, ha a szakemberek nem kizárólag az ajánlattevő alkalmazásában állnak.
Amennyiben a szakemberek más cégnél munkaviszonyban állnak, úgy nem elegendő a szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, ezesetben szükséges a szerződés/előszerződés csatolása is.
A Kbt. 65. § (7) bekezdésének célja, hogy a szervezet, gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozás át kell, hogy engedje a kapacitásait (szakembereit) a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítésének idejére és erre vonatkozóan kötelezettséget kell vállalnia, a teljesítés a kapacitás rendelkezésre állásának hiánya miatt nem akadhat meg.
A KDB hangsúlyozta ajánlatkérő azon kötelezettségét, amely kifejezetten előírja, hogy tisztázza az ajánlatban tett nyilatkozat és az annak igazolására csatolt okirat közötti ellentmondást hiánypótlás vagy felvilágosítás-kérés keretében.
D.32/15/2019.
A Kbt.-ben meghatározott ajánlati kötöttség kógens jogintézményének keretein kívül, a közbeszerzési eljárás eredményes befejezése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevők megállapodásukkal lehetővé tehetik a közbeszerzési szerződés megkötését.
Ez esetben nincsen akadálya annak, hogy az ajánlattevők, mint ahogy a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja is megfogalmazza, az ajánlati kötöttség lejárta esetén is fenntartsák ajánlatukat.
A KDB álláspontja szerint a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eredménytelenné nyilvánításra csak akkor kerülhet sor, ha egyik ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
