Az érintett témák többek között:
- ajánlattevő beleszámít olyan költséget is az árba, amely költséget az ajánlatkérő visel - érvényes vagy érvénytelen az ajánlat?
- jogszerű-e, ha a szakmai ajánlat teljes hiánya esetén nem is rendel el erre vonatkozóan hiánypótlást az ajánlatkérő, mondván, hogy emiatt úgyis érvénytelen az ajánlat?
- még mindig terítéken van az alvállalkozók bejelentésének szabályos módja
- folyamatos visszatérő téma: az árindoklás összeállítása (avagy elég-e mindig a szöveges indoklás vagy kell-e a leírtak alátámasztására dokumentumokat is csatolni?)
- árubeszerzés esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell a szállítandó eszköz pontos típusát - mondja a KDB.
Jöjjenek a részletek:
D.95/18/2019.
Tárgyi közbeszerzési eljárásban Ajánlatkérő képzések, szakmai konferenciák megtartására kért ajánlatot azzal, hogy a Műszaki Leírás 4.2. pontjában annyit közölt, hogy a képzési rendezvények esetén a termet az ajánlatkérő biztosítja, továbbá az ajánlattevő feladata együttműködni a megadott helyszínnel.
Kérelmező ezen előírás “ellenére” az ajánlatában a képzés szolgáltatásra úgy tett ajánlatot, hogy a terembérlet feladatra is adott árat, amely összeghez a felvilágosítása szerint feladatokat is ismertetett (helyszín előzetes megtekintése, bejárással kapcsolatban felmerülő költségek, kiszállás/kitelepülés költsége).
Kérelmező azzal érvelt, hogy álláspontja szerint Ajánlatkérő az ártáblázat kitöltésével kapcsolatosan egyik közbeszerzési dokumentumban sem adott, a Műszaki Leírás 4.2. pontjában leírt rendelkezésekből pedig nem olvasható ki azon tilalom, hogy a képzések esetén a terembérlet soron semmilyen költség ne lenne elszámolható, illetőleg ez az előírás nem zárja ki azt, hogy e feladattal összefüggésben felmerüljön valamilyen költségelem.
A KDB megállapította, hogy az Ajánlatkérő előírása alapján a képzés megrendelésekor terembérlet költségsoron az ajánlattevő költséget jogszerűen nem érvényesíthet, ezért álláspontja szerint az Ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáraól, mivel a kérelmező ajánlata nem az ajánlatkérő előírásai szerint került megadásra.
D.99/12/2019.
Ajánlatkérő által nem egyértelműen meghatározott adattartalmú, a műszaki ajánlatot alátámasztó műszaki leírás csatolásának hiánya nem értékelhető az ajánlattevő terhére, ha a műszaki megfelelőségi nyilatkozatban a bírálathoz szükséges és a felhívásban, dokumentációban előírt minden adatot megadott. Ajánlatkérő azon állásponton volt jelen eljárásban, hogy teljesen egységes a joggyakorlat abban a kérdésben, miszerint a szakmai ajánlat részét képező iratok hiánya esetén hiánypótlási felhívásnak nincs helye, azt nem kell Ajánlatkérőnek kibocsátania.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során rögzítette, hogy Ajánlatkérő a hiánypótlás és a szakmai ajánlat tartalmi körét illetően nem rendelkezhet szigorúbban a Kbt.-nél, ilyen esetben a Kbt. rendelkezései irányadóak. A műszaki leírás, alátámasztó dokumentum megfogalmazás önmagában nem határozza meg a dokumentum jellegét, tartalmi elemeit.
A KDB kiemelte, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja nem fogalmaz meg hiánypótlás kiadására vonatkozó tilalmat, annak elfogadását tilalmazza az ott meghatározott esetekben.
D.23/11/2019.
Az alvállalkozó bejelentésének írásban, a bevonást megelőzően és a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozattétellel egyidejűleg kell megtörténnie, akár azonos, akár külön okiratban, de mindenképpen az ajánlatkérőhöz címzett formában, egyértelműen megjelölve az alvállalkozót és az alvállalkozói minőséget. Szállítólevél benyújtása a fenti feltételek hiányában nem minősül bejelentésnek.
D.91/13/2019.
Amennyiben jogszerű indokoláskérés érkezik, az ajánlattevők kötelességévé és felelősségévé válik, hogy az árindokolást olyan mélységben és olyan tartalommal készítsék el, melyből az ajánlatkérő meg tudja állapítani, hogy az ajánlat elfogadható-e. Az ajánlatkérő nem veheti át az ajánlattevők szerepét, hisz az indokolás megfelelő elkészítésének és objektív alátámasztásának feladata az ajánlattevők felelőssége.
Tárgyi eljárásban a nyertes ajánlattevőt az ajánlatkérő árindoklás nyújtására kérte fel, az érintett ajánlattevő a kért indokolást be is adta, ebben leírta, hogy a gyártótól milyen kedvező, a terméket bevezető árra vonatkozó ajánlatot kapott és részletesen elemezte ráfordításait is, amely számítással az ajánlati ára lefedhető. A nyertes ugyanakkor szöveges indoklása alátámasztására egyéb dokumentumot, objektív alátámasztást nem csatolt.
A Kérelmező szerint az árindoklásban rögzítettek nem alkalmasak az ajánlati ár megalapozottságának alátámasztására (pl. a Kínából történő szállítás költsége nem igazolt, az indoklás nem tartalmazza a telepítési helyre történő szállítás költségkalkulációját, az összevonásra került a szakemberek munkadíjával és egyszeri kiszállási díjának költségével, a berendezés beüzemelésére vonatkozóan megjelölt időtartam nem reális stb.) és erre tekintettel az ajánlatkérőnek elsődlegesen kiegészítő árindoklást kellett volna kérnie a Kbt. 72. § (3) bekezdése alapján, ennek elmulasztására tekintettel pedig a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel.
A KDB rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő indokolása kizárólag a nyilatkozati elvre épül, továbbá, bár a Kbt. arra vonatkozóan kifejezetten nem tartalmaz rendelkezést, hogy mely bizonyítékokkal kell alátámasztania az ajánlattevőnek az indokolását, ugyanakkor azt előírja, hogy megfelelő mérlegelés alapján abban kell állást foglalnia a közölt információk alapján az ajánlatkérőnek, hogy a szerződés az adott áron teljesíthető. Ez alapján tehát objektív, megfelelő alátámasztás hiányában az ajánlatkérő pusztán a nyilatkozatban foglaltak alapján nem fogadhatja el az indokolást.
A KDB az indokolás beltartalmi vizsgálata nyomán azt is rögzítette, hogy a gyártónál felmerülő költségelemekre nem kell az ajánlatban fedezetet tervezni, ezeket az indokolásban nem kell kimutatni.
D.62/19/2019.
A kérelmező a második kérelmi elemében kifogásolta, hogy a közös ajánlattevők által megajánlott Lexmark MX521ade nyomtató 250 lapos tálcával rendelkezik, szemben az általa állított 550 lappal, miközben az ajánlatkérői elvárás 500 volt és ez a kapacitás a gyártói adatlap alapján sem kivitelezhető. Plusz elemek beiktatásával ugyan növelni lehet a lapadagoló kapacitást, azonban az ajánlattevők nem azt ajánlották, hanem az alapgépet jelölték 550 lapot befogadni képesként.
A KDB rögzítette, hogy az ajánlott eszköz adatlapján szereplő opcionális lapadagoló tálcára vonatkozó adat nem tekinthető megajánlásnak anélkül, hogy az ajánlattevő szerepeltette volna az adott eszközt, annak cikkszámát az ajánlatban, így a megajánlott eszköz alapértelmezett 250 lapos lapadagolós változatát kellett az ajánlat részének tekinteni, amely nem felel meg az előírt 500 lapos követelménynek.
D.57/16/2019.
Árubeszerzés esetén az ajánlatok kizárólag akkor összehasonlíthatóak, illetve vizsgálhatóak meg abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a műszaki leírásban foglalt követelményeknek, ha azokban pontosan látható a szállítandó eszköz típusa.
D.92/10/2019.
Amennyiben az adott tényállás mellett valamely érvénytelenségi jogcím feltételei teljeskörűen teljesülnek (jelen esetben: Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontja), irreleváns az ajánlatkérői döntés jogszerűsége szempontjából, hogy az eljárást lezáró döntésében téves jogcímre (jelen esetben: Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja) hivatkozik.
A KDB rögzítette továbbá, hogy az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára irányuló eljárási cselekmények körében az ár vagy az indokolás elfogadhatósága körében a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti általános érvénytelenségi jogcímhez eljutni nem lehetséges.
