Válogatás a közelmúlt érdekesebb döntőbizottsági határozataiból - 5.

2019. július 05.

A nyári szünet előtt folytatjuk sorozatunkat, az elmúlt 1,5 hónap érdekesebb döntőbizottsági határozataival, amelyek az alábbi főbb témákat érintik: szakember tapasztalatát alátámasztó dokumentum hiánypótlása, teljes költségvetés hiányának hiánypótlása, árbevételi követelmények meghatározása újonnan létrejött gazdasági szereplők kapcsán, szerződésmódosítás Kbt. 115. § szerinti eljárásokban, összeférhetetlenségi kérdések, részajánlatokhoz kapcsolódó hiánypótlás feltöltése EKR-ben, szakmai ajánlat hiánypótlása

 

 

 

D.192/16/2019.

Ha ajánlatkérő a szakmai alkalmasság körében megjelölt szakemberek többlettapasztalatának értékelése körében nem írja elő kifejezetten a szakemberek megnevezését, szakmai ajánlatként, alátámasztásként becsatolandó iratok körét, akkor  ezt nem kezelheti hiányként, a megajánlás ilyenkor a többlettapasztalat mértékének felolvasólapon való feltüntetése, mellyel érvényes, ajánlati kötöttséggel biró ajánlatot tesz ajánlattevő.

A KDB abból indult ki, hogy ajánlatkérőt semmi nem akadályozta abban, hogy előírja a szakemberek nevét a felolvasólapon feltüntetendő vagy más módon megadandó adatok körében, vagy rendelkezést tegyen az ajánlati vállalás alátámasztására, ezt azonban ajánlatkérő nem tette meg.

 

D.318/9/2019.

Amennyiben a szerződést a bekért árazott költségvetésnek, mint műszaki-szakmai tartalomnak megfelelően kell teljesíteni, akkor a teljes költségvetés nem hiánypótoltatható, figyelemmel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára.

Az ügy érdemében a KDB rámutatott, hogy mivel a vállalkozási szerződéstervezet szerint a nyertes ajánlattevő az árazott költségvetés szerint köteles a szerződést teljesíteni, így a költségvetés saját szerződéses kötelezettsége végrehajtása módjára vonatkozó dokumentumnak minősül, amely hiánypótlására nincsen lehetőség a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján, mivel a teljes költségvetés hiánya nem tekinthető nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiánynak.

 

D.319/6/2019.

Amennyiben az ajánlatkérő által készített árazott költségvetés (amely nem került kiadásra a közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplők részére) túlnyomó része pontosan megegyezik az eljárás során benyújtott egyik ajánlattevő által készített árazott költségvetéssel, úgy az ajánlatkérőnek a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján érvénytelenné kell nyilvánítania ezen ajánlatot, hiszen az ajánlattevő nem tartotta tiszteletben ajánlattétele során a verseny tisztaságának követelményét a közbeszerzési eljárásban.

(Az eljárásban az egyik ajánlattevő a 23 tételből álló költségvetés 16 tétele esetében ugyanazon összegeket ajánlotta meg, amelyek az ajánlatkérő árazott költségvetésében is szerepeltek, annak ellenére, hogy ezen ajánlatkérői költségvetés az eljárásban nem került kiadásra az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők részére)

 

D.330/9/2019.

A Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén az előzményi nyílt vagy meghívásos eljráásban a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő személyében beállt ajánlati kötöttség hatályát nem lehet kiterjesztő módon értelmezni és az új, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban is megkövetelni, tehát a megelőző eljárásban egy esetleges közös ajánlattételt már nem lehet megkövetelni már nem lehet megkövetelnia hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban.

A jogeset szerinti nyílt eljárásban az egyik ajánlat közös ajánlattevők által került benyújtásra. A nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánítása után az ajánlatkérő a nyílt eljárásban résztvevő 4 ajánlattevő részére küldött ajánlattételi felhívást a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításaként oly módon, hogy a közös ajánlattevők esetében a vezető ajánlattevőnek küldött felhívást. Az ajánlatok bontását követően szembesült azzal, hogy a nyílt eljárásban közös ajánlatot tevő gazdasági szereplő már nem közösen nyújtotta be ajánlatát, hanem önállóan, így azt érvénytelenné nyilvánította.

A KDB szerint ebből a szempontból el kell választani az előzményi eljárást és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, így ajánlatkérő nem követelheti meg az ajánlattevőktől, hogy ugyanazon gazdasági szereplővel közösen (akivel az előzmény eljárásban), vagy pedig önállóan tegyenek ajánlatot. Egyedül azt követelheti meg a Kbt. 99. § (2) bekezdése alapján, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőkkel közösen nem tehet ajánlatot egy ajánlattevő sem.

 

D.303/15/2019.

Az újonnan alakult gazdasági szereplővel szembeni árbevételi követelmény a későbbi alakulásra figyelemmel arányosan határozandó meg és nemcsak akkor írandó elő, ha ajánlatkérő előírja a beszámoló vizsgálatát és azzal a később alakult szereplők nem rendelkezhetnek. 

A konkrét ügyben Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyából származó árbevétel mértékét nettó 1 millárd Ft összegben határozta meg azon ajánlattevők részére is, amelyek a vizsgált időszakot követően jöttek létre vagy kezdték meg működésüket. 

A KDB az árbevétel újonna létrejövő gazdasági szereplőkre vonatkozó arányos meghatározása körében megállapította a jogsértést, méghozzá a Kbt. 50. § (4) bekezdése és a Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján rögzítve, hogy az esélyegyenlőség elve alapján a később létrejövő gazdasági szereplőktől arányos árbevételi adatok várhatóak el, szemben ajánlatkérő azon hivatkozásával, hogy a jogalkotó nem tette lehetővé eltérő mérték meghatározását.

A KDB rögzítette, hogy az árbevétel relevanciája szempontjából annak van jelentősége, hogy mióta működik az adott ajánlattevő, ezen túl a KDB kimondta, hogy téves az az értelmezés, mely szerint az ajánlatkérőnek csak akkor kell az újonnan létrejött gazdasági szereplőkre vonatkozó árbevételi követelményt meghatározni, ha előírta a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszámoló benyújtását és az adott gazdasági szereplő ilyen beszámolóval nem rendelkezik.

Ugyanezen jogeset további, fentiektől független megállapítása:

A szakemberek közötti átfedés lehetőségének teljes kizárása aránytalan korlátozásnak minősülhet, ekörben az időbeni párhuzamosság vagy a területi megosztottság jelenthet főként objektív indokot, amit jelen esetben Ajánlatkérő nem tudott alátámasztani.

A KDB ekörben kihangsúlyozta, hogy azon ajánlatkérői indok, miszerint a piacon kevés szakember rendelkezik olyan szakértelemmel, amely az által megkövetelt követelmények közül egyszerre többnek is megfelel, nem megfelelő indok az átfedés lehetőségének kizárására.

 

D.87/16/2019.

A KDB álláspontja szerint egy Kbt. 115. § szerint lefolytatott eljárásban megkötött szerződés módosításának kapcsán fel sem merülhet a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontjának megsértése, vagyis hogy más érdekelt ajánlattevők részvételének vagy más ajánlattevő nyertességének a lehetősége kizárná a szerződésmódosítást.

 

D.162/5/2019.

Az EHR-ben szereplő hirdetményminta hiányosságai folytán az ajánlati árral kapcsolatos részszempontok költség szempont körében történő megadása és nem ár alszempontként történő alábontása nem róható ajánlatkérő terhére, figyelemmel arra is, hogy a hirdetményellenőrzés során tett hiánypótlásban nem hívták fel arra, hogy ezen szempontokat a további információk körében adja meg, illetve arra, hogy ekörben általánosan elérhető tájékoztatás, iránymutatás nem érhető el.

A KDB rögzítette, hogy nem róható ajánlatkérő terhére, ha a kötelezően alkalmazandó hirdetményfeladási rendszer mintája nem követi a Kbt. szabályait, így nem lehet ajánlatkérő terhére értékelni, hogy a hirdetményellenőrzés megfelelő útmutatása hiányában az áralapú értékelési szempontokat a költség szempontoknál ismertette.

 

D.153/14/2019.

Az összeférhetetlenség megítélése az ajánlatkérő és a saját tulajdonában álló Kft., mint ajánlattevő között az ajánlatkérő által tett intézkedések és a közbeszerzési szabályzat rendelkezésein múlik és nem áll fenn, ha az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatos intézkedések alapján a tulajdonosi joggyakorlással átmenetileg megbízott személy nem tagja a képviselőtestületnek, illetve ha a bíráló bizottsági tag már nem az ajánlattevő felügyelőbizottsági tagja, függetlenül attól, hogy a cégjegyzékben ez adat átvezetésre került-e vagy sem.

 

D.103/19/2019.

Amennyiben egy Ajánlatkérő több igényét, azok funkcinális összefüggése miatt egybeszámítja és részek meghatározásával egy eljárásban kívánja azokat beszerezni, úgy nincsen lehetőség arra, hogy az eredménytelen részek esetében már kizárólag az adott rész értékét vegye alapul, mint becsült érték és ennek okán mellőzze a közbeszerzési eljárás lefolytatását.

 

D.98/16/2019.

A kérelmező három szakembert mindkét részre megjelölt, ezért a nyilatkozatát úgy tette meg, hogy egyértelműen megjelölte azt, hogy mind az 1., mind a 2. részben figyelembe kell venni. A további két-két szakembert illetően kérelmező egyértelmű nyilatkozatot tett arról, hogy őket mely részhez jelöli meg és ennek megfelelően csatolta az igazolásokat is. A kérelmező e közös dokumentumba foglalt hiánypótlását csak az 1. ajánlati részhez töltötte fel az EKR-ben

Ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta a hiánypótló dokumentumban a 2. részre közölteket, úgy tekintette, hogy a kérelmező a 2. részben nem nyújtott be hiánypótlást, ezért az ajánlat továbbra is hiányos, ennélfogva érvénytelen. 

Ajánlatkérő azzal érvelt, hogy  amennyiben az adott ajánlati résznél a „kommunikáció”, „benyújtott dokumentumok” fülön nem jelenik meg a „hiánypótlás összeállítása” sor, még akkor sem tekinthető megadottnak, benyújtottnak a hiánypótlás, ha az adott esetben egy másik részhez került feltöltésre, függetlenül a feltöltött irat tartalmától. 

Érvelésében Ajánlatkérő hozzátette, hogy az ajánlatkérőnek nem feladata „kimazsolázni”, kiválogatni azt, hogy egy benyújtott dokumentum adott esetben mely részekhez kapcsolódó tartalmat foglal magában. 

A KDB álláspontja szerint amennyiben a kérelmező a hiánypótlását elektronikus úton, az EKR-be feltölti, azt az AK köteles tartalmában megvizsgálni, nem hagyhatja figyelmen kívül pusztán amiatt, mert a részajánlathoz benyújtott dokumentumok között nem naplózott az informatikai rendszer „hiánypótlás teljesítése” cselekményt, függetlenül egy másik részhez feltöltött dokumentum vonatkozó tartalmától. 

A KDB rögzítette továbbá, hogy pusztán annak a ténynek, hogy a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a hiánypótlás 2. részre vonatkozó tartalmának vizsgálata jogszerűen nem volt mellőzhető.

 

D.95/18/2019.

Ajánlatkérő előírásaitól eltérő tartalmú szakmai ajánlat az ajánlat jogszerű érvénytelenné nyilvánítását eredményezi a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

Ügyfélkapu

Jelszóemlékeztető
további híreink

Aktuális

Íme a minimális építőipari rezsióradíj 2019-es mértéke!

Íme a minimális építőipari rezsióradíj 2019-es mértéke!

2019. augusztus 21.

A tavalyihoz képest több, mint 10 %-kal emelkedett a minimális építőipari rezsióradíj, a vonatkozó rendelet 2019. augusztus 19-én lépett hatályba

bővebben
Megjelent a Közbeszerzési Értesítő Plusz 5. száma!

Megjelent a Közbeszerzési Értesítő Plusz 5. száma!

2019. május 17.

A Közbeszerzési Hatóság közzétette az idei évben bevezetett új kiadvány, a Közbeszerzési Értesítő Plusz 5. számát!

bővebben