D.368/15/2019.
Nem tekinthető építési beruházásnak, ha egy meglevő épületbe egy komplex gépészeti rendszer kerül beszerelésre abban az esetben, ha ez a rendszer nem az épület működéséhez szükséges épületgépészeti rendszer.
Ajánlatkérő álláspontja:
Az eljárás 2. része azért került építési beruházásként besorolásra, mivel annak tárgya egy komplex technológia rendszer kiépítése, amely rendszer részét képezi egyrészt a tartályok telepítése és a tartályok erjesztés-technológiájához tartozó fűtő-hűtő rendszer kiépítése, melynek révén a rendszer egy komplex gépészeti rendszert alkot.
KDB álláspontja:
A KDB kimondta, hogy fontos megkülönböztetni, hogy nem az épület működéséhez szükséges épületgépészeti elem beszerzéséről van szó, hanem a gyártáshoz szükséges technológiai gépészeti rendszerről. A KDB megvizsgálta továbbá az Étv. törvény szerinti építmény fogalmát is, és megállapította, hogy az épületbe telepített új technológiai gépészeti rendszer beszerelése nem járt a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével, így ez a munka nem tekinthető az Étv. fogalom szerinti építménynek.
D.347/19/2019.
Az ajánlatot nemcsak a felolvasólap jeleníti meg, az ajánlat egységes egész, így ha az értékelt vállalás az ajánlat tartalmából egyértelműen megállapítható, akkor a felolvasólap és az ajánlat egyéb tartalma közötti ellentmondás feloldható, a felvilágosítás nem vezet érvénytelenség megállapításához. A szakemberek többlettapasztalata tekintetében megadott adat nem esik a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti tilalmi körbe (mivel nem jár a beszerzés tárgyának jellemzői, illetve a szerződéses kötelezettségek és feltételek módosításával).
A Kbt. 71. § (9) bekezdésének negyedik mondata nemcsak a szakembercserére értelmezendő, hanem minden olyan esetre, ha a felolvasólapon szereplő adat és az alátámasztásra szolgáló dokumentum közötti ellentmondás feloldásra kerül.
D.369/12/2019.
Amennyiben az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásában úgy rendelkezett, hogy az eljárásában alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot (határidőben érkezett 1 db ajánlat/jelentkezés esetére vonatkozó eredménytelenség), úgy ezen körülmény bekövetkezése esetén az eredménytelenné nyilvánítástól nem tekinthet el.
D.362/16/2019.
Amennyiben Ajánlatkérő érveléséből nem állapítható meg, hogy a többlettapasztalat értékelése és annak megengedett legmagasabb szintje milyen pozitív többletet eredményez az Ajánlatkérő számára, akkor az versenytorzítónak minősül.
D.378/15/2019.
Teljesíthetetlennek ítélt feltételt tartalmazó ajánlati elem vizsgálatakor az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntése nem lehet fikciókra alapított és konkrét tényadatot kell, hogy tartalmazzon atekintetben, hogy az ajánlattevő indoklása miért nem elfogadható. Feltételezésekre való hivatkozás nem elegendő az ajánlatkérői indoklásban.
D.348/22/2019.
Az árazott költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján a szerződést meg lehessen kötni. Ennek alapján az árazott költségvetés tartalmának annyira konkrétnak kell lennie, hogy az alapján az egyedileg beazonosítható termékek egyértelműen szánonkérhetőek legyenek a nyertes ajánlattevőn, a teljesítés során. Az árazott költségvetés, azaz a műszaki (szakmai) ajánlat oly mértékben kell, hogy konkrét tartalommal rendelkezzen, hogy annak egy adata esetében se állhasson fenn az a lehetőség, hogy az ajánlattevő a mögötte megajánlott tartalmat önkényesen változtatni tudja a bírálat lezárultát követően, mivel arra kizárólag a Kbt. szerződésmódosítási szabályai szerint kerülhet sor.
Nem elegendő a szerződéskötéshez az, ha ajánlattevő csupán elfogadja a műszaki leírásban foglaltakat vagy egy olyan fantázianevet ad meg, amely alapján a termék nem konkrétan beazonosítható.
Az sem elfogadható, ha az ajánlattevők az általuk összeszerelt áruk vonatkozásában olyan fantázianevet adnak meg, amely önmagában nem alkalmas az eszköz paramétereinek beazonosítására. Az ilyen fantázianév elfogadása a KDB álláspontja szerint a megfelelőség tekintetében azt eredményezheti, hogy a teljesítés során ajánlattevők belátásuk szerint választhatják meg, hogy milyen konkrét terméket szállítanak, amely nem felel meg a Kbt. 131. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A KDB szerint ugyanis a Kbt. 131. § (1) bekezdéséből az következik, hogy az ajánlattevőknek konkrétan beazonosítható terméket kell megajánlaniuk, ajánlatkérő csak így teljesítheti bírálati kötelezettségét.
A KDB azt is rögzítette, hogy a termékek műszaki megfelelősége érdekében megajánlott kiegészítők önálló cikkszámmal, típusszámmal kell, hogy rendelkezzenek.
D.296/13/2019.
A különböző járművekre, de azonos tartalommal rendszeresen kötött javítási-karbantartási szerződések értéke egybeszámítandó, rendszeresen visszatérően kötött szerződéseknek minősülnek, így azok alapján a közbeszerzés mellőzése megállapítható volt a konkrét jogorvoslati ügyben. (Beszerző: Autó Univerzál Kft.)
D.351/18/2019.
Jogsértő, ha az ajánlatkérő - amikor értesül arról, hogy a szerződés megkötésére képtelenné válik - nem vonja vissza a felhívást, jóllehet erre lehetősége lett volna.
D.338/17/2019.
Tervezésre és kivitelezésre kiírt építési beruházás csak kivételesen alkalmazható, ekörben a KDB nem fogadta el Ajánlatkérő azon hivatkozását, miszerint amennyiben a tervezést külön eljárásban írta volna ki, akkor nem érkezett volna a tervezésre ajánlat. Ezen állítását Ajánlatkérő a jogorvoslat során sem tudta semmilyen bizonyítékkal alátámasztani, ezen kívül pedig más, kivételesen indokolt körülményt alátámasztó okot nem adott elő.
D.157/19/2019.
Támogatásból megvalósuló beszerzések esetében, függetlenül attól, hogy a támogatás mértéke eléri a Kbt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott értéket, az Ajánlatkérőnek nem áll fenn közbeszerzési kötelezettsége, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 111. § valamely kivételi pontjába tartozik, és az igény nem éri el az uniós értékhatárt.
D.326/10/2019.
A teljes árazott költségvetés pótlása, amely az ajánlat műszaki tartalmát is meghatározza, és egyidejűjeg a megadott termék lényeges műszaki adatainak (hatásfok, csúcsteljesítmény) hiánypótlás keretében történő bekérése jogsértő, egyben az ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A nyertesnek nyilvánított ajánlattevő hiánypótlás keretében csatolta az árazott költségvetését, valamint a napelem hatásfokára vonatkozó adatot.
A hivatalbóli kezdeményezés nyomán a KDB megállapította, hogy mivel a nyertes ajánlattevő az árazott költségvetés, mint az ajánlat és a szerződés műszaki tartalmát meghatározó dokumentum alapján köteles majd a szerződés teljesítésére, ezért az a szerződés végrehajtásának módjára vonatkozó dokumentumnak minősül, így a hiánypótlás keretében történő beadása a hiánypótlás korlátjába ütközik.
A KDB megállapította, hogy Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját, amikor meg nem engedett hiánypótlásra hívta fel ajánlattevőt.
Az előzőhöz hasonlóan állapította meg a KDB a jogsértést a második kezdeményezési elem alapján amiatt, hogy a nyertesnek hirdetett ajánlattevő a gyártó és típus megadása körében megadott gyártói elnevezést utóbb hiánypótlási felhívásra módosítva megadta az adott napelem pillanatnyi csúcsteljesítményét, amely a KDB szerint lényeges műszaki adat, továbbá leszűkíti a gyártmányon belül az adott eszközt egy bizonyos körre. A nyertes a "GreenSys Electric" adat helyett a "GreenSys Electric 1 kWP" adatot adta meg, amely a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján szintén jogsértőnek minősül.
Ugyanilyen elvi alapon állapította meg a KDB a jogsértést a harmadik kezdeményezési elem vonatkozásában, amely szerint jogsértő volt a hiánypótlás a kristályos napelem hatásfokára vonatkozó adat hiánya miatt, melyet utólag nem adhatott volna meg jogszerűen ajánlattevő. A KDB szerint ajánlatkérő ekörben egy jelentős hiány pótlását kérte, mert egy olyan termék műszaki paraméterét kérte pótolni, amelyet a teljes árazott költségvetés hiányában nem tudott beazonosítani. Ebből következően a KDB álláspontja szerint Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján nem kérhette volna a műszaki adat pótlását.
D.327/15/2019.
A KDB kimondta, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből fakad, hogy ajánlatkérőnek mindenképpen válaszolnia kell az ajánlattevő által kért határidőmódosításra (a konkrét esetben hiánypótlási határidő módosítást kért az ajánlattevő)
D.322/18/2019.
Az EKR-ben a 3. rész felületén feltöltött, de a 4. részre vonatkozó ajánlat a 4. részre határidőben került benyújtásra, azt tartalma alapján kell megítélni. Amely eljárási cselekményre az EKR rendelet vagy más jogszabály nem tartalmaz speciális rendelkezést, azt az általános szabályok szerint kell megítélni. Az a körülmény, hogy az EKR külön felületet biztosít a részajánlatok kezelésére, amelyet ajánlatkérő tud megnyitni az ajánlattevők előtt, e technikai folyamat nem írja felül azt a bírálati kötelezettséget, hogy azt, hogy az ajánlat mely rész tekintetében került benyújtásra, az adott ajánlati tartalom vizsgálata alapján kell eldönteni.
A KDB rámutatott, hogy a Kbt. jellemzően a papíralapú közbeszerzések alapján alakította ki az eljárási szabályait és az egyes jogintézményeket. A jogalkotó időközben lehetővé, sőt főszabály szerint kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseket elektronikus úton , az EKR igénybevételével kell lebonyolítani. Az elektronikus út által szükségessé tett mértékben eltérő szabályokat külön jogszabályban, az EKR rendeletben és a 257/2007 Korm. rendeletben adta meg, így pl. azt, hogy a felolvasólap űrlap, az elektronikus bontás szabályai, a követelés érvényesítésének alapjául közvetlenül szolgáló nyilatkozattal szembeni követelmények, a számítási hiba javítása, üzleti titkot tartalmazó dokumentumok kezelése stb.
A KDB a jogorvoslat során megállapította, hogy a jogalkotó az ajánlattételre vonatkozóan több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő különös szabályokat.
A KDB álláspontja szerint az Ajánlatkérő helyesen hivatkozott arra, hogy amennyiben biztosított a részajánlattétel lehetősége, az egyes részek nem minősülnek önálló közbeszerzési eljárásnak még abban az esetben sem, ha az alkalmazott informatikai rendszer technikailag elkülönített felületeken kezeli a részekben folytatott kommunikációt.
A KDB következetes álláspontja az, hogy az informatikai rendszeren keresztül lefolytatott elektronikus közbeszerzésekben is köteles az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind tartalmilag megvizsgálni.
D.324/6/2019.
Az az előírás, mely szerint ajánlattevők az árazott költségvetésben jelezhetik eltéréseiket, a szükségesnek tartott kiegészítő tételeket, nem megfelelő, mert nem biztosítja az összehasonlítható ajánlattételt. E körben az sem megfelelő hivatkozási alap, hogy a szerződés átalánydíjas.
D.316/18/2019.
Az ajánlati kötöttségre figyelemmel ajánlattevő nem ajánlhat meg többletjótállási időtartamot az ajánlati árban oly módon, hogy ezáltal a másik részszempontot képező szervizszolgáltatásra jogszerűen - a hosszabb időtartamú jótállásra figyelemmel - 0 Ft-os vállalást tegyen, mert ezzel a versenyt torzító jogtalan előnyhöz jutna.
A KDB álláspontja szerint az ajánlati elemek között ilyen jellegű átcsoportosításra nincsen lehetőség a joggyakorlat alapján, az ezen alapuló indokolás nem tekinthető objektív, elfogadható indoknak.
D.151/41/2019.
A KDB kimondta, hogy egy kiküldött indokláskérés visszavonható, mivel a Kbt. kifejezetten meghatározza az ajánlati kötöttséggel, ajánlatkérői kötöttséggel járó eljárási cselekményeket, melyek között az indokoláskérés nem szerepel, ezért attól - és a hasonló jellegű eljárási cselekményektől - utóbb eltérhet, azokhoz nincsen kötve.
D.317/13/2019.
Ügyfélképes az a gazdasági szereplő, aki a saját ajánlatának érvénytelensége mellett a nyertes ajánlat elbírálásának jogszerűségét is vitatja, miután jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő a jogszerű bírálatot követően hozza meg az eljárást lezáró döntését.
