Napirendre került főbb témák:
- a közbeszerzési dokumentumok módosítási lehetőségei a tárgyalásokon
- a felhívás és dokumentáció módosításának korlátai
- a teljesítés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések a szerződéstervezetekben
- teljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása
- szakmai ajánlati hiánypótlása, szakmai ajánlat módosítása
- a szerződésmódosítás korlátai
- egybeszámítási kötelezettség két külön jogi személy esetén
- ajánlati ár és a fedezet egyezősége
- műszaki egyenértékűség kezelése, vizsgálata
D.387/15/2019.
Eredménytelen előzmény-eljárás okán indított, Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a tárgyalások során két ajánlattevő is javasolta a műszaki tartalom jelentős csökkentését javasolta, úgymint pl.: parkolóépítés, környezetrendezés és vízjáték más keretből történő megvalósítását, ezeket ajánlatkérő elfogadta, ezen túlmenően a szerződéstervezetben az alábbi változásokat tette a tárgyalások nyomán: eltörölte a 2,5 %-os tartalékkeretet, megemelte az előleg mértékét, a kifizetés tekintetében kéthavonta engedett részszámlát, a korábbi összesen 4 részszámla tekintetében a teljesítési határidőt is könnyítő megfogalmazást fogadott el stb.
A KDB szerint a műszaki tartalom módosítása eredményként az elvégzendő feladat összetettsége csökkent, a módosított szerződéses feltételek pedig ugyancsak könnyítették az ajánlattevők számára a munkavégzés finanszírozását, a feladat ellátását.
D.438/14/2019.
Ajánlatkérő szerint sérti a Kbt. 2. § (3) bekezdésében foglalt alapelveket, hogy az ellenőrző szerv döntését minden fellebviteli, felülvizsgálati fórum rendelkezésre állása nélkül magára nézve kötelezőnek kell vennie, döntésének meghozatalakor nem támaszkodhat egy független, döntési kompetenciával rendelkező szervezet meglétére.
Ajánlatkérő a jogsértés megállapítása mellett kérte a 2. és 4. részt lezáró döntés megsemmisítését, és új eljárást lezáró döntés meghozatalára kötelezését.
A KDB ezen jogorvoslati kérelmet elutasította, indok: a Kbt. 75. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazásának nem feltétele az, hogy az ajánlatkérő egyetértsen az ellenőrző szerv megállapításaival, a döntésben foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén számolnia kell a jogszabályokban előírt jogkövetkezményekkel.
A KDB ezen jogorvoslatot hivatalból kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy az ajánlatkérő módosításai a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütköztek-e.
Ennek körében a KDB rögzítette, hogy a közbeszerzések célja, hogy az ajánlatkérők a valós beszerzési igényüknek megfelelő tárgyra, tartalomra kössenek teljesíthető feltételekkel szerződést. E cél megvalósításához hozzátartozik, hogy a Kbt. biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérők az ajánlati kötöttség beálltáig módosíthassák a felhívás és a közbeszerzési dokumentáció tartalmát. E jogosítványuk feltételeit, tartalmi követelményeit a Kbt. 55. §-a határozza meg.
Ezen módosítási jog gyakorlásának korlátját a Kbt. 55. § (6) bekezdése oly módon határozza meg, hogy a módosítás nem eredményezheti a beszerzés tárgyára, vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek jelentős, meghatározott mérték feletti módosítását. A jogalkotó tételesen nem határozta meg a módosítás már versenykorlátozónak és tiltottnak minősített mértékét, ugyanakkor meghatározza azon szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni annak mérlegelése során, hogy a módosítás jelentősége meghaladja-e azt a nagyságrendet, ameddig még megengedett a változtatás. E szempontok alapvetően azon alapelvek mentén meghatározottak, amelyek a verseny, az egyenlő esélyű ajánlattétel biztosításának követelményével függ össze.
A KDB kimondta, hogy a jelentős módosítás is lehet tehát jogszerű, a feltétel az, hogy a módosítás nem lehet olyan jelentőségű, amely alapján az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy részt tudnak-e venni a közbeszerzési eljárásban, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket más, több gazdasági szereplő részvételét biztosító módon kellett volna meghatároznia.Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának megfelelő mértéke értelemszerűen abban az esetben vizsgálható, ha maga a módosítás tartalma nem ütközik a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti korlátokba.
A módosítások vizsgálata során a KDB rögzítette, hogy ajánlatkérő nem változtatta meg a közbeszerzés Kbt. 8. § (2) bekezdése szerint meghatározott tárgyát, az árubeszerzést. Nem változott meg a szerződés jellege sem, ajánlatkérő továbbra is az eszköz tulajdonjogát kívánta megszerezni, a targonca szállítására írt ki közbeszerzést. A módosítás nem változtatott az egyéb szerződéses feltételeken, az eszköz használhatóságán, a felhasználás jellegén, célján és egyéb lényeges műszaki paramétereken sem. A műszaki tartalom módosítása nem eredményezte értékelési szempont, kizáró ok, alkalmassági követelmény módosítását sem.
Összegezve: a KDB a jogsértés hiányát állapította meg abban a körben, amelyben a MIniszterelnökség KFF a súlyos jogsértést tartalmazó tanúsítványt kiállította.
D.452/13/2019.
Ajánlatkérő azáltal, hogy nem írta elő egyértelműen az egyes munkanemek, ezek közül a kezdeményezés tárgyát képező rétegvastagság ellenőrzésének módszerét és ütemtervét, ennek kidolgozását a teljesítés során az ajánlattevőre bízta, azt eredményezte, hogy megsértette a Kbt. 28. § (1) bekezdését, mivel nem megfelelő alapossággal készítette elő az eljárást, nem úgy járt el, hogy biztosítsa a magas minőségű teljesítés feltételeit.
A KDB a jogorvoslat során kimondta, hogy álláspontja szerint a műszaki szabványokra, előírásokra vonatkozó általános utalás nem pótolja egy konkrét műszaki előírásra vonatkozóan azt a hiányosságot, amelyet az jelentett, hogy ajánlatkérő nem írta elő az ellenőrzés módszerét, ütemtervét.
A KDB rögzítette a jogorvoslat során, hogy nem a Kbt. 28. § (1) bekezdése szerint jár el az ajánlatkérő, ha nem rögzíti egyértelműen a teljesítés ellenőrzésének, ellenőrizhetőségének feltételeit a közbeszerzési dokumentumokban.
A Döntőbizottság nem osztotta a II. r. kérelmezett álláspontját abban a tekintetben, hogy a szerződésmódosítás jogszerűtlen volta miatt vele, mint ajánlattevővel szemben nincs helye jogsértés megállapításának.
A Kbt. 141. §-ban foglalt szerződés módosításra vonatkozó rendelkezések törvényi címzettje a „felek”. Ennek megfelelően a szerződés módosítással kapcsolatban hivatkozott jogsértések vizsgálatát a Döntőbizottság mindkét módosításban tevőlegesen részt vevő féllel szemben folytatta le.
Azon cselekmények tekintetében ugyanis ahol azok létrejöttéhez a felek együttes magatartása szükséges, fogalmilag ugyanis kizárt kizárólag csak az egyik fél jogsértése, hisz a jelen jogorvoslati eljárásban releváns szerződésmódosítások nem jöttek volna létre kizárólag az ajánlatkérő, illetve kizárólag a kérelmezett magatartásával. A szerződés módosítására vonatkozóan a norma címzettje a szerződést megkötő felek, így az abban foglaltak megsértését is kizárólag közösen tudják megvalósítani. Ennek megfelelően a jogsértés a II. r. kérelmezettel szemben – mint nyertes ajánlattevőként szerződő féllel, s mint szerződésmódosításban részt vevő féllel – is megállapításra került.
D.455/9/2019.
A közbeszerzési szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésében az ajánlattevő által közvetlenül bevontan résztvevő gazdasági szereplő alvállalkozónak minősül és az előzetes bejelentési kötelezettség fennáll, a nem közvetlenül ajánlattevő által bevont, teljesítésben résztvevő nem alvállalkozó.Az előzetes bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése súlyos jogsértés.
Ajánlattevő részéről súlyos jogsértés a teljesítési biztosíték határidőben való teljes összegben történő rendelkezésre bocsátásának elmulasztása.
D.437/8/2019.
Ha a szakmai ajánlatot az árazott költségvetés és a műszaki leírás testesíti meg, és nem kerülnek benyújtásra, azok hiánypótlás keretében nem pótolhatókátalánydíjas szerződések esetében sem. A hiánypótlás kibocsátása nem jogsértő, csupán azok figyelembevétele jogsértő az elbírálás során.
A KDB rámutatott, hogy a Kbt. 71. § (8) bekezdése nem a hiánypótlási felhívás kibocsátását, hanem a hiányok pótlását korlátozza. Ebben az esetben az eredeti ajánlati tartalom veendő figyelembe, a Kbt. 71. § (10) bekezdése értelmében.
D.414/19/2019.
Keretmegállapodások esetében az eljárás első szakaszában meghatározott feltételeket kizárólag az első szakaszban nyitva álló határidőkön belül lehet jogorvoslattal támadni.Ennek okán a lehívások esetében már elkésettnek minősül az a kérelem, amely az első szakaszban meghatározott feltételre vonatkozik.
A keretmegállapodások során az ajánlatkérő diszkrecionális joga, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt milyen ütemezésben, milyen mennyiségben hívja le a teljes mennyiséget.Nincsen tehát arra vonatkozó semmilyen jogszabályi előírás, hogy a keretmegállapodás hatálya alatt az ajánlatkérő milyen mennyiségi vagy időbeli elosztás alapján hívja le a meghatározott keretösszeget, keretmennyiséget.
D.407/20/2019.
Árubeszerzés esetén amennyiben egy ajánlattevő a beszerzés tárgyára a gyártó egyedi azonosítójának (cikkszám) megjelölésével tesz ajánlatot, majd a termék műszaki paramétereinek leírásakor nem ezen cikkszámmal rendelkező termék gyártói paraméterét adja meg, hanem azokat módosítva egy egyedi termékre vonatkozó paraméterlistát ad meg, az olyan ellentmondásnak minősül, ami felvilágosítás kéréssel vagy hiánypótlással nem orvosolható, mert az ajánlati kötöttség sérelmével járna.
D.361/12/2019.
Jogszabálysértő olyan okokra alapítva szerződést módosítani, amely okok a felhívás közzétételekor és a szerződés megkötésekor ismertek voltak.Így különösen, ha az adott technológia nem tűri a fagyot, csak a téli időszakra időzíteni a munkát az ajánlatkérő és az ajánlattevő közös felelőssége, így a jogszerűtlen módosítással mindketten megsértik a Kbt. rendelkezéseit.
A teljesítési határidő meghosszabbítása lényeges körülmény,hiszen ha eleve hosszabb teljesítési határidőt várt volna el az ajánlatkérő, többen tehettek volna ajánlatot és akár nyertesek is lehettek volna. Olyanok is, akik reeálisan mérték fel az adott technológiához szükséges időtartamot, tekintettel a téli időjárásra, amely akadályt jelentett, hiszen 5 Celsius fok alatt nem volt lehetséges az adott munka megfelelő minőségű elvégzése.
D.420/7/2019.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, szerződés teljesítésével kapcsolatos adatok közzététel elmulasztása jogsértő, még akkor is, ha későbbiekben ajánlatkérő intézkedik az információk közzétételéről.
D.364/6/2019.
Az információbiztonság nem az Önkormányzat alaptevékenységébe tartozó feladat, így a Kbt. 111. § g) pontja szerinti kivételbe nem tartozik. Fontos tehát ezen kivételi kör alkalmazásánál annak tisztázása, hogy egészen pontosan mi tekinthető az ajánlatkérő alaptevékenységének.
A KDB kimondta egyúttal, hogy hiába azonos a beszerzés tartalma, a két elkülönült jogi személy - Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal - beszerzéseit nem kell egybeszámítani.
D.344/20/2019.
Az ajánlatkérő köteles tisztázó kérdést feltenni, ha az egyik ajánlattevője forintra pontosan a rendelkezésre álló fedezet összegével megegyező ajánlatot tesz, miután csak a bontáson ismerhetné azt meg.
Ajánlatkérőnek akkor is vizsgálni kell a szembetűnő azonosságokat és megfogalmaznia a kartellgyanút, de legalábbis rákérdezni az ajánlattevőknél az egyezőség okaira, ha előírta, hogy a bírálatot a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján végzi el.
A hivatalbóli kezdeményező rámutatott a jogorvoslat során, hogy az ajánlatkérő által megküldött egyes iratok metaadatai vonatkozásában megállapítható, hogy a II.r. kérelmezett ajánlatát, a III. r. kérelmezett ajánlatát, valamint az I.r. kérelmezett összeférhetetlenségi nyilatkozatát a metaadatok, valamint a formai hasonlóságok és a dokumentumok létrehozásának időpontja alapján ugyanazon szerző készítette.
D.224/18/2019.
A KDB a Kbt. jogtalan mellőzése esetén nem a szerződés(ek) teljesítéséhez kapcsolódóan kifizetett tényleges ellenértéket veszi figyelembe, hanem magát a szerződéskötést, annak tényét.Nem lehet tehát eljárásjogi kifogással élni, ha a mellőzéssel történő szerződés időközben felmondásra került és a teljesítet érték nem éri el a vonatkozó értékhatárt, míg maga a szerződés értéke eléri vagy meghaladja azt.
D.390/17/2019.
Ha ajánlatkérő a műszaki leírását a 321/2015. Korm. Rendelet 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján teljesítmény és funkcionális követelmények megadásával határozza meg, akkor nem az egyenértékűség, hanem a műszaki megfelelés vizsgálatának van helye.
A KDB hangsúlyozta, hogy az egyenértékűség csak olyan feltételrendszerben értelmezett, amelyben Ajánlatkérő a 321/2015. Korm. rendele 46. § (3) bekezdésének alkalmazásával határozza meg a beszerzés tárgyát. A KDB kiemelte egyúttal, hogy az ajánlatkérői vizsgálat jogszerűségének felülvizsgálata során közömbös az egyik termék gyártójának véleménye a saját termékével kapcsolatos összehasonlítás eredményéről.
