A Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt kb. másfél hónapban is több olyan határozatot hozott, amelyek a jogalkalmazók szélesebb körét érinthetik, így újra aktuálissá vált egy blogbejegyzés, amely kiemeli az általunk legfontosabbnak ítélt, az ősz folyamán született döntőbizottsági határozatokat.
Gyakorlatilag állandó téma az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indoklások tartalma, a KDB ismét több határozatban is foglakozott ezzel a kérdéskörrel.
Hasonlóan "népszerű"kérdés a napi joggyakorlatban is a szakmai ajánlat módosíthatóságának kérdése, ekörben a KDB az értékelésbe bevont szakemberek módosíthatóságáról hozott határozatot a közelmúltban.
Nagyon érdekes megállapítások találhatók a D.459/11/2019. számú határozatban a hamis nyilatkozattétel és a hamis adatszolgáltatás témakörében, a KDB megpróbálta fogalmilag is szétválasztani ezt a két problémát.
A közbeszerzési eljárás nyomon kötött szerződések teljesítése során számtalanszor előkerül a teljesítési határidő módosításának kérdése, erre a mindennapokban általában "rávágjuk", hogy nem lehetséges, mivel az mindig lényeges módosításnak minősül. Ehhez képest a KDB hozott most egy olyan határozatot, amelyben elkezdi "puhítani" ezt a kérdést, és konkrét eseteket sorol fel, amikor a teljesítési határidő módosítása - álláspontja szerint - lényegtelennek minősül.
És végül, de nem utolsósorban: a Kbt. 55.§ (6) bekezdésének alkalmazása. Ekörben nem minden ügyben van összhang pl. a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Miniszterelnökség KÖF/KFF között, a KDB a felhívás / közbeszerzési dokumentumok módosíthatósága témájában lényegesen megengedőbb álláspontot képvisel a Miniszterelnökséghez képest. (nagyon jó példa erre a D.438/14/2019. számú határozat)
Jó böngészést kívánunk mindenkinek, jöjjenek a határozatok:
D.495/18/2019.
Az árindokolás alapján különös figyelemmel kell vizsgálni a munkajogi követelményeknek való megfelelést, az indokolásnak az ehhez szükséges levezetést, számítási módszert tartalmaznia kell. Ha az ajánlati ár levezetéséből bizonyos elemek (alapbér, szabadságok, betegszabadságok) számításának módja, módszere nem állapítható meg, vagy ellentmond a megadott összegnek, akkor ajánlatkérőnek kiegészítő indokolást kell kérnie és annak alapján kell döntést hoznia.
D.505/5/2019.
Ha az ajánlatkérő a felolvasólapon kizárólag a szakember töblettapasztalata időtartamának feltüntetését kéri, a szakember nevének megadását sem az értékelés körében benyújtandó dokumentumok körében nem kéri (csupán az alkalmasság igazolása körében), sem érvényességi feltételként nem írja elő, akkor a szakember neve nem minősül szakmai ajánlatnak, az utóbb becsatolt, a felolvasólapon tett vállalást alátámasztó hiánypótlás (szakmai önéletrajz és rendelkezésre állási nyilatkozat benyújtása) nem ütközik a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjába, így az ajánlat nem érvénytelen.
D.471/11/2019.
Amennyiben egy árindoklási folyamatban az ajánlattevő benyújt először egy árindoklást, majd az ajánlatkérő ennek nyomán kiegészítő árindoklás benyújtására hívja fel, és ebben a kiegészítő árindoklásban az ajánlattevő eltérő adatokat ad meg az első árindoklásához képest (jelen esetben pl.a munkabér költésg, a gépjármű fenntartási költsége, valamint a teljes költség és a nyereség összegére is), úgy az ajánlattevő indoklása objektív alapúnak nem nevezhető, érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot.
Az ajánlattételkor kalkulált ajánlati ár egyes elemeinek téves számítása miatt nem alkalmazható a nyereség terhére történő elszámolás.
D.497/13/2019.
Nemzeti eljárásrendben, az ún. saját eljárási szabályok alkalmazásával (Kbt. 117. §) lefolytatott tárgyalásos eljárások esetén is kötelező a végső ajánlatok benyújtása, és a végső ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívást ezesetben is az EKR rendszerben kell kiküldeni, majd ennek nyomán a végső ajánlatokat ezesetben is az EKR rendszerben kell benyújtani.
D.459/11/2019.
Az ajánlattevő által a szakmai ajánlati vállalás körében tett vállalás nem minősül olyan adatszolgáltatásnak, amely alapján a hamis adatszolgáltatás megállapítható lenne, mivel az ajánlati vállalás, továbbá nem esik a hamis nyilatkozat által felölelt három esetkörbe sem (alkalmasság, kizáró okok, rangsorolás), így ez sem állapítható meg a tárgyi esetben.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban kiemelte, hogy a jogalkotó különválasztotta a hamis adatszolgáltatást és a hamis nyilatkozattételt.
Hamis adatszolgáltatás csak az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során valósulhat meg. (A konkrét ügyben a kérelmező a kérelmezetti ajánlat felolvasólapján megadott IGEN/NEM vállalás valóságnak nem megfelelő jellegét állította, így ez nem minősül adatszolgáltatásnak, ez ajánlati vállalásnak minősül.) A Döntőbizottság ennek nyomán a konkrét beadványt nem a hamis adatszolgáltatás, hanem a hamis nyilatkozattétel fogalma körében vizsgálta.
A KDB ekörben megállapította, hogy a hamis nyilatkozattétel az alkalmasság, a kizáró okok vagy a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettség teljesítése során valósulhat meg. Ennek nyomán a KDB arra a következtetésre jutott, hogy a szakmai ajánlatban tett vállalás (ajánlati vállalás) nem tartozik egyik fenti esetkörbe sem, így ennek kapcsán a hamis nyilatkozattétel sem megállapítható.
D.467/8/2019.
Egy vállalkozási szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása lehet lényegtelen, amennyiben az az eredeti határidőhöz képest nem nagy mértékű, nem érinti a közbeszerzési eljárásban lezajlott értékelést és az eredeti határidő sem volt olyan rövid, hogy az sok érdeklődőt elriaszthatott az eljárásban való indulástól.
Lényegesnek minősülhet viszont például akkor, ha az eredeti határidő az eljárás meghirdetésekor kifejezetten sürgős munkavégzést követelt volna meg, és a hosszabb határidő ismeretében feltehetőleg mások is érdeklődtek volna a közbeszerzési eljárás iránt.
D.433/14/2019.
Önmagában a későbbi nyertes ajánlattevő által forgalmazott termékprospektus műszaki leírás részévé tétele nem eredményez összeférhetetlenséget, ha ajánlatkérő biztosítja az egyenértékű termék megajánlásának lehetőségét a megfelelő igazolások benyújtása mellett.
D.433/14/2019.
A teljes árazott költségvetés hiánypótlására Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti átalánydíjas szerződés esetén sincsen lehetőség, ha a szerződés rendelkezései (elszámolás, műszaki tartalom, kifizetési ütemezés) alapján az árazott költségvetés a szerződés végrehajtásának módjára vonatkozó dokumentumnak minősül.
D.385/19/2019.
A becsült érték meghatározása és a közbeszerzési eljárás lefolytatása kötelezettségének vizsgálata szempontjából az előre láható áremelkedést figyelembe kell venni.
D.442/13/2019.
Amennyiben az ajánlatkérő nem átalánydíjas szerződést kíván kötni, akkor egy-egy tétel be nem árazása hiánypótlás, felvilágosítás-kérés vagy számítási hiba javítása keretében nem korrigálható az eljárásban, ez a körülmény az ajánlat jogszerű érvénytelenné nyilvánításához vezet.
D.438/14/2019.
A Kbt. 55. § (6) bekezdését nem sérti az olyan jelentős módosítás, amely nem elég ahhoz, hogy befolyásolja a gazdasági szereplők döntését, hogy tesznek-e ajánlatot.
Nem lehet ilyen az alkalmassági követelményt a verseny megnyitása irányában módosító, a közbeszerzés tárgyával való összhangját megteremtő módosítás.Szintén nem ilyen az a műszaki tartalom változás, amely nem érinti az értékelési szempontokat, és az adott piacon várhatóan ajánlatot tevő forgalmazók, gyártók számára az ajánlattétel várhatóan jelentős nehézségekbe nem ütközik.
